Aljas bűnözők vadásznak a magyarok pénzére: így még kivédheted, hogy nullázzák a számlád

Annyira megnőtt a kiberbiztonság kérdésének fontossága, mint a covid-járvány kitörése előtt soha, semmikor. Magyarországon 2021 óta másfélszeresére nőtt a bankkártyás csalások száma, és 100-ból csak 5 magyar érzi magát felkészültnek ezek ellen - ez hangzott el a Mastercard sajtótájékoztatóján. Egyenlőtlen küzdelem zajlik, a bűnözők már az AI-t is egyre profibban használják, egyre könnyebb csalásokat elkövetni.

Megvan az üzleti terv a hackereknél, megtalálták azt is, hol kell támadni, és mivel rengetegen tették át szinte mindenüket papírról az internetre, sokkal könnyebb dolguk is van. A most az online térben "intézkedő magyarok közül több, mint egymillió teljesen védtelen ezek ellen.

Az az alaptétel, hogy embereket támadnak a bűnözők, a pénzükre mennek, de természetesen nem csak a pénzre mennek. Jelen pillanatban a rendőrség nevében folyik egy megtévesztő kampány, ahol 5 ezer forintot követelnek rajtunk "büntetés befizetése" címszóval - vagyis már a bűnüldöző szerveket sem kímélik

 - mondta a sajtótájékoztatón Mondovics Péter, a Mastercard marketing-és kiberbiztonsági menedzsere.

Félpercenként támadnak

Wittinghoff Dániel, a Mastercard kiberbiztonsági megoldásokért felelős üzletfejlesztési igazgatója rémisztő adatot mondott: a világon ma minden 39 másodpercben történik egy kibertámadás. A COVID-járvány kitörése óta világszerte 1,1 milliárd új felhasználója lett az internetnek, és a már ismertetett módon sokan mindenüket "felrakták" az internetre.

Az emberek tudatossága azonban alacsony, főleg azoké, akik frissen érkeznek az internetre. Magyarországon ráadásul még rosszabb a helyzet: a régióban hazánkban a 4. legmagasabb a visszaélések száma. Csak a járvány kitörésének évében, 2020-ban több kiberbiztonsági incidens történt, mint előtte 15 éven át összesen.

Hazánkban egy friss felmérés szerint 100 magyarból mindössze öten érzik magukat elég felkészültnek egy kibertámadás ellen.

Szégyelljük magunkat?

Emellett a magyarok egyharmada senkinek se jelenti, ha visszaéltek az adataival, és 34%-uk még azt sem, ha pénzt is loptak tőle. Pedig a támadások 48 százalékában a pénz a döntő, ez motiválja a bűnözőket. A támadások kétharmada pedig a kormányzati szervek ellen irányul, vagyis az adatot is "szeretik".

Nemes Máté, a Mastercard kiberbiztonsági termékeiért felelős termékmenedzsere hozzátette, hogy míg alig tíz éve egy jól kivitelezett hackertámadáshoz két dolog kellett: pénz és szakértelem. A dolgok megváltoztak: már ez a két dolog sem kell, akár egy bonyolultabb támadáshoz sem. Ráadásul a más típusú bűncselekmények elkövetői, akár sima autófeltörők is beálltak kiberbűnözőnek.

Mit hoz a jövő?

A helyzet azonban az, hogy a fejlődés már régen megállíthatatlan, tehát csak a tudatossággal védezekhetünk a legjobban. Az előrejelzések szerint 2025-re 4,4 milliárd digitális pénztárca lesz a világon, és a teljes e-kereskedelmi forgalom 54%-ában erről fizetünk majd.

A csalások gyakorisága és az ellopott pénz értéke ugyanakkor szintén hajmeresztő: 2020-ban még 750 millió, tavaly, 2022-ben azonban már 5 milliárd forint volt a csaló tranzakciók által ellopott pénz mennyisége. Történt mindez annak ellenére, hogy az EU által is előírt módon a magyar bankok is erősebb ügyfélhitelesítést vezettek be, de a kiberbűnözők már képesek ezt is leutánozni - sok esetben sikeresen.