Erre a megoldásra kevésen gondolnak: nem is hinnék, hogy közel járnak a teljes csődhöz

Egyik sajátos gazdasági helyzet a másik után: járvány után háborúk, infláció. Vajon hogyan tudnak erre reagálni a hazai cégek, vállalkozások? Tihanyi Nikolett, a csődvédelem.hu ügyvezetője szerint jelenleg több szektorban, de főként a kereskedelmi ágazatban egy olyan negatív spirál lehetősége rajzolódhat ki, melynek elkerüléséhez a fogyasztói magatartás komoly változására is szükség van. Hiszen a vállalatoknak azzal is számolniuk kell, hogy nem csak a saját működésükben fellépő esetleges anomáliák, hanem a partnereiknél, ügyfeleiknél kialakuló fizetési nehézségek, egyéb nehézségek hozzájuk is átgyűrűzhetnek.

A kkv-k a felmérések szerint az összes hazai vállalat 90%-át teszik ki, a foglalkoztatottak 60-70%-a dolgozik kkv szektorban és ők termelik meg Magyarországon a hozzáadott érték 50%-át. Nem csoda, hogy hatásuk a gazdasági folyamatokra jelentős, továbbgyűrűző jelentőségű.

Az alig pár évvel ezelőtti COVID idején a turizmus-vendéglátás volt az egyik legnagyobb vesztes.  A 2022 tavaszán kitörő orosz-ukrán háború befektetői bizonytalanságot okozott, a hadban álló országokból történő import és az oda irányuló export is akadozik. A háború első hulláma az energiahordozókat és így a fogyasztók rezsijét érintette, illetve többek között az acéliparban okozott komoly ellátási zavarokat.

Tihanyi Nikolett csődvédelmi specialista szerint ezekkel a gazdasági folyamatokkal a háttérben érkeztünk meg a 2023-as évbe, amikor az első 10 hónapban a magas infláció következtében a fogyasztóknak egyszerűen elfogytak a tartalékaik. Akinek módjában állt, az előrelátóan igyekezett megtakarítani, míg mások kényszerből fogták vissza vásárlásaikat. Ez a fogyasztói magatartás ugyan hozzájárulhatott az infláció csökkentéséhez, de gyakorlatilag padlóra küldte a kereskedelmi szektort.

A kereskedelmi forgalom 2022-es 17 ezer milliárd forinttól az idei év eddigi adatai szerint jelentősen elmarad. A KSH adatai azt mutatják, hogy a háztartások tényleges fogyasztása 0,9 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest - igaz ezen a mutatón elvileg az év legerősebb hónapjának számító december még javíthat. A KSH harmadik negyedéves, legfrissebb adatai szerint a kereskedelem bruttó hozzáadott értéke 11,6 százalékkal zsugorodott.

A hazai fogyasztási kiadások volumene minden tartósság szerinti csoportban csökkent: a nem tartós termékek esetében 5,8, a féltartós termékeknél 0,9, a tartós termékeknél 0,2, míg a szolgáltatások körében 0,4 százalékkal.  A kereskedelem számaiból a tartós fogyasztási cikkek azok magas árvolumene és áfatartalma miatt hiányoznak a leginkább.

A beruházások visszaesése is erősen jelenhet meg az idei számokban: egyrészt azok egy részét épp a COVID idején előrehozták, vagy most elmaradnak és a legnagyobb beruházóként megjelenő állam is jelentős mértékű és nagyszámú beruházást halasztott el bizonytalan ideig. Ebből következhet a gazdaságban meghatározó súlyú és egyben komoly foglalkoztató építőipar visszaesése. Ez és az ingatlan adásvételi kötések számának csökkenése visszahathat az egyébként is nehézségekkel küzdő kereskedelemre, a logisztikai és a szolgáltató szektorra. Kevesebb bútor, lakás-, irodafelszerelés, festék, burkolat fogy és az azokhoz kapcsolódó logisztikai és szolgáltatói kör is kieséseket realizál.

Fontos kérdés, hogy a kereskedelmi és az azzal szorosan összefüggő logisztikai szektor a januárt és a februárt problémamentesen átvészeli-e, vagy kisebb-nagyobb működési zavarok mellett fizetési nehézségek jelennek meg? Tihanyi Nikolett szerint az esetleges problémák végül mind-mind az egyén zsebére hatnak majd, így pedig könnyen kerülhet a gazdaság általánosan negatív spirálba, amely rövidebb-hosszabb recessziót is jelent egyben.

Hogyan lábalunk ki?

A gazdasági kilábalás vagy a gyors felpattanás a munkabérekhez kapcsolódik, melynek vásárlóerejének növekedési tendenciája megfordult, hiszen a korábbi évek reálbér-emelkedése után most még az inflációt sem követi teljes mértékben a bérszínvonal: 2022-től a minimálbér 200.000,-Ft, a bruttó mediánkereset 397.900,-Ft volt, 2023-tól a minimálbér 232.000,-Ft, a bruttó mediánkereset 450.000,-Ft volt. A munkabérből élők reálbér csökkenése nem került kompenzálásra a munkabérben, így pedig ideális fogyasztási mértéket a megtakarítási kényszer elmúltával sem tudják elérni. A reálbérek csökkentek, ennek hatása pedig megjelenik a kereskedelemben.

Fontos látni és felkészülni arra, hogy a kereskedelemben észlelhető jelenségek trendek mit üzennek a kkv vezetők számára, milyen lépésekkel lehet megelőzni a negatív spirálba kerülést. Ha ez megtörténik, akkor fontos, hogy a cégvezetők nagyon gyorsan reagáljanak és vegyék igénybe szakértő segítséget. A szakember azt tanácsolja a vállalkozásoknak, hogy folyamatosan monitorozzák tevékenységüket és rugalmasan, azonnali válaszlépéssel reagáljanak a változásokra.

A mindig elemző és rugalmas, változtatni képes menedzsmentszemlélet felértékelődik és versenyelőnyt biztosíthat, különösen a gazdasági visszaesések időszakában. Ilyenkor sajnos törvényszerűen többen elbukhatnak, mivel elmaradnak a tervezett bevételek és így finanszírozhatatlanná válik a működés. Az első, de általában túl lassan, túl későn megtett reorganizációs lépés lehet az üzemméretet csökkentése - ami ugyan a bevételelmaradással járhat, de egyben megelőzheti a nagyobb bajt, a költségek elszállását, a nagyobb veszteséget.

A szakértő emellett tud segíteni fedezeti pont számítással, árszabás-korrekcióval, illetve a már említett üzemméret-csökkentéshez kapcsolódó eljárások koordinálásában. A sajátos gazdasági környezet tehát sokféle kihívás elé állítja a cégeket, a szakértő akkor segíthet, amikor még nincs baj, de már vannak akadozások, jelek, amire már adhatók szakmai megoldások. Ilyen jel lehet, hogy a vállalkozó nem tudja kifizetni a beszállítóit, nem tud alapanyagot venni, közüzemi számlákat fizetni. Az sem jó jel, ha túl nagy a kitettség, túl sokan tartoznak - ez is veszélybe sodorhatja a céget.

A reorganizáció, az intézményesített megoldás szolgáltatás az, ami segítséget nyújt a cégvezetőknek, hogy felülemelkedjenek a fizetési nehézségeken – kívülről, friss szemmel ránézve egy problémára újszerű megoldások születhetnek. Tihanyi Nikolett szerint ilyenkor a cél a tervezés, az újratervezés és bármilyen módon az új piacok felkutatása.