Brutál áron mennek a lakások a nagyvárosok elitutcáiban: Debrecen, Győr, Veszprém a toplistán

Megjelent a KSH legfrissebb, 2023-as tranzakciók alapján készített ingatlanadattára, korábbi cikkünkben már megvizsgáltuk a budapesti négyzetméterárakat, most pedig az ország fővároson kívüli részeivel foglalkozunk.

A statisztikai hivatal friss listájából kiderült, a legdrágább megyeszékhely 2023-ban Debrecen volt, ahol átlagosan 684 ezer forintot fizettek egy négyzetméternyi lakóingatlanért,egy évvel korábban még csak 620 ezer forint volt az átlagár a tranzakciók alapják, sőt, bőven a COVID előtt, 2018-ban még csak 315 ezer forintot fizettek ki átlagosan egy négyzetméterért a lakásvásárlók Hajdú-Bihar megye székhelyén.

Ezt követi Veszprém 662 ezres négyzetméterárral, ahol 2022-ben 657 ezer forint volt átlagosan egy négyzetméternyi lakóingatlan, 6 évvel ezelőtt pedig még 310 ezer mer négyzetméteres áron mentek a lakóingatlanok. Győr lett a harmadik, 650 ezer forint per négyzetméteres tavalyi átlagárral, 6 év alatt itt is több mint duplájára emelkedett az átlag négyzetméterár. De, ahogyan ez a grafikonon is látszik, nem egyedi eset, sokkal inkább általános tendencia.

A lista másik végén Salgótarján áll, ahol a vizsgált városok között egyedüliként 200 ezer forint alatt maradt az átlagos négyzetméterár, egészen pontosan 193 ezer forintot fizettek egy négyzetméterért a tavalyi tranzakciók alapján - 2018-ban még 88 ezer forint (!!) volt az átlagos négyzetméterár a megyeszékhelyen.

Mint kiderült, a dobogó másik két helyezettje a két másik olyan település, ahol tavaly még nem érte el a 400 ezer forintot az átlagos négyzetméterár: Békéscsabán a tranzakciók alapján 351 ezerbe került egy négyzetméternyi lakóingatlan, Miskolcon pedig 375-be.

Ezek a magyar megyeszékhelyek legdrágább utcái

Az alcímben azért nem a "magyar vidék" szerepel, mert ahogy előző cikkünkből is kiderült: a magyar vidék (és az egész ország) legdrágább utcája a balatonfüredi Aranyhíd sétány, ahol nem kevesebb mint 2,639 millió forintot volt az átlagos négyzetméterár. A 20-as toplistára még két nem budapesti utca fért fel: a Balatonlellén található Köztársaság utca és a siófoki Vitorlás utca, mindkét esetben 1,7 millió volt az átlagos négyzetméterára a lakóingatlanoknak 2023-ban.

De vissza a megyeszékhelyekhez: a lista legdrágább utcája Debrecenben található, a Verseny utcában tavaly 1,222 millió forintért vásároltak meg átlagosan egy négyzetméternyi lakást.

A Google Maps tavaly őszi felvételein látszik, hogy több újépítésű projekt is zajlott az utcában, vélhetően ezek dobták meg az átlagos négyzetméterárakat is. Amúgy Debrecen egy kertvárosi részéről van szó:

A megyeszékhelyek legdrágább utcája, a debreceni Verseny utca. Forrás: Google Maps

Második Győrben a Kagyló utca 1,142 ezer forintos négyzetméterárral, a harmadik pedig a veszprémi Fáskert utca, ahol 1,120 millió volt a négyzetméterár.

Érdekesség, hogy a 20-as toplistán az első 13 helyezett utcában millió feletti a négyzetméterár, és az összesítésben fej-fej mellett áll Győr és Debrecen, mindkét város 8-8 utcát delegált a legdrágábbak közé. Ezeken, és a már említett, veszprémi Fáskert utcán kívül

• a szegedi Gutenberg utca (1,092 millió forint/négyzetméter),
• a miskolci Miskolctapolcai út (1,009 millió forint/négyzetméter),
• a székesfehérvári Fürdő sor (961 ezre forint/négyzetméter) került fel a toplistára.

Íme mindez listába szedve:

A debreceni lakáshelyzet egyébként már régóta téma a magyar sajtóban, a városba érkező külföldi beruházások (a kínai CATL akkugyára vagy épp a BMW új üzeme) jelentősen megemelte a lakásárakat. Mint azt még tavasszal kiszámoltuk, nem Budapest a legkevésbé megfizethetőbb város, ha azt vesszük, hogy az ingatlanárak hogyan aránylanak a környékbeli bérekhez, illetve az azok alapján megszerezhető lakáshitelekhez. Ebben a viszonylatban Debrecen sokkal rosszabb helyzetben volt, és ez vélhetően azóta sem sokat javult.

Korábban Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője ennek kapcsán arról beszélt lapunknak, hogy egy-egy ilyen beruházás a spekulációnak is teret ad, hiszen egy városba költöző német autógyár stabil és jól fizető állásokat teremthet. Így az üzemben dolgozó munkavállalók a lakhatásukra is többet tudnak költeni.

Az utóbbi időben viszont annak köszönhető a drágulás az eladó lakásoknál és az albérletpiacon is, hogy a városba költözők növekvő száma ellenére a kínálat nem lett nagyobb. Ilyenkor életbe lépnek a piac kereslet-kínálati szabályai, és ha megnő a kereslet valami iránt, aminek a kínálata nem lett szélesebb, akkor az szükségszerűen áremelkedést okoz a lakáspiacon is

- magyarázta még tavasszal a szakember, aki szerint arról sem szabad megfeledkezni, hogy Debrecen a második legnagyobb egyetemvárosunk Budapest után, ami rendkívül népszerű az idelátogató külföldi hallgatók körében, ők is jelentős számban vannak jelen az albérletpiacon. Mint kifejtette: jelentős áremelkedéssel számolhatnak a beruházások célpontjaiban lakásvásárlást tervezők. Debrecen mellett a legjobb példa erre Zalaegerszeg is, ahol egy hadiipari vállalat létesített gyártóüzemet.

