Biró Attila vagyok, a Pénzcentrum rovatvezetője. Karrieremet 2017 őszén kezdtem a lapnál, mint újságíró-szerkesztő. Fő témáim közé tartozik az oktatás, a kiskereskedelem és az élelmiszerügyek világa, illetve az európai uniós, lakosságot érintő statisztikák elemzése is.
A húsvéti szezon előtt ismét megszólaltak a húsipar szereplői, az eseményen pedig a Pénzcentrum is részt vett.
Miközben az Európai Unióban a lakosság több mint fele, 50,6 százalék egyáltalán nem használ tömegközlekedést, addig Magyarországon ez az arány jóval alacsonyabb.
Miközben a feltörekvő gazdaságok vezetik a globális rangsort az egy főre jutó GDP növekedésében, Magyarország is kifejezetten erős pozícióból várhatja az évtized végét.
Bár a legutóbbi inflációs adatok kapcsán főként a brutálisan dráguló termékek kerültek reflektorfénybe, a KSH számait böngészve egészen más történetek is kirajzolódnak.
2025-ös szakmai adatokból egészen durva bérszakadék rajzolódik ki a magyar munkaerőpiacon. Miközben egyre kevesebben dolgoznak idehaza.
Februárban újabb látványos áremelkedések jelentek meg a boltokban, több alapvető élelmiszer ára is jócskán feljebb kúszott.
Az élelmiszerárak világszerte továbbra is komoly nyomást jelentenek a háztartások számára, de a kép 2026-ban még kuszább lehet.
A Közel-Keleten kirobbant újabb fegyveres konfliktus gyorsan túlmutathat a térség határain. Hatásai a magyar üzletekben is megjelenhetnek.
A tudatos spórolás ott kezdődik, hogy a kedvezmények mögötti gazdasági logikát is felismerjük.
Hartyányi Orsolyával a WOLT hazai vezetőjével az ételkiszállítás jelenéről és jövőjéről beszélgettünk.
Az élelmiszerárak önmagukban félrevezető képet adnak Európáról. Hogy hol drága, és hol olcsó, az önmagában még nem minden.
2026-ban a világ újszülöttjeinek 85 százaléka Afrikában és Ázsiában jön világra, miközben Európa részesedése alig haladja meg a 4 százalékot.
Az Európai Unióban 2024-ben a 65 év feletti nők átlagos nyugdíja 24,5 százalékkal maradt el a férfiakétól.
A mobiltelefonok iskolai kitiltása csak a kezdet, a valódi probléma a digitális szocializáció mélyrétegeiben húzódik.
Szingapúr diákjai messze a világ előtt járnak természettudományból, miközben Magyarország eredménye alig haladja meg az OECD-átlagot.
Az inflációs sokk után a magyar vásárlók nem tűntek el, csak óvatosabbak és sokkal tudatosabbak lettek.
2025-ben rekordkevesen sztrájkoltak Magyarországon. Mindössze 373 ember vett részt munkabeszüntetésben.
Miközben az arany ára 2020 óta több mint a duplájára emelkedett, a világ jegybankjai példátlan felvásárlási hullámba kezdtek.
Miközben az infláció éves átlaga alig haladta meg a 2 százalékot, és havi szinten is csupán 0,3 százalékos volt a drágulás, több termék ára jelentősen csökkent.
Miközben az éves átlagos infláció 2,1, a havi pedig mindössze 0,3 százalék volt, azért bizonyos termékek ezeknél az adatoknál brutálisan nagyobb mértékben drágultak.