Lakhatási válság: komoly támogatást kaphatnak a magyar családok, itt a 10 pontos uniós mesterterv

A dzsentrifikáció és a turizmus egyes velejáró tényezői (rövid távú bérbeadás turistáknak és társbérlet) felhajtja az árakat, az energiaszegénység pedig mintegy 34 millió európai lakost érint, növelve a kilakoltatások és a hajléktalanság kockázatát, miközben veszélyezteti a társadalmi kohéziót. Erről is beszélt a Területi Kohéziós Politikáért és az Uniós Költségvetésért Felelős Szakbizottság (COTER) a februári ülésén, ahol a szakemberek kiemelték: ez az aggasztó tendencia nemcsak az alacsony, hanem a közepes jövedelmű háztartásokat is érinti. A dzsentrifikáció ez esetben két dolgot is takar: egyrészt a fiatal értelmiségiek beköltözését a vidékre a megüresedett belvárosi negyedekbe, másrészt a magasabb társadalmi osztályok visszatelepülése a korábban alacsonyabb társadalmi státuszú belvárosi kerületekbe.

Elkerülhetetlen a lakáspolitika uniós szintű paradigmaváltása

A helyi és regionális önkormányzatok elsősorban a lakhatási igények kielégítéséért, valamint a helyi középületek és közterületek nagy állományának kezeléséért felelősek, akiknek elsődleges szerepük van a tervezésben és a finanszírozásban. A februári ülésen elfogadott véleménytervezetben a városok és régiók megtették az első lépést: most arra kérik az uniós intézményeket, hogy alakítsanak ki egyfajta strukturált párbeszédet a témában, illetve támogassák jobban a helyi és regionális önkormányzatok erőfeszítéseit a megfizethető és fenntartható lakhatás biztosításához.  

Az elmúlt időszakban teljesen világossá vált, hogy ez a probléma uniós szinten példátlan méretűvé vált, és európai szintű megközelítést igényel. A kapcsolódó vélemény rendkívül időszerű, mert a probléma egyre növekszik és a folyamatban lévő lakáspolitika uniós szintű paradigmaváltása elengedhetetlen. Olyan európai lakhatási menetrendet szorgalmazunk, amely holisztikusan vizsgálja a kérdést, miközben biztosítja, hogy a jövő generációja megengedhesse magának az olyan egészséges, fenntartható és funkcionális otthonokat, amelyek megfelelnek az igényeinek és lehetővé teszik számukra az egészséges, biztonságos és eredményes életet

– emelte ki Andres Jaadla, Rakvere város önkormányzati képviselője és a Régiók Európai Bizottságának lakásügyekkel foglalkozó előadója a szakbizottsági ülésen.

A szakbizottság véleménytervezete az „Intelligens, fenntartható és megfizethető lakhatás, mint a helyi önkormányzatok eszköze az összetett kihívások kezelésére” címet viseli. A Pénzcentrumnak eljuttatott dokumentum:

1. megjegyzi, hogy az európai lakhatási válság a gyors urbanizációs és migrációs tendenciákkal tovább mélyül, és a helyi és regionális önkormányzatok elérték a határaikat a megfelelő megfizethető lakásállomány, az inkluzív társadalmi környezet, valamint a tisztességes, egészséges és fenntartható életkörülmények biztosítása terén.
2. megállapítja, hogy a nagyvárosokban és nagyvárosi területeken a lakhatási költségek okozta túlzott teher, valamint a bérleti díjak és lakásárak folyamatosan emelkedő tendenciája egyre nagyobb mértékben nemcsak az alacsony jövedelmű háztartásokat, hanem a közepes jövedelmű háztartásokat is érinti, ezáltal az EU városi lakosságának 10,4 százaléka él olyan háztartásban, ahol a teljes lakhatási költség a rendelkezésre álló jövedelem több mint 40 százalékát teszi ki.
3. úgy véli, hogy a helyi önkormányzatok azon joga, hogy a felelősségi körükbe tartozó ágazatokban (például a lakhatás és a várostervezés terén) szabályozzák a közérdekű célkitűzéseket, alapvető fontosságú a kohézió megvalósítása szempontjából.
4. kéri, hogy ismét összpontosítsanak a magán, szövetkezeti, állami és szociális lakhatással kapcsolatos folyamatban lévő kezdeményezésekre, és adjanak pénzügyi lendületet azok végrehajtásához, ami felvértezhetné a helyi és regionális önkormányzatokat a jelenlegi válságok kezeléséhez szükséges eszközökkel.
5. szorgalmazza az uniós politikák és a tagállamok, régióik és helyi önkormányzataik politikái közötti jobb koordinációt, valamint az uniós városfejlesztési menetrendhez hasonló európai uniós lakhatási program elindítását.
6. rámutat arra, hogy a lakhatásra összpontosító megoldásokat jogként kell értelmezni, és hogy a lakhatás biztosításának egy olyan átfogó megközelítés részét kell képeznie, amely biztosítja a strukturális és személyre szabott szolgáltatások nyújtását.
7. rámutat arra, hogy Európa városaiban és régióiban különböző hagyományai vannak a bérlésnek, a lakástulajdonlásnak és a lakáspolitikának, és ezeket a szakpolitikai eszköztárnak figyelembe kell vennie.
8. úgy véli, hogy az üdülési célú lakáspiac nem befolyásolhatja a helyiek azon lehetőségeit, hogy megengedhessék maguknak a megfelelő lakás megvásárlását ott, ahol gazdasági tevékenységük és társadalmi életük központja található.
9. aláhúzza, hogy az energetikai felújításnak együtt kell járnia az épületek szerkezeti korszerűsítésével, és hozzá kell járulnia ahhoz, hogy az épületek megfeleljenek a legújabb szeizmikus, tűzvédelmi és egyéb biztonsági előírásoknak.
10. felhívja az Európai Bizottságot, hogy ösztönözze a helyi és regionális önkormányzatokat az épületek fűtésének, szellőztetésének és hűtésének korszerűsítésére irányuló integrált felújítási csomagok bemutatására, és támogassa a felújítási munkaerő képzését.

A szakvélemény szerint az Európai Unió épületállománya több mint 220 millió 2001 előtt épült önálló rendeltetési egységet foglal magában; ezek az EU épületállományának 85 százaléát teszik ki. Eközben a lakóépületek (alapterület szerinti) aránya a legtöbb uniós tagállamban az épületállomány több mint 66 százalékát teszi ki. Tény, hogy az Európai Bizottság európai épületkorszerűsítési stratégiájában elindult a megfizethető lakhatásra vonatkozó kezdeményezés, amely száz felújítási világítótorony-projektet és építési körzetet határozott meg kísérleti jelleggel azzal a céllal, hogy 2030-ra megkétszerezze a felújítási arányt. Huszonnyolc település már jelenleg is hajt végre lakásépítési projekteket, amelyek intelligens megoldásokat kínálnak az önkormányzati épületek energiahatékonyságára.

Európai nyilatkozat a kerékpározásról

Az ülésen elfogadott második véleménytervezetben a tagjok üdvözölték, hogy az Európai Bizottság közzétette a kerékpározásról szóló európai nyilatkozatot, amelynek célja a kerékpározás mint közlekedési eszköz népszerűsítése. A szakemberek hangsúlyozták, hogy a kerékpározás – amellett, hogy alapvetően hozzájárul a közlekedési ágazat szén-dioxid-mentesítéséhez – elősegíti az egészséges életmódot és csökkenti a városi központok zsúfoltságát. A helyi és regionális vezetők azt is kiemelték, hogy sürgősen be kell fektetni egy jobb infrastruktúrába, miközben azzal érveltek, hogy a biztonsági kockázatok és a kapcsolódó aggályok továbbra is jelentős akadályt jelentenek a kerékpározás közlekedési eszközként való szélesebb körű elterjedésében.

Itt az ideje, hogy ambiciózusak legyünk, amikor városaink mobilitási politikájáról van szó. A kerékpárhasználat népszerűsítése és előmozdítása a városokban hozzájárulhat a forgalmi dugók és környezetszennyezés csökkentéséhez, valamint elősegítheti az emberek jólétét. A közterület és az utak közös javak, ezért újra kell osztani őket: méltányos tereket kialakítani és közlekedésbiztonságot teremteni azok számára, akik a fenntartható mobilitás és a tisztább levegő mellett döntenek

– hangsúlyozta Arianna Censi, Milánó város mobilitási minisztere, a téma előadója a szakbizottság előtt.

A tervek szerint mindkét véleményt a Régiók Európai Bizottsága áprilisi plenáris ülésén fogadják el véglegesen.