Smoke from a chimney produced by an oil heating.

Magyarok milliói vágják maguk alatt a fát: csúnyán ráfizethet, aki így fűt 2022 telén

2022. november 17. 05:51

A téli időszakban, fűtésszezonkor az ország légszennyezettségének mintegy 83-85 százalékáért felelős a lakossági fűtés. Ráadásul ebbe még nincs beleszámolva a hulladékégetés, amely több százszoros mennyiségű apró, ultrafinom port, és mérgező anyagokat bocsát a levegőbe. Az idei fűtésszezon pedig különösen kritikusnak ígérkezik, ugyanis a rezsiemeléssel egyre többen fűtenének otthon, szinte bármivel.

Megemelkedtek a gázárak, ez pedig sokakat arra kényszerít, hogy újra beüzemelje a régi kályhát, és fával kezdjen tüzelni. Bár a fatüzelésű kályhákat sokan tartják környezet barátabb megoldásnak, sajnos ez nem teljesen igaz. Télen a fűtésszezonban az ország légszennyezettségének 83-85 százalékáért felelős a lakossági fűtés, azonban ebbe nincs beleszámolva a hulladékégetés, mert mindössze a PM2.5 (2.5 mikrométernél kisebb átmérőjű úgynevezett szállópor) alapján számítják a légszennyezés mértékét, tudhattuk meg a Levegő Munkacsoporttól.

A hulladékégetés több százszoros mennyiségű nagyon apró port (ultrafinom) és akár több ezerszer mérgezőbb anyagokat bocsát a levegőbe, így erre számok nincsenek, de az egészségkárosodástól az életveszélyig - és egy rosszul szigetelt kályha esetén azonnali halálig - terjed a károk sora, amit okozhat. Szegő Juditot, a Levegő Munkacsoport Országos Környezetvédő Egyesület éghajlatvédelmi és lakossági égetés projektvezetőjét kérdeztük, hogy mit hoz az idei fűtési szezon a légszennyezettség tekintetében.

Ez vár ránk idén

De mennyire lesz levegőszennyezettség szempontjából nehéz az idei év? Az eddigi információk alapján, illetve a kormányfő bejelentése nyomán (Kormány 287/2022. (VIII. 4.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet ideje alatt a tűzifaigények biztosításához szükséges eltérő szabályok alkalmazásáról címmel) a megnövekedett tűzifa- és szénfelvásárlás, és a vegyes tüzelésű kazánok, kandallók megnövekedett vásárlása, valamint a megemelkedő energiaárak miatt feltételezhető, hogy jelentősen nő majd a szilárd tüzelés aránya, ebből kifolyólag pedig több egészségre káros légszennyező anyag kerül a levegőbe, többek között szállópor és nitrogén-oxidok.

Hogy ezekből mennyi, azt még konkrét számokkal nem tudják jelenleg a szakértők megbecsülni, hiszen sok ismeretlen tényezőtől függ ez: mennyire lesz hideg a tél, tehát mekkora lesz a fűtési igény, de az időjárási körülmények is befolyásolhatják a levegő minőségét.

Szegő Judit a Levegő Munkacsoport Országos Környezetvédő Egyesület éghajlatvédelmi és lakossági égetés projektvezetője elmondta, hogy a Munkacsoport különösen tart attól, hogy olyan anyagokat is sokkal nagyobb mennyiségben égetnek majd, amelyeket háztartási tüzelőberendezésben tilos égetni.

Ilyenek a műanyaghulladékok, textilek, csomagolás, pelenkák, gumiabroncs, ragasztott/kezelt fa, mint az ablakkeretek, bútorok, mert az egészségre rendkívül káros, rákkeltő anyagok keletkeznek égésük során.  Ennek katasztrofális hatása lehet a levegőminőségre, hiszen ilyenkor még a tűzifánál is akár ezerszer mérgezőbb anyagok jutnak a levegőbe

- emelte ki a szakértő. Az ezt megelőző években is több mint 12 ezren veszítették életüket idő előtt a légszennyezettségnek köszönhetően, ez a szám emelkedhet, ha sokan a kevésbé szennyező fűtési módszerekről visszaállnak a szilárd tüzelésre.

Hatalmas az ismerethiány a helyes tüzeléssel kapcsolatban, és félő, hogy a jelenlegi vásárlási lázat követően sok olyan háztartásban is szilárd tüzelésbe kezdenek, ahol nincs ebben tapasztalatuk. Sokan nem tudják például, hogy a tűzifát legalább egy, de inkább két évig szárítani kell, és megfelelő módon tárolni ahhoz, hogy minél hatékonyabban, és minél kevésbé szennyező módon lehessen azt felhasználni. Sokan azt sem tudják, hogy hulladékkal (ide tartozik pl. a ragasztott bútorlap is) tilos fűteni. De az ismerethiányon túl egy esetleges tűzifahiány, és természetesen - a válság miatt várhatóan súlyosbodó - energiaszegénység is arra kényszeríthet családokat, hogy illegális anyagok égetésével tartsák melegen otthonukat

- fejtette ki Szegő Judit. Mint mondta, az is félő, hogy a szilárd tüzelés iránti hirtelen érdeklődés miatt olyan régi, elavult, nem karbantartott kályhákat, kéményeket fognak beüzemelni, amelyek az extra légszennyezés mellett könnyen tragédiához is vezethetnek, például szén-monoxid mérgezéshez is.

A szakértő azt is elmondta, hogy nagyon fontos lenne a kommunikáció és az edukáció a helyes, minél kevésbé légszennyező fűtéssel kapcsolatban. Sok olyan fogás van, amivel jelentősen mérsékelhető a tüzelés légszennyező hatása. Fontos lenne a kémények, tüzelőberendezések rendszeres karbantartására is felhívni a figyelmet, esetleg egy állami programot indítani erre vonatkozóan (a nemrégen módosított után). A rászorulók célzott megsegítése is különösen fontos lesz az elkövetkező időszakban.

Természetesen az elmúlt évtizedekben tehetett volna a mindenkori kormány igazán sokat a légszennyezés ellen azzal, ha kellő figyelmet fordít az épületek korszerűsítésére, és a támogatások lehető legnagyobb részét ennek tudatában használja fel, valamint a szemléletformálás terén a pazarlásra ösztönző rezsicsökkentés helyett szintén az épületek energiahatékonyságára fekteti a szemléletbeli hangsúlyt, valamint például a közlekedés környezetbarát módjait hangoztatja, és azok lehetőségeit javítja. Vannak kormányzati támogatások például fűtési korszerűsítésre, radiátor beszerzésére, elektromos autókra is, de ezek messze nem elégségesek, és ritkán jutnak el azokhoz, akik szilárd anyagokat égetnek, vagyis a legrászorultabb családokhoz. Másfelől ezen támogatásoknak sok esetben nincsenek energiahatékonysági kritériumai. A fürdőszoba-csempézés nem fogja csökkenteni a légszennyezettséget. Az országos épületszigetelés, korszerűsítés nagyon fontos lenne. Ez ezermilliárdos nagyságrendő kiadást jelent, de mindenképp fel kell gyorsítani, mert már közép- hosszabb távon többszörösen megtérül

- emelte ki Szegő Judit.

Több ezer magyar élete lehet veszélyben

Idén a gázárak emelkedése mellett nem meglepő, hogy sokan voksolnak a fafűtés mellett, sőt még az iskolákban, óvodákban is felmérték ennek a lehetőségét. A Levegő Munkacsoport tanácsadó irodájában az elmúlt években rengeteg olyan bejelentés érkezett, miszerint hulladékot égetnek óvoda mellett, ezért kezdeményezték a lengyelországi minta alapján azt, hogy az önkormányzatok megtilthassák egy adott területen (például az óvodák 200 méteres körzetében) a szilárd tüzelést. A szilárd tüzeléssel ugyanis nem csak az a probléma, hogy a tűzifa az égése során szállóport bocsát ki, ami a méretétől és a kitettség időtartamától függően erősen károsítja az egészséget. 

A szilárd tüzelőanyagok égetése során elsősorban a kisméretű részecskék (méretük alapján PM10, PM2,5, valamint a néhány nanométeres ultrafinom részecskék ) jelentik a legnagyobb kockázatot az egészségre, ezt hívják szállópornak is). Minél kisebb egy részecske, annál könnyebben jut be az emberi szervezetbe, és ott elváltozásokat okozhat, végső soron megbetegít, és korai halálhoz is vezethet

- fejtette ki a szakértő. A légszennyezés okozta megbetegedéseket és elhalálozásokat a részecskeszennyezettség alapján számítják, hiszen a légszennyezők közül ezek okozzák a legtöbb életév-vesztést és idő előtti elhalálozást a Földön, valamint ezek mérésére már van lehetőség világszerte.

A statisztikák szerint Magyarországon évente több mint 8-12.000 ember hal meg idő előtt a levegőszennyezés miatt, és ebben a statisztikában még nem szerepel a hulladék elégetéséből származó mérgek szervezetre gyakorolt mérgező hatása. Az emberek átlagosan közel 10 évet veszítenek az életükből.

A részecske szennyezés felelős – többek között – szív- és érrendszeri, légúti és daganatos megbetegedésekért is. A levegőszennyezés a gyerekek számára különösen komoly kockázatot jelent, hiszen az ő immunrendszerük még kevésbé fejlett. Régóta ismert, hogy amennyiben a születés körüli időszakban kerülnek a szervezetbe a légszennyező anyagok egyes összetevői, akkor az felnőtt korban vezethet súlyos, nemegyszer visszafordíthatatlan betegségekhez.

A helytelen fűtésből, lakossági égetésből eredő többlet széndioxid-kibocsátás és részecskeszennyezés gyorsítja a globális klímaváltozást is. A részecskéken kívül nitrogén-oxidok is keletkeznek: ez légzőszervi megbetegedéseket okoz, a légutak nyálkahártyájának és a szem kötőhártyájának gyulladását, a vérerek kitágulását eredményezheti, methahemoglobin képződéshez vezethet. 200 mg/m3 fölött roncsolja a tüdő szöveteit, halált okozhat. Genetikai károsodást is okozhat az emberben

- mondta Szegő Judit. Nedves fával fűtés esetén kátrány, kezelt fa, bútorlap égetésekor  rákkeltő policiklusos aromás szénhidrogének, PAH-ok, dioxinok, és egyes nehézfém vegyületek is keletkeznek. Széntüzelés esetén kén-dioxid is keletkezik, melynek hosszan tartó belégzése asztma kialakulásához vezet. Nagyobb mennyiségben köhögést, nehézlégzést, görcsöt, tüdő-ödémát, tudatzavart és halált is okozhat.

Ahogy már említettem, a szilárd tüzeