Durva spórolásba fogtak a magyarok: ezt már nem nyelik le, mi lesz a rezsiharc vége?

Erősen elkezdtek spórolni a háztartások az energiával 2022-ben - ez derül ki az Eurostat, de még a KSH adataiból is. Majdnem minden főkategóriában csökkent a fogyasztás a megelőző évhez képest, ami azt mutatja, hogy a fenyegető drágulásra már előre sokan gondoltak.

Magyarországon az lehet a magyarázat, hogy még 2022 nyarán bejelentették a rezsicsökkentés ellentételezésre kifejlesztett új rendszert. Ennek lényege az volt, hogy aki a kormány által megállapított átlagfogyasztás felett használja az elektromos energiát és a gázt, annak arányosan többet is kell fizetnie. Ez hatalmas pánikot okozott a lakosság körében, és bár csak szeptembertől lépett hatályba az új rendszer, a magyarok már a bejelentéskor őrült spórolásba kezdtek.

Többet hűtöttek, egyébként spóroltak

Az Eurostat friss adatai mutatják, hogy 2022-ben minden szinte minden főkategóriában kevesebb energiát használt, mint a megelőző évben. Az egyetlen kivétel a hűtésre használt kategória volt, itt 4 ezer terajoule-al többet használtak a háztartások - ez is látszik a lenti grafikonon. 

Ezt leszámítva a háztartások főzésre, fűtés is kevesebb energiát használtak 2022-ben. Szembetűnő a különbség a magyar energiafelhasználási adatokban is: bár itt a főkategóriákat nem számolta külön a KSH, az alábbi grafikonon megmutatjuk, hogy havi szinten is komoly spórolás vette kezdetét és ez még most, 2024-ben is tart. Idén februárban például 13 százalékkal kevesebb energiát használt a lakosság, mint az egy évvel korábbi időszakban.

Nem igazán lehet azon csodálkozni, hogy a magyarok spórolni igyekeznek, már csak azért sem, mert a legtöbben szeretnének az átlagfogyasztás alatt maradni. Fontos ez azért is, mert egy nagy családi házban akár százezrekkel is megugorhatott a havi villany- és gázszámla, ha nem sikerült eléggé visszafogni a fogyasztást.

EZ IS ÉRDEKELHET

Így nullázhatod a villanyszámlát 2024-ben Magyarországon: döcög a rendszer, de nem lehetetlen

Az új elszámolási rendszer visszafogta a lakosság napelemtelepítési kedvét, az iparág azt látja, minimális, szemmel gyakorlatilag nem is látható az új megrendelők száma.

Klíma: vele vagy nélküle?

Mint nemrég mi is beszámoltunk róla, spórolás ide vagy oda, a magyarok kétharmadának még mindig nincsen klímája, pedig a folyamatosan emelkedő hőmérséklettel már egyre nehezebb kibírni nélküle. A magyarok azonban spórolási célból nem is nagyon akarnak ilyet venni, és inkább a bevált házi praktikákkal igyekszenek lehűteni a lakhelyüket.

A klíma viszont egyre gyakrabban nem csak hűtési, hanem fűtési funkciókat is ellát, mint azt a szakértő el is mondta. Cseh József, a Hisense klímákért felelős értékesítési menedzsere szerint a klímával rendelkező magyarok nagyobb része használja fűtésre is a készüléket.

Még a hőszivattyús tarifa nélkül is kb. 15-25 százalékot csökkenhetnek a fűtési költségeink, „H” tarifával pedig akár 30-40 százalékot is spórolhatunk a klímákkal. Ha a fűtésünket szeretnénk így megoldani, akkor érdemes kifejezetten fűtésre tervezett készüléket választani. Ezek jellemzően 25-30 százalékkal drágábbak, mint a nem elsődlegesen fűtésre készült modellek, ugyanis ezek a típusok jellemzően nagyobb méretűek és nagyobb hőcserélő felülettel rendelkeznek. Modelltől függően -25-30 °C-on is üzemképesek, a külső hőmérséklet csökkenésével pedig nem romlik a teljesítményük

- mondta a szakértő.

Meglepő ugyanakkor, hogy a fűtési funkciót a községben élők különösen nagy arányban használják (77 százalék). Ennek ellenére, csak tízből három magyar tudja elképzelni, hogy a klíma legyen az elsődleges fűtési eszköze - a fiatalabbak nagyobb arányban gondolják ezt (37 százalék), az idősebbek viszont inkább kiegészítésnek látják.