Ezek lennének a pesti bulinegyed végnapjai: megpecsételődött a lüktető városrész sorsa?

Karsai Árpád, a Turizmusfejlesztők és Tanácsadók Szövetségének (TUTSZ) alelnöke távolabbról indítja a témát: a Covid a világturizmus utazószámában 2020-ban 72%-os, Európában 63%-os csökkenést hozott. Ez 1 milliárd fővel kevesebb nemzetközi utast jelent. A szállodák foglaltsága 51%, az európai szállodáké 43% volt. Magyarország 56%-os külföldi látogatószámcsökkenést és 46%-os turizmus bevételcsökkenést szenvedett el.

A statisztikák szerint azonban beindult a javulás: 2021 - a 2020-as évhez képest - a világon a szállodafoglaltság 30,7 % növekedését hozott, az interkontinentális utazások 47%-on állnak. Az ETC (European Travel Comissionl) szerint 2022-re a turizmus kereslet már a pandémia előtti év 80%-ra visszaállhat. De a szakma a „teljes visszatérést” 2023-2025-re prognosztizálja.  

A bulinegyedre térve szerinte 2020-ig a vállalkozások spontán fejlődése piaci alapon folyt, számos innovatív kezdeményezés indult, vendéglátóhelyekkel, okosszállodákkal, színvonalas bakery-caffekkal, ajándékboltokkal. Mindezek az éjszakai szórakozóhelyek mellett komoly nappali gazdaságot is teremtettek: a közel 500 üzlet, 10 ezer munkahelyet jelentett, és 7 milliárd forint adót fizetett be az államkasszába.

Mi lesz veled, bulinegyed?

A turizmus szakma részéről többek között a TUTSZ fogalmazott meg koncepciót a bulinegyed „rendbehozására”, értéket látva benne, felszólítva a közigazgatás különböző szintjeit a beavatkozásra. A szakmai szervezet a helyi vendéglősökkel, szolgáltatókkal, lakossági egyesülettel fókuszcsoportos mély-interjúkat, fórumokat szervezett.

Ugyanakkor - mivel sem a helyi sem a fővárosi, vagy az állami szféra - nem érezte magáénak a negyed menedzselését, a vadhajtások kordában tartását, a bulinegyed - a lakosság életét zavaró, sőt a kulturáltan szórakozni vágyó látogatók és turisták élményét is romboló hatása miatt - részben szitokszóvá vált

Az önkormányzati választások után létrejött új kerületi vezetés számos javaslatot meghallgatott, de rendeletében elsősorban a rendcsinálásra koncentrált. Az utcai dorbézolást tiltó, a zajszintet ellenőrző, a közterület gépekkel való tisztítását előíró szabályokat hozott, de nem lépett, a szolgáltatók, lakosság és a turisták elégedettségét egyaránt biztosító intézkedések és szervezet létrehozása terén. Így a TUTSZ által javasolt újra-márkázás, a vállalkozók - lakosság- önkormányzatot összefogó javasolt  menedzsment szervezet nem jött létre.

A bulinegyed problémái tehát nem oldódtak meg, egy új, fenntartható turizmus támogatására nem került sor. A nemzetközi jó gyakorlatokra épített ajánlások, a rebranding, marketingkommunikáció, menedzsmentszervezet felállítása süket fülekre talált.

A koncepciókra, a kompromisszumokra Wágner Gábor, a welovebudapest portál szakújságírója szerint azért is lett volna égető szükség, mert – bár a „bulinegyed jelenség” nem csak Budapestre jellemző, a világ szinte minden nagyvárosában megtalálható – de mi abban különbözünk a londoni, párizsi, vagy a lisszaboni hasonló helyektől, hogy nálunk ez egy lakóövezet (méghozzá a belváros) közepén jött létre, nem elkülönült városrészként. Ez okozza a különböző konfliktusokat. A politika szerinte nem csak passzív szemlélődő: a kormány és az ellenzék vezette önkormányzat – finoman szólva - nem volt igazán partnere egymásnak.

A Covid „lefagyasztotta” a problémákat, mert a szórakozóhelyek egy része – ideiglenesen vagy véglegesen, ezt még nem tudjuk – lehúzta a rolót. A járványhelyzet egyértelművé tette, hogy a vállalkozások döntő többsége mindenféle jövőkép nélkül működött és csak a külföldi buliturizmusra épített. A járvány idején szinte mindenki védőháló nélkül próbált túlélni. Ehhez szinte semmilyen központi támogatást nem kaptak, teljesen cserben lettek hagyva. Bezárt például a Mika Tivadar, ami egyelőre egy nagy seb a negyed közepén. Néhányan összebútoroztak, mint a 400 és az Ellátó (kert és koncerthelyszín), közösen nyitottak egy új helyet, az Ellát.  

Lassan kezd magához térni a negyed, de egyelőre nagyon messze van a járvány előtti helyzettől.

A centrumok közül a Kazinczy utca behalt, a Gozsdu, a Király utca és a Madách tér újraéledtek, de még nagyon messze vannak a járvány előtti forgalomtól. Kitörési pontként a legtöbben most a magyar közönségre fókuszálnak, alacsonyabb árakkal. Ezt elősegíti az az itthon is megfigyelhető (Nyugaton régóta létező) jelenség, hogy a 20-30-as, gyerek nélküli korosztály mellett az idősebbek is nyitottak az ilyen típusú szórakozásra. 

A kereslet megint nő, a vendéglátóhelyek egy része újranyitott, de Karsai Árpád szerint ismét „csak” a spontán fejlődés indult el.  A belföldi és növekvő számú külföldi vendég újraindította az éjszakai életet, az airbnb-k kezdenek magukra találni. Egyelőre azonban a számok alapján szerinte is nagyon messze vagyunk a korábbi overturizmustól.

Viszlát, bulinegyed! Hello, kulturális koncepció!

A Főváros és az országos turizmus irányítás némán asszisztál az újabb spontán folyamatokhoz, aminek folytán az elfojtott kereslet és a pandémia megszűnésével várható vendégszámrobbanás esetén újra előjöhetnek a korábbi válságjelek. Az Önkormányzat 2021-es kulturális koncepciója pedig teljesen más karaktert szán a negyednek. A turizmus-vendéglátás árván maradt, a színvonalas szórakozónegyed támogatása helyett a kultúra támogatása kapott prioritást, mintha a kultúra és a turizmus-vendéglátás antagonisztikus ellentétben állna.

Wagner Gábor ugyanakkor nagyon jó iránynak tartja, hogy az elmúlt pár évben a bulinegyed mellett a városban más környékeken is beindult az élet. Ilyen példa a Bartók Béla út, a Budapest Park, vagy a Dürer Kert. Kezd felfutni a 8.-9. kerület is, nyári hétvégéken a Mikszáth Kálmán tér igazi epicentrum. Egészen más hangulatú a Dunapart, akár a Valyora, akár a Lánchíd lábánál lévő helyekre gondolunk. A Margit körút kulturális megújulására pedig nagyívű   koncepciót tettek le a civilek az önkormányzattal közösen. Szerinte ez lesz 2022 nagy   durranása a városban. Vagyis örömteli fejlemény, hogy „kinyílt” a város, a szórakozás, buli és kultúra már nem csak a romkocsmanegyedre koncentrálódik.  

Szerinte nagyon jó koncepció a kultúra irányába vinni a várost. Több olyan egység nyitott, ami nem csak szórakozóhely. Ilyen a 8. kerületben a Turbina, ami koncert- és közösségi tér, bistro. Igazi összművészeti placc, színházzal, hétvégi programokkal, ahol a programok véget érnek este 10-kor. Szimpatikus kezdeményezés a Gólem közösségi hely, ami szintén kávézós, barátkozós tér. Vagy az Óvóhely a Móricz Zsigmond körtéren, a Manyi a Margit körúton. Vagyis reális esély van rá, hogy tíz szórakozni vágyóból ma már nem kilenc, hanem mondjuk öt ember megy a romkocsmák irányába.

Wágner Gábor a közeljövőben a járvány, az emiatt meglódult árak és az ukrán háború okozta bizonytalanság miatt kevesebb bulituristával számol. Szerinte ez a nyár még az ébredés időszaka lesz a városban, az újraindulást 2023 közepére teszi. Most az építkezés indulhat el, de egy új helynek legalább egy éves felfutás kell. A welovebudapest újságírója optimista, szerinte – az említett decentralizáció és az Önkormányzat korlátozó lépései miatt – a bulinegyedben véget ért az „őrület időszaka”, ami az elmúlt 10 évben számtalan problémát szült.     

Karsai Árpád ismét madártávlattal zárja gondolatmenetét: szerinte a bulinegyed ügyének kezelése az értékek elvesztegetése terén sajátos látlelet a magyar társadalmi-gazdasági viszonyok anomáliáiról, együttműködés-hiányról, megosztottságról, és ezek következményeiről.