Magyarország jó úton a fenntarthatóságban (x)

A BCSDH (Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért) átadta a 2023-as „Fenntartható Jövőért” díjakat. A fenntarthatóság kapcsán egyre többet találkozhatunk az ESG kifejezéssel, amely a környezeti, társadalmi és vállalatműködési fenntarthatóság angol megfelelőinek kezdőbetűiből összeálló rövidítés. A „Vállalati transzformáció elősegítése” kategóriában az OPTEN KKV-k számára nyújtott ESG szolgáltatása lett a díjazott. Sikerét leginkább az indokolta, hogy 2022. januárjától a teljes hazai cégkörre ESG besorolást készít és kérdőívével automata ESG jelentés elkészítését teszi lehetővé a KKV szektor számára. Ezzel pedig az Európai Unióban is komoly versenyelőnyt hozhat Magyarországnak.

Manapság sokan már csak átugorják a „fenntarthatóság” témakörével foglalkozó cikkeket. Teszik ezt azért, mert úgy gondolják, a téma „túl van tolva”. Tény, hogy a „sustainability” (fenntarthatóság) szóra keresve az online térben több milliárd találatot kapunk. Nem csoda, hogy segítség kell ahhoz, hogy különbséget tegyünk a hírek és álhírek között, valamint, hogy hiteles szakértők segítsenek rávilágítani a valós, példaértékű jó gyakorlatokra.

A jelenleg körvonalazódó fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettség több területből áll össze.

Az első – és jelenleg talán legaktuálisabb és legfontosabb terület - az adatgyűjtés:

A nagyvállalati körben megvan az a szakmai tapasztalat és erőforrás, amely lehetővé teszi a jogszabályokban meghatározott adatok begyűjtését. Ugyanakkor e cégek beszállítói körében tömegesen megtalálható KKV cégeknek többnyire se tapasztalata, se erőforrása nincs ezen a téren, így kifejezetten nyitottak azokra a megoldásokra, amelyek megkönnyítik a dolgukat. Így például a közüzemi szolgáltatások adataiból a rendszer automatikusan kalkulál egy szén-dioxid kibocsájtást, de az adathozzáférés akár meghatalmazással is megoldható mind az energiaszolgáltatók adataihoz, mind a számlaadatokhoz való hozzáférésen keresztül.

Az adat ugyanakkor érték is. Dr. Csorbai Hajnalka, az OPTEN stratégiai igazgatója szerint kifejezetten jó az a gyakorlat, hogy a hazai KKV cégek adatait Magyarországon össze lehet gyűjteni. Ehhez olyan információbiztonsági rendszerek állnak a háttérben, amelyet - a magas elvárások miatt kevés cégnek rendelkezésre álló - ISO 27001-es audit is alátámaszt. Igaz, ez el is várható egy, a Nemzeti Védelmi Szolgálat számára is szolgáltató cégtől.

Az adatok biztonságos begyűjtése és tárolása után következhet az értékelési módszertan kialakítása:

A jó elemző módszertanok a fenntarthatóság területén csak csoportmunkával tudnak összeállni, hiszen a közgazdász és informatikai háttér mellett gyakran szükség van energetikai, környezetmérnöki, vízgazdálkodási, HR, matematikus és fizikus szakemberekre is, hogy a komplex rendszereket a lehető legjobban át tudják látni. A módszertanok másik fontos eleme, hogy mennyire fogadják el azok eredményét a hazai kereteken kívül. Ezért is különösen értékes, ha egy rendszer nemzetközi minősítéssel rendelkezik. Az ESG jelentések több, mint 75%-át úgynevezett GRI keretrendszerben készítik. Magyarországon pedig kizárólag az OPTEN ESG rendszere rendelkezik GRI minősítéssel. Ez a hazai KKV-knak a nemzetközi beszállítói láncokba való integrálódását is elősegíti.

Ha pedig van adat és módszertan, akkor jöhet az oktatás és a motiváció

Előbbit az akkreditált ESG oktató cégek tudják segíteni, utóbbit a nagyvállalatok irányából a KKV cégek irányába érkező adatbekérések, nyilatkozattételek és a jogszabályi háttér. A munka során kirajzolódnak azok a célok és a hozzájuk vezető út, amik mentén mérhetővé válnak az eredmények. A rendszer üzemeltetője számára elengedhetetlen, hogy a gazdaság fenntarthatósági területén tevékenykedő kulcsszereplőivel folyamatos legyen a kapcsolat és az egyeztetés. Ilyen résztvevők a Bankszövetség, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara (hiszen az ESG jelentések auditja könyvvizsgálói feladat lesz), a nemzetközi vállalatokat tömörítő szervezetek, mint például a Joint Venture Szövetség, a szintén komoly szakértelmet képviselő tanácsadó cégek, valamint az állami szerepvállalást képviselők, mint például az IFKA (Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft.)

Egy díj értékét gyakran a zsűri is meghatározza. Nincs ez másképp a BCSDH Fenntartható Jövőért díj esetében sem. A zsűriben ugyanis egyaránt képviseltette magát a szakmai szervezet jelenlegi vezetője, tiszteletbeli elnöke, médiaszakember, a Nobel-békedíjas IPCC munkacsoportjának alelnöke és a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára (mely szervezet 2008 óta az Országgyűlés tanácsadó, érdekegyeztető szerve). Mindig jó látni, ha egy jó cél a kormányzat, a tudomány és a gazdaság szereplőit egyaránt összefogja.

A zsűri tagjai:

A díjazottak:

(x)