2021. január 22. péntek Vince, Artúr

Szörnyű, milyen lakásokban él 5-ből 1 magyar: sarokba szorította őket a járvány


Európában minden hatodik, Magyarországon minden ötödik ember olyan háztartásban él, ahol nem jut számára elég személyes tér. Az elmúlt tíz évben sokat javult ez a statisztika, azonban 2020 megmutatta, mivel járhat szélsőséges esetben, ha túlzsúfoltak az otthonok. A járvány miatt bevezetett intézkedések, korlátozások a négy fal közé szorították az embereket, ezért azok, akik eddig is kevés helyen osztoztak, most halmozottan érezhették ennek hátrányait. 

Talán korábban sosem szereztünk ennyire húsbavágó tapasztalatot arról, hogy mit jelent, ha túl sok ember él túl kicsi helyen, mint 2020-ban. A tömeges home office, digitális oktatás, #maradjotthon kampány, kijárási korlátozások miatt az a sok ember, aki a napjának jelentős részét töltötte a munkahelyén, iskolában, vagy általában az otthonán kívül, most megtapasztalta, hogy milyen kicsi is a lakótere, ha éjjel-nappal a négy fal között kell lennie. A lakás sokkal kisebbnek érződhet, mint előtte, ha a szülők otthonról próbálnak dolgozni, miközben a gyerekek tanulnának - pedig négyzetméterre ugyanakkora a maradt.

Ráadásul a zsúfoltabb háztartásokban a vírusfertőzések is gyorsabban terjednek.

Az Európai Unióban a lakosság 17,2 százaléka él olyan háztartásban, ami túlzsúfoltnak számít. Ez azt jelenti, hogy jut-e elég külön szoba az egy háztartásban élőkre attól függően milyen életkorúak, neműek, és milyen kapcsolatban állnak egymással (élettársak, vagy azonos nemű testvéreknek bizonyos életkorig elég lehet egy szoba pl.). Az Eurostat adatai szerint az EU tagállamok közül Romániában a lakosság 45,8 százaléka él túlzsúfolt helyen, és Lettországban (42,2%), illetve Bulgáriában (41,1%) se sokkal jobb a helyzet.

A legkisebb arányban Cipruson (2,2%), Írországban (3,2%) és Hollandiába (4,8%) él a lakosság túlzsúfolt lakásokban. Magyarországon az EU átlagánál valamivel rosszabb a helyzet: a lakosság 20,3 százalékának túlzsúfolt az otthona, vagyis minden ötödik magyarnak kisebb hellyel kell beérnie, mint elfogadható lenne. Ezt a pandémia is bőven bebizonyította.

Az viszont biztató tendencia, hogy tíz évvel ezelőtt hasonló volt a helyzet hazánkban is, mint Romániában jelenleg, és még 2017-ben is 40,5 százalékot tett ki a zsúfolt helyen élők aránya, ami 2018-ra 20,1 százalékra csökkent.

A környező országokra szinte kivétel nélkül a csökkenő trend jellemző, bár Ausztriában 2010 után némileg növekedett, jelenleg pedig 15 százalék körül van a túlzsúfolt otthonokban élők aránya. A magyar adatok megfeleződése 2017-ben egyedi jelenségnek tűnik, bár a szlovén adatokban is hasonló zuhanás történt 2011-ben.

Jó ideig együtt mozgott a magyar statisztika a horváttal, 2017 utána viszont közelebb kerültünk az EU-átlagához, illetve az osztrák túlzsúfoltsági mutatóhoz. Hogyha életkor vagy anyagi helyzet szerint is megnézzük az adatokat, látható, hogy a fiatalabb korosztály tagjai közül - akik sokan kisgyermeket nevelnek - többen élnek zsúfoltabbkategóriába eső háztartásban, míg az idősek korosztálya gyakran inkább egyedül, ahol bőven van elég tér. 

Az, hogy ki mennyire kis helyen él valaki, hány emberrel osztja meg lakóterét, legfőképpen anyagi kérdés. Tud-e albérletet fizetni az egyetemista, vagy csak kollégiumot? Nagyobb lakásba tud-e költözni a család, miután már megnőttek a gyerekek? Van-e pénz bővítésre, tetőtér beépítésre egy családi háznál? Amennyiben valóban ennyivel kevesebben élnének túlzsúfolt háztartásokban, mint 5 vagy 10 éve, akkor az feltételezhetően a kisgyermekes fiatalok korosztályát célzó támogatásokra is visszavezethető. 

Otthonteremtési támogatások

Tehát, ha valami befolyásolhatta ezt a mutatót, akkor az az anyagi helyzet változása. A lakáscseréhez, vásárláshoz, bővítéshez pedig valószínűleg forrást teremtettek az Otthonteremtési Program részeként bevezetett támogatások lehetnek. Az Otthonteremtési Program 2012-től indult el, majd 2016-tól és 2018-tól lazítottak a feltételeken. A csok, illetve a falusi csok konstrukciók új és használt ingatlan vásárlására, de használt ingatlan cseréjére, felújítására, bővítésre is igényelhető. Ezen felül 2019 júliusától már a babaváró támogatás is bevezetésre került.

Az Otthonteremtési Program legújabb eleme a felújítási támogatás, illetve felújítási hitel, amely 2021. február 1-jén indul, és a kamata 3% lesz. Az új kölcsön jelzálogalapú hitelintézeti kölcsönnek számít majd és akkor veheti fel valaki, ha megfelel az új, akár 3 milliós otthonfelújítási támogatás feltételeinek.

Az otthonfelújítási kölcsön összege nem haladhatja meg a 6 000 000 forintot, kamatainak megfizetéséhez a kamattámogatást az állam a kölcsön teljes futamidejére, legfeljebb 10 évre nyújtja, és amint megtörtént a felújítási munkák igazolása, a támogatás összege (legfeljebb 3 millió forint) betörlesztődik a hitelbe. 

A rendelet azt is meghatározta, hogy az otthonfelújítási támogatás terhére történő előtörlesztésért a támogatott személy terhére díjat és egyéb költséget nem számíthat fel a hitelintézet, ilyenkor a jóváírást követő 10 napon belül a hitelintézet változatlan futamidő mellett a támogatott személy havi törlesztőrészleteit újraszámolja. A kölcsön és a támogatás iránt már most hatalmas az érdeklődés.

Azok számára, akik viszont nem tudják igényelni ezeket az otthonteremtési támogatásokat, mert bizonyos feltételeknek nem tesznek eleget, maradnak a piaci lakáshitelek, ha vásárlásról, bővítésről, felújításról van szó. A jó hír, hogy a csok, babaváró hitel, és az újabb és újabb konstrukciók mind konkurenciát jelentenek a banki hiteleknek - ez is közrejátszhat, hogy jelenleg nagyon alacsonyan vannak a lakáskölcsön kamatok. Aki például vásárlásban gondolkodik, annak ideális lehet most belevágni a kedvező kamatok, illetve az alacsonyabb vagy stagnáló ingatlanárak miatt.

A legjobb lakáskölcsön ajánlatokat összehasonlíthatod a Pénzcentrum kalkulátorában!

Címlapkép: Getty Images

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk

Hiába van kanyarban az orosz vakcina: a magyarok köszönik, nem kérnek belőle
13 ezer fő töltötte ki a Pénzcentrum nagy covid-vakcina kutatását.


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS


Private Investor Day 2021

Mibe fektessünk 2021-ben? Tippek, elemzések, befektetési ötletek profiktól, Neked