Nincs több vita, itt a válasz a nagy klímaháborúra: ennyi fokra kell hűteni a lakást, irodát

A légkondicionálás hosszú évek óta számos vita tárgyát képezi. Az egyik ilyen dilemma éppen arra vonatkozik, hogy mennyire éri meg ilyen berendezést használni, ha annak tömeges használata elképesztő mennyiségű áramfogyasztással és szén-dioxid kibocsátással jár és egyúttal fokozza a globális felmelegedés kockázatát. Mivel azonban jelenleg még nincsen széles körben elterjedt működőképes alternatíva, ezért jelen cikkben ezt a dilemmát egy kicsit félrerakjuk és arra koncentrálunk, hogy ha már rendelkezünk légkondicionálóval, akkor azt miként tudjuk, szakszerűen, biztonságosan és lehetőleg gazdaságosan működtetni.

Az utóbbi napokban már javában tombol a kánikula, így egyre többen izzítják be újra a berendezéseiket, hogy védekezzenek az elviselhetetlen hőség ellen. Azonban azok sincsenek lemaradva, akik jelenleg még nem rendelkeznek ezzel az eszközzel. A korábbi évek tendenciájával ellentétben idén sokkal gyorsabban és olcsóbban lehet beszerelni a berendezést. Ennek többek közt az egyik oka az, hogy a gazdasági nehézségek miatt

a lakosság visszafogta a költekezést, így pedig csökkent az légkondicionálók iránti kereslet.

A megjavitom.com szakembere a HelloVidéknek elmondta: "Meggondolják az emberek kétszer is, mire költik a pénzüket az infláció miatt, de tavaly még sokan beszereltették az 50 százalékos visszaigénylés miatt is a családtámogatás keretében. Klímaszerelők is sokan beraktároztak tavaly, így akinek van készleten berendezése, olcsóbban tudja adni, amire szükség is van, ha szerelni akar."

De az tény, hogy aki teheti, jobban jár, ha most szerelteti be a klímát, mert nem lehet megjósolni, meddig tart ez a csökkenés-stagnálás, de jelenleg mintegy 20-30 százalékkal is kevesebbe kerülhet a végösszeg

Ha már rendelkezünk légkondival, vagy tervezzük annak beszerzését, akkor viszont érdemes alaposan utanajárni a megfelelő használatnak, ezzel számos bosszúságtól, vagy esetleges betegségtől óvhatjuk meg magunkat. Természetesen a személyes álláspontokon túl léteznek irányadó értékek is, melyek a különböző funkciójú épületek, és azok helyiségeinek optimális hőfokát meghatározzák. Ezek elsősorban építészeti, s azon belül főként energetikai jellegűek, de akadnak munkavédelmi előírások és egészségügyi ajánlások is. Az alábbiakban ezeket szedtük össze, hogy segítsünk a „béketárgyalásokban”.

A belső hőmérsékletre vonatkozó építészeti előírások

Az épületekkel szemben általános elvárás, hogy azokon belül egyenletes, illetve ugyanolyan legyen a belső hőmérséklet minden időjárási viszony között és évszakban. Éppen ezért épületeinket úgy kell megtervezni, kialakítani, hogy azok energetikai jellemzői megfeleljenek az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló rendeletben megfogalmazott elvárásoknak. Az előírások pedig kiterjednek az elvárható belső hőmérséklet mértékére is. Ezek természetesen részben az épület kialakításától, tájolásától, szerkezeteitől, részben pedig a használat módjától, a beépített hűtési, fűtési rendszertől is függő tényezők.

A belső hőmérsékletre vonatkozó előírások (tervezési hőmérséklet, beszabályozási tartomány)

Az ajánlások szerint az épület nyári túlmelegedésének kockázatát vagy a gépi hűtés energiaigényét épületszerkezeti, árnyékolási és természetes szellőztetési megoldások alkalmazásával kell mérsékelni. Miután ebből a szempontból egy épület, különböző tájolású helyiségei között lényeges különbségek adódhatnak, a tervező dönthet úgy, hogy a túlmelegedés kockázatát helyiségenként vagy zónánként ítéli meg. Mindazonáltal télen a keletkező hő veszteséget pótolnunk kell fűtéssel, nyáron pedig hűtenünk kell a felmelegedett belső teret. A szabványok pedig egyértelműen meghatározzák a hőmérséklet mértékét.

A belső hőmérsékletre vonatkozó egészségügyi ajánlások

A fenti táblázatban meghatározott értékeket természetesen felülírhatja az időjárás. A legnagyobb kánikulában ugyanis egyre gyakoribbak a megfázások, és ez 90 százalékban a klímaberendezések rovására írható. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a készülékek veszélyesek, csupán a megfelelő üzemeltetés fontosságára hívják fel a figyelmet. Felmérések szerint a megbetegedések zöme, mintegy 90 százaléka olyankor alakul ki, amikor odakinn borzasztó kánikula tombol, mi pedig túlhűtjük helyiségeinket.

Így a szakértők azt tanácsolják, hogy a kinti és benti hőmérséklet közötti különbség semmiképp se legyen több 8-10 foknál. Tehát, ha kint átlagosan 35 körül alakul a hőmérséklet, ajánlatos 25-27 fokra beállítani a berendezést. Ezt egyébként az egészségügyi és a munkavédelmi előírások is megfogalmazzák. E szerint

a külső és belső hőmérséklet közötti különbség 10 Celsius foknál nem lehet több!

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a klímaberendezések szárítják a levegőt, a száraz levegőtől pedig könnyen kiszáradhat a szemünk, megfájdulhat a fejünk, sőt, kimerültek leszünk, ezek a problémák pedig befolyásolják a munka minőségét. Szintén gyakori probléma a készülékek nem megfelelő elhelyezése. Amennyiben a hideg levegő közvetlenül éri például a vállunkat, a nyakunkat, akkor ízületi fájdalmak és gyulladások is kialakulhatnak, a köznyelv szerint ez az ún. "klímareumás" megbetegedések.

Tippek a készülékek megfelelő használatához:

• Maximum 8-10 fok legyen a benti és a kinti hőmérséklet közötti különbség!
• Ne irányítsuk a légáramot emberekre! Próbáljunk úgy beállítani a légáramot, hogy olyan helyre fújja a levegőt, ahol nem tartózkodunk huzamosabb ideig.
• Inkább alacsony ventillátor-fordulatszámot állítsunk be, így a nagy légáram keltette megfázást, fejfájást is elkerülhetjük.
• Érdemes a készüléket némileg túlméreteztetni. Egy túlméretezett berendezés ugyanis kisebb légsebesség hatására is képes tartani az adott hőmérsékletet.

Néhány tanács

Kutatások szerint amúgy a feladat jellegétől is függ, hogy mi az ideális hőmérséklet. A relatíve magasabb hőmérséklet kedvezőbb lehet a kreatív gondolkodást igénylő munkát végzők számára, miközben a hűvösebb, 20 fokos környezet éberebben tarthatja az ismétlődő vagy monoton tevékenységet végrehajtó dolgozókat. Érdekesség, hogy egy felmérésben arra jutottak, hogy 27 °C felett például romlanak a matematikai képességek.

A hőmérsékletnek ráadásul közvetlen hatása lehet a munkatársak együttműködési készségére is. A kánikulában izzadó kollégák láttán nehéz elképzelni, de egy kisebb kutatás eredményei arra világítottak rá, hogy melegebb környezetben barátságosabb érzelmekkel viseltethetnek a dolgozók a kollégáik felé, ami a konkrét beszédstílusban, nyelvhasználatban is tetten érhető.