Mi történik itt? A magyaroknak nincs pénze saját lakásra, mások meg játszanak az ingatlanokkal

2023-ban – az Eurostat előzetes adatai szerint – 107 ezer lakás cserélt gazdát Magyarországon. Ez 26,1 százalékos visszaesést jelent az előző évi eredményhez képest, s hosszabb távon tekintve is eléggé gyenge ez az eredmény: utoljára 2013-ban regisztráltak ennél kevesebb tranzakciót a piacon.

Maga az éves visszaesés mértéke ugyanakkor nem példátlan: ugyanebben az időben Luxemburgban 43,4 százalékkal, míg Ausztriában 28,2 százalékkal esett a forgalom. Igaz, előfordult fellendülés is: Cipruson – két egymást követő, s kétszámjegyű növekedést hozó szezon után – egy esztendő alatt újabb 31 százalékkal tudott bővülni a lakáspiac. Az uniós statisztika 14 tagországból tart nyilván értékelhető forgalmi adatokat, közülük egyedül Cipruson nőtt tavaly a kereskedés intenzitása.

Az Eurostat közlése a hazai forgalomcsökkenés dinamikájába is betekintést nyújt. Az adatok szerint 2023 első negyedében a tranzakciószám 30,8 százalékkal múlta alul az egy esztendővel korábbit, míg az utolsó negyedévben ez a mutató már csak 6 százalékos elmaradást jelzett. Az év végére az esés lényegében meg is állt, az október-decemberi forgalom csupán 0,8 százalékkal maradt el a július-szeptemberitől.

Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint ezek az adatok visszaigazolták a közvetítő kollégái tapasztalatait, miszerint a CSOK változásainak bejelentése után megszaporodtak az előrehozott vásárlások is, illetve sokan már akkor előszerződésekkel készültek az új kedvezmények januári bevezetésére. Ez az élénkülés – ugyancsak az ingatlanosok tapasztalatai szerint – megmutatkozott az idei első negyedévben is, így reálisan lehet azzal számolni, hogy ezzel megállt a forgalom csökkenése, amit majd legközelebb a statisztika is megmutat.

A tavalyi utolsó negyedév nem mindenhol hozott a hazaihoz hasonlóan megnyugvást: az előző negyedévhez képest tíz százaléknál is nagyobb visszaesést regisztráltak Franciaországban (-13,6%) és Cipruson (-11,9%), míg hasonló mértékű növekedést Spanyolországban (15,3%), Bulgáriában (14%) és Hollandiában (11,6%). Ám ezek az adatok csak önmaguk múltjához viszonyítva jellemezhetik az egyes nemzeti piacokat, azok összehasonlítására – akárcsak a puszta tranzakciószámok – az eltérő méretek miatt nem alkalmasak. Viszont, ha a forgalmi adatot az ország lélekszámával vagy a lakásállományának méretével arányosítjuk, akkor már olyan mutatókat kaphatunk, melyekkel összevethetjük az egyes helyi piacok „pörgősségét” is.

2023-ban Franciaországban volt a legintenzívebb piac, ahol 100.000 lakosra 1.413 lakáseladás jutott. E mércével mérve Bulgária (1.394) és Finnország (1.161) fért még fel a dobogóra. A csendes piacok listáját Ausztria (435) vezeti, megelőzve Szlovéniát (462) és Írországot (912). Magyarország e tekintetben a középmezőnyben végzett (1.115), ám más az eredmény, ha nem a lakosságszámhoz, hanem az otthonok számához viszonyítjuk a forgalmat. Így az 1.000 lakásonkénti 24 adásvétellel Magyarország is felfér a dobogóra Franciaország (26) és Hollandia (25) mögé. A listát ekkor is Szlovénia (12) és Ausztria (8) zárja.

Ha ezzel a mutatóval egy hosszabb időtávot, például az Eurostat lakásindexe által lefedett évek (2015-2023) átlagát vizsgáljuk, akkor kiszűrve az évi ingadozásokat még megbízhatóbb képet kaphatunk az egyes piacok jellemző hőfokáról. Így azt kapjuk, hogy a statisztikával követett országok mezőnyében a leglanyhábbnak az osztrák (11 adásvétel/ezer lakás), a szlovén (15) és a portugál (20) lakáspiac bizonyult. Míg a legpezsgőbb a francia és a holland (30), a finn (31), s ezeket is megelőzve a magyar (32) piac volt az elmúlt kilenc évben.