Hihetetlen árak a legolcsóbb utcákban

Ahogyan azt sejteni lehetett, óriási az árkülönbség a megyeszékhelyek legolcsóbb és legdrágább utcái között, 2023-ban durván harmincszoros volt.

Ugyanis az adatbázis szerint a legolcsóbb utca tavaly Salgótarjánban volt, méghozzá a Zöldfa út, ahol 41 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár.

A Google Maps szerint a lista legolcsóbb utcájában 4, illetve ötemeletes társasházak vannak, így néz ki:

A megyeszékhelyek legolcsóbb utcája, a salgótarjáni Zöldfa út. Forrás: Google Maps

Az első háromban még ott van a szintén salgótarjáni Mátyás király útja, ahol 2023-ban az átlag négyzetméterár 62 ezer forint volt, illetve Szekszárdon a Kiss János utca, amelyben 68 ezer forintot fizettek egy négyzetmérerért átlagosan. A lista további érdekessége, hogy az első öt legolcsóbb utcában még a 100 ezer forintot sem éri el az átlagár.

A 20-as listán is a nógrádi megyeszékhely dominál, Salgótarján 10 utcát adott a legolcsóbbak közé, ezeken és a szekszárdi utcán kívül ott van még

• 2 békéscsabai,
• 3 miskolci,
• 2 nyíregyházi utca,
• illetve Kaposvár,
• és Győr is felkerült a listára egy-egy utcával.

A megyeszékhelyek legolcsóbb utcáinak listája így néz ki:

Ezek 2023 legdrágább és legolcsóbb magyar települései

A KSH összesítése szerint a lakóingatlanok a tavalyi évben Szántódon voltak a legdrágábbak, ahol az átlagos négyzetméterár 2,257 millió forint volt. Ezt követi Tihany, ahol szintén kétmillió feletti összeget kértek egyetlen négyzetméterért, egészen pontosan 2,165 millió forintot. A harmadik helyre került az ilyen összesítéseket sokáig vezető V. kerület, ahol jócskán elmaradnak az árak a balatoniaktól: "mindössze" 1,267 millió forint volt az átlagos négyzetméterár.

Sőt, mi több, a top 5-ből is kiszorultak Budapest luxuskerületei!

A Balaton átvette az uralmat, a negyedik Csopakon 1,224 millió forintot fizettek átlagosan egy lakóingatlanért tavaly, Balatonvilágoson pedig 1,214 milliót. Ezeket követi csak az I. kerület 1,212 milliós átlagárával, majd pedig a II. kerület következik 1,204 millió forintos átlagos négyzetméterárral.

A top 20-ban is hasonló a trend, mindösszesen 7 budapesti kerület van az összesítésben, miközben nyolc balatoni település. Ezeken kívül még a 20 legdrágább között volt

• a Pest megyei Nagykovácsi (1,036 millió forint/négyzetméter),
• a szintén Pest megyei Üröm (1,004 millió forint/négyzetméter),
• és Biatorbágy (955 ezer forint/négyzetméter) holtversenyben Budaörssel,
• valamint a csodaszép, osztrák határfalu, Zsira (1,137 millió forint/négyzetméter),
• és a fürdőjéről ismert, Zala megyében található Kehidakustány (980 ezer forint/négyzetméter).

A legdrágább települések listája Magyarországon:

A legolcsóbb települések listáján az első helyen a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kuncsorba áll a 2023-as adatok alapján, ahol mindösszesen 21 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár.

A Heves megyei Tarnaszentmiklóson is csak 22 ezer forint volt az átlag négyzetméterár. Harmadik a Borsod megyei Csernely, és a Tolna megyei Ozora, ahol 26 ezer forintot kértek egy négyzetméter lakóingatlanért átlagosan.

Legolcsóbb települések listája Magyarországon 2023:

Csak a lokációtol függ, olcsó vagy drága?

Egy ingatlan négyzetméterárát számos tényező befolyásolja. Nemcsak a lokáció vagy a lakás állapota számít, hanem például az alapterület, a hozzá tartozó garázs, parkoló vagy tároló megléte, valamint az is, hogy földszinti vagy emeleti lakásról van szó.

A legfontosabb az eladott lakások minősége. Egy új építésű vagy újszerű lakás akár kétszer annyiba is kerülhet, mint egy azonos helyen lévő közepes állapotú, így, ha többségbe kerül az új vagy újszerű lakások értékesítése, az felfelé húzza az átlagárat

- hivta fel a figyelmet korábbi, budapesti legekkel foglalkopzó cikkünkben Futó Péter, a Portfolio ingatlanpiaci elemzője.

A szakértő arra is rávilágított, hogy rövidebb utcák esetében akár egy-egy nagyértékű tranzakció is komolyan befolyásolhatja az éves áltagárat. Sőt, akár egymáshoz közeli utcák esetében is jelentős különbségeket lehet tapasztalni, a Futó Péter szerint ebben közrejátszik a mikrokörnyezet is, például a szélesebb járdák, a jó közvilágítás vagy a modern útburkolat is hat a közérzetre, de ide lehet sorolni az általános biztonságérzetet is, amely szintén megjelenik az ingatlanárakban.