Súlyos látlelet ez a digitális lemaradásáról: ezt kevés magyar fogja kitenni az ablakba

Balatoni András, az MNB költségvetési és versenyképességi elemzések igazgatóságának vezetője hozzátette: az intenzív növekedés alapja a termelékenység bővülése, erre a sikeresen felzárkózó országok jó példát mutatnak. A jelentés szerint a magyar termelékenységi mutatók elmaradnak a fejlett uniós országok átlagától, a munkatermelékenység az EU átlagának 62 százalékán áll, míg a legjobb 5 uniós tagország átlagának 42 százalékát éri el - ismertette. Az MNB a jelentésben a munkatermelékenység mellett az innovációs rendszer és a digitalizáció hatékonyságát, illetve az ökológiai hatékonyságot sorolta a termelékenység négy fő pilléréhez.

A magyar mutatót három referenciacsoporthoz viszonyítják, a visegrádi országokhoz, az EU tagországokhoz és a legjobb öt EU-tagállam teljesítményéhez - mondta Balatoni András. Az igazgató bejelentette, hogy a Termelékenységi jelentést évente adja ki az MNB.

Rámutatott: 2017-óta mért dinamikus termelékenység-bővülés elsődleges forrása a kkv-szektor. A munkatermelékenység az elmúlt három évben mért 3 százalék körüli éves átlagos növekedésének döntő része a szolgáltató-szektorhoz kötődött, a 21. század trendjeinek megfelelően - összegezte.

Felzárkózás mérhető a kkv-k termelékenységében 2013-tól a nagyvállalatokhoz képest, azonban továbbra is számottevő a különbség. Az innovációs rendszer hatékonysága visszahat a munkatermelékenységre, ebben Magyarország az EU átlagának 60 százalékán, a TOP 5 uniós ország 46 százalékán áll. Örömtelinek nevezte, hogy emelkedtek az innovációs kiadások, azonban a szabadalmak száma nem tudott ezzel lépést tartani, és csökkent az innovatív vállalatok aránya is. Ez azt jelenti, hogy az innovációs rendszer hatékonyságát javítani kell. Példaként említette a rendszer töredezettségének megszűntetését, vagy az innovációs folyamat belföldi csatornáinak erősítését. Javulást sikerült elérni a tudományos idézettség terén, valamint az üzleti oltalmak számában - tette hozzá  Balatoni András.

Digitalizációban az EU átlag 63 százalékán, a legjobb 5 ország 48 százalékán áll az ország a kutatás szerint. A digitális infrastruktúra fejlettsége ellenére ennek a lakossági kihasználtsága 2019-ben alacsonyabb volt a visegrádi és az uniós átlagnál is. Ennek egyik oka az, hogy a lakosságnak csak 51 százaléka rendelkezik alapszintű szoftverkezelési ismeretekkel, az uniós átlag 60 százalék feletti - tette hozzá.

A vállalati digitális technológiák kihasználtsága még nagyobb elmaradásban van az uniós és a visegrádi átlaghoz képest. A fejlődési potenciált jelzi, hogy míg a magyar cégek csupán harmada számít digitálisnak, addig az uniós átlag 40 százalék körüli, a legjobban teljesítő 5 ország átlaga pedig közel 60 százalékos - sorolta. Az e-közigazgatásban szintén jelentős tartalékok vannak a jelentés szerint.

Az ökológiai termelékenység alapja a természeti erőforrások hatékony felhasználása, amelyben Magyarország viszonylag jól teljesít: az egységnyi szén-dioxid-kibocsátásra jutó hozzáadott érték jelentősen nőtt az elmúlt időszakban, és megközelíti az EU-átlagát. A teljes ökológiai hatékonyságban Magyarország teljesítménye az EU átlag 75 százalékán áll, míg a TOP5 uniós országhoz képest 42 százalékon.