2020. augusztus 10. hétfő Lőrinc

Működik a brutális rezsi-stop: ingyen-százezrekből korszerűsítheted most a fűtésed


Sajnos energetikai hatékonyság szempontjából a magyar lakóingatlanul nagyon cudar állapotban vannak. Ezért különösen nagy igény lenne a felújításokra, arról nem is beszélve, hogy ezzel az ingatlantulajok komoly mennyiségű pénzt takaríthatnának meg a rezsiszámlájukon. Három részes cikksorozatunk 3. részében a fűtéskorszerűsítést járjuk körbe szakértők segítségével. Mire érdemes figyelni; mik lehetnek a beruházás nagy buktatói; mivel tudunk igazán sokat spórolni?

Három részes cikksorozatunk első két részében bemutattunk az energetikai beruházások szentháromságából kettőt. Nevezetesen a hőszigetelést és a nyílászárócserét. Így most elérkeztünk a témán belül a harmadik és egyben utolsó fejezethez a fűtéskorszerűsítéshez. A fűtéskorszerűsítésről elöljáróban és kvázi ökölszámításként annyit, hogy 

korszerűsítésével jellemzően 20-30, de akár 50 százalékos energiamegtakarítás is elérhető.

De kezdjük az elején

Alapvetés, hogy a Ma Magyarországon kiugróan magas a földgáz használata tüzelőanyagként. A gázfűtéses rendszerek korszerűsítése tehát az egyik legsürgősebb feladat. Az viszont, hogy mire korszerűsítünk, már egyáltalán nem egyszerű választás, rengeteg lehetőség közül lehet ugyanis választani.

Egyedi vagy központi fűtés?

Az egyedi fűtésre (legyen szó szilárd tüzelésű kályháról, cserépkályháról, vagy gáztüzelésnél a konvektorokról) jellemző, hogy a berendezések hatásfoka messze elmarad a központi berendezésekétől. Szabályozhatóságuk, különösen a szilárd tüzelésnél kérdéses, 

ezért a központi berendezésekhez képest kevésbé komfortosak.

Központi fűtéseknél döntően a melegvíz-üzemű radiátoros fűtések, kisebb számban padló- vagy más felületfűtések jellemzőek. A társasházak esetén a gazdasági érvek a központi rendszer mellett szólnak. 

Alacsony vagy magas hőmérsékletű rendszer?

Ha tehát a központi fűtés mellett tesszük le a voksunk, akkor adódik a kérdés, alacsony vagy magas hőmérsékletű rendszert válasszunk. Ökölszabályként a Magyar Energetikai Hivatal azt mondta el a Pénzcentrum, hogy ahol kisebb a hely a fűtési rendszer kialakítására, a magas hőmérsékletű megoldás ajánlható. A legelterjedtebb magas hőmérsékletű megoldás a központi radiátoros fűtés. Általában könnyű hozzá kivitelezőt találni, mert a szerelők megfelelő szakmai rutinnal rendelkeznek, a hőmérséklet pedig termosztatikus szelepekkel helyiségenként is kiválóan szabályozható. 

Ezzel szemben az alacsony hőmérsékletű fűtési rendszerek lényege, hogy alacsony, 40 °C körüli) hőmérsékletű víz kering a rendszerben. Itt a hőleadó felület általában padló-, fal- vagy mennyezetfűtés. Ezek előnye, hogy egyenletesebb a hőmérsékleteloszlás a szobában, kevésbé alakulhat ki kellemetlen huzat. A nagy felületek sugárzó hőleadása miatt alacsonyabb hőmérsékleten is kellemesen érezzük magunkat.

Az alacsony hőmérsékletű rendszereknek is vannak azonban korlátai: csak jól szigetelt épületeknél ajánlott a használatuk, felújításnál pedig komolyabb bontással, szereléssel kell számolni

- mondta el a Pénzcentrumnak a MEHI. Arról nem is beszélve, hogy a komolyabb bontás, illetve szerelési költség miatt ezek a rendszerek jóval nagyobb anyagi beruházást is igényelnek. 

Milyen kazánt válasszunk?

Mondhatnánk, hogy olyat, amilyet a pénztárcánk elbír, illetve amit egy szakember ajánl, de azért az sem árt, hogy ha képbe vagyunk azzal, hogy hatásfok alapján milyen kazánokat különböztethetünk meg egymástól:

  • hagyományos kazán - éves hatásfok 80 százalék körül alakul
  • alacsony hőmérsékletű kazán - akár 90-95 százalékos hatásfok
  • kondenzációs kazán - akár 105 százalékos hatásfok, ez abból adódik, hogy a távozó füstgázban rejlő energiát is hasznosítják, így jutunk extra hőnyereséghez. 

A varázselem

A hatékony fűtés kulcsa a hőszabályozás!

- hívta fel a Pénzcentrum figyelmét Koritár Zsuzsanna, a MEHI igazgatója, aki kifejtette, a kazánvíz hőfokának szabályozása mellett célszerű helyiségenként termosztatikus radiátorszelepeket, vagy illetve szobatermosztátot is alkalmazni. A szabályozók helyes használatával rengeteg energia takarítható meg. 

Mennyi mindent kell cserélnünk?

Mint ahogy azt eddig láttuk, a fűtéskorszerűsítésbe sem szabad csak úgy rögvest fejet ugranunk. A megfelelő, szakemberek segítségével elkészített tervek után lakásunkban, házunkban a következő elemek cseréjére lesz szükségünk:

  • hőtermelő cseréje (kondenzációs kazán, hőszivattyú, biomassza kazán, egyedi fűtési megoldások)
  • csővezetékek hőszigetelése
  • szivattyú cseréje
  • hőleadók cseréje

És ezekhez eseti jelleggel csatlakozhat továbbá a központ időjárásfüggő fűtésszabályozás kiépítése; helyiségenkénti szabályozás termosztatikus szelepekkel; illetve okos mérőrendszer telepítése.

Mit javasolnak a szakemberek?

Bár a kondenzációs kazánok a legdrágábbak fontos szem előtt tartani, hogy ezek gazdaságosabbak, azaz kevesebb energiafelhasználással érik el ugyanazt a hőmérsékletet, ezért üzemeltetésük jóval olcsóbb lehet és kevésbé szennyezők is.

Kisebb, kevésbé lakott épületek esetében pedig azon is el lehet gondolkozni, hogy a fűtési rendszert árammal hajtsuk meg. Igaz, az áram ebből a szempontból a legdrágább energiahordozó, azonban fűtési rendszer kiépítésekor gondolkodhatunk napelemes rendszerekben is, amikkel gyakorlatilag közel nullázhatóvá is válhat megfelelő időtávon egy lakás, ház rezsiszámlája. 

Kevés szó esett eddig az úgynevezett hőszivattyús rendszerekről is, pedig ezek tudnak adott esetben a legolcsóbban működni (különösen geotarifával) - bár ehhez magasabb beruházási költségek csapódhatnak. Bárhogy is döntsünk tehát, fontos, hogy a tervezésnél szakemberekkel egyeztessünk, és nem, csak arról, hogy mit szeretnénk, hanem arról is, hogy az adott épületnél és a mi igényeink esetében “mit lehet", mik a javasolt opciók.

Minden fűtési rendszer esetében nagyon fontos, hogy a teljesítményt a valós komfortigényekhez tervezzük meg, különben az új kazán akár többet is fogyaszthat, mint a régi, amit lecseréltünk

- emelte ki megkeresésünkre küldött válaszában a MEHI, akik arra is felhívták a figyelmet, hogy valakik komplex energetikai felújításban gondolkodnak, azoknak mindenek előtt érdemes a hőszigeteléssel kezdeniük a fűtéskorszerűsítés előtt. Pont a fentebb kiemeltek miatt. 

Az alapos tervezés és előkészítés nemcsak a kivitelezési költségeket tudja leszorítani, hanem az energetika szempontjából rendkívül fontos hosszú távon alacsonyan tartható üzemeltetési költségek tekintetében is elengedhetetlen

- mondta el a Pénzcentrumnak Koritár Zsuzsanna. 

Ezt is érdemes tudni

Bár a kazánokról fentebb sok szó esett, érdemes a keringető szivattyúkra is odafigyelni. Nem mindegy ugyanis, hogy e berendezés mennyi áramot fogyaszt a meleg víz keringetése közben. Hiszen fűtési szezonban emiatt jócskán megnőhet a villanyszámlánk. A megfelelő kazán kiválasztásánál tehát legyen szempont a hozzátartozó megfelelő szivattyú kiválasztása is. 

Az igenis létező kéménypara

A fűtési szezon baleseteinek, haláleseteinek többségét a kazánok hiányos légellátása, az égéstermék elvezetésének hibái okozzák. Ilyen hibák az úgynevezett nyílt égésterű kazánoknál keletkezhetnek, amelyek a szoba levegőjét használják.

Egy évek óta jól üzemelő berendezés is veszélyessé válhat, ha a nyílászáró cseréjénél tömören záró nyílászárókat építenek be.

"A balesetek elkerülése érdekében érdemes szén-monoxid-mérőt fel¬szerelni, de még fontosabb, hogy ne feledkezzünk meg a kémények és kazánok rendszeres felülvizsgálatáról, ha új kazánt veszünk, akkor pedig válasszunk zárt égésterűt" - emelte ki a Pénzcentrum számára a MEHI. 

Mégis miből

Ami építőipari viszonyok közepette nehéz pontosan megmondani mennyibe kerül a fűtéskorszerűsítés, hiszen a beruházás költségét kismillió dolog befolyásolja. Azt azonban el lehet mondani, hogy egy átlagos, energetikai szempontból rossz besorolású ház fűtéskorszerűsítése 1,5 millió forintból már meglehet. Ez az összeg pedig már elég arra, hogy általa látható pénzmennyiséget takarítsunk meg a fűtésszámlánkon. 

Érdemes tehát megvizsgálnunk, hogy milyen forrásból tudunk magunknak egy fűtéskorszerűsítést biztosítani. A különböző lehetőségek jöhetnek szóba: 

  • önerő, azaz saját megtakarítás
  • banki hitel vagy kölcsön
  • ezek keverve

Az első lehetőségnél faék egyszerűségű a döntés, ha az energetikai számítás igazolja, akkor a félretett pénzünket, egyfajta megtakarítási formaként érdemes az ingatlanunkba fektetni. Ha ki akarjuk számítani, mennyi idő alatt térül meg befektetésünk, energetikai számítást kell végeznünk.

Azaz tisztában kell lennünk jelenlegi fogyasztásunkkal és a beruházás után várható értékkel is (fontos, hogy mindkét esetben átalánnyal kalkuláljunk). Ha ez megvan, a tervezett befektetett összeget el kell osztanunk az éves megtakarításunk összegével, így megkaphatjuk a megtérülési időt.

Azt persze nem szabad elfelejteni, hogy jelenleg csak a fűtéskorszerűsítésről beszélünk, ahhoz hogy a havi fűtésszámlán tetemes megtakarítási összeget lássunk, muszáj elgondolkodnunk a hőszigetelés, illetve a nyílászárók cseréjén is. E hármas együttes megléte ugyanis felezheti, de akár a mostani számlánk értékének két harmadát le is csípheti. 

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT AZ ENERGETIKAI FELÚJÍTÁSHOZ?

Éppen ezért ha megvan az energetikai szakértőtől a felújítási tervünk, érdemes lehet felszabdalni a kiadásokat úgy, hogy egyszerre mindig csak a három terültet valamelyikét viteleztessük ki, a már korábban említett sorrendiséget betartva. Mára már számos kutatás, illetve többezer idehaza megvalósult lakossági korszerűsítés is igazolja, hogy komplex energetikai korszerűsítéssel akár annyit is meg lehet spórolni a rezsiszámlákon, hogy simán megérheti kölcsönből belevágni a munkálatokba, hiszen a hitelkamatok ma rekord alacsony szinten vannak. Azaz az energetikai számítással alátámasztott beruházást követően a havi átalányon megtakarított összeg nagyobb, vagy legalább akkora lesz, mint a megvalósításhoz igénybe vett hitel törlesztőrészlete.

Ha mindez fennáll, akkor akár teljesen hitelből is lehet finanszírozni a beruházást, de némi önrész megléte mindig nagy segítség. Ha tehát belevágnánk egy felújításba ne habozzunk, ugyanis a szakértők szerint éppen most a legideálisabb az időzítés. Hiszen a hőszigeteléssel már idén télen is élvezhetjük saját rezsicsökkentésünk. Ám arról sem szabad megfeledkezni, hogy a nagy melegben elvégzett felújítás már a klímaszezonban is abszolút kifizetődő, nem is kell megvárni a fűtési időszakat. Arról nem is beszélve, hogyha a háromból egy nagy korszerűsítési platformot kipipálunk, akkor már csak a fűtésrendszer korszerűsítését kell véghezvinnünk a jövőben.

Példaszámításunkban úgy számoltunk, hogy mondjuk egy 1,5 millió forintos beruházás költségvetésének a fele a rendelkezésünkre áll, a másikra pedig hitelt veszünk fel. Fontos! 2020. december 31-ig minden hazai banknál igényelhetőek az akciós fogyasztási hitelek, melyek kamata egységesen 5,9%. A kedvezményes személyi kölcsön kamata viszont a legtöbb banknál 2021-től megváltozik, és így magasabb lehet a törlesztőrészlet is. Ha tehát 800 ezer forintot vennénk föl, 48 hónapos futamidőn, 250 ezer forintos havi jövedelemmel, akkor az egyik legjobb ajánlatot most a CIB Bank nyújtja havi 19 398 forintos törlesztőre, amitől nem marad el sokkal a Budapest Bank ajánlata sem, havi 20 093 forinttal. Ezeken felül érdemes megnézni még a Cetelem konsturkcióját is, itt a THM 10,53 százalék, ami végső soron 20 599 forintos törlesztőt eredményez. Az Erste Bank is kínál kölcsönt ilyen feltételekkel, itt a havi törlesztő 21 813 forintra jönne ki, 13,41 %-os THM-el, míg az OTP Bank ajánlata havi 23 833 forintos törlesztő, 18,10 százalékos THM-el. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát.

+1 tuti tipp a szakmától

A házakban, különösen lakásokban fontos szempont lehet a fűtési(-vízmelegítési) rendszer helyigénye is, ami egy kombicirkós radiátorostól kezdve egy bonyolultabb, napkollektoros rendszert is magában foglaló, padló-falfűtéses, hidraulikai elemekkel tarkított (szivattyú, motoros keverőcsap, hőcserélő stb.), akár több tartályos rendszer.

A kicsit bonyolultabb esetekben az épületgépészek erősen javasolják, hogy külön helyiséget kapjanak ezek a berendezések (akár mosókonyhával kombinálva)

- mondta el a Pénzcentrum megkeresésére a MEHI fűtéskorszerűsítéssel foglalkozó partnercége. Persze egy lakásban amúgy is szűkös lehet a hely, egy házban meg plane minden négyzeméternek súlyos ára van, mégis érdemes ezt a tanácsot megfontolni.

A kazánt és a kapcsolódó gépészetet ugyanis karban kell majd tudni javítani és akár szerelni is, ami egy 3 négyzetméteres “lyukban" vagy a lépcső alatt nem biztos, hogy lehetséges,

és akár egy filléres alkatrészcsere is meghiúsulhat.

"Becsüljük meg annyira a jó fűtési rendszert, hogy jól átlátható, rendezett, tisztántartható, ellenőrizhető helyen legyen" - hívta fel a Pénzcentrum figyelmét a MEHI partnercége.

Címlapkép: Getty Images

Jogi nyilatkozat: A cikkben található kalkulációk adatai tájékoztató jellegűek, szerződéses ajánlatnak nem minősülnek! Az egyes konstrukciókat az adott paraméterek (termék jellege, összeg, futamidő) alapján, kalkulátorunk számításai szerinti legkedvezőbb aktuális ajánlatok figyelembe vételével választottuk ki. Az említett pénzügyi szolgáltatóktól a Net Média Zrt., mint a Pénzcentrum.hu üzemeltetője nem részesül a megjelenésükre tekintettel közvetlen díjazásban. További részletekért kattints ide!
Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS

  Ajánlatunk

Portfolio HR Revolution 2020 Konferencia

Vörös riadó! A munkaerőpiac aktuális kérdései, kihívásai, és természetesen a lehetséges megoldások.

Sustainable World 2020 Konferencia

A jövő vállalata konferenciát, melyen a fenntarthatóságról, zöld finanszírozásról és befektetésekről, az energiatársaságok aktuális helyzetéről, és a zöld vállalatok kihívásairól, lehetőségeiről lesz szó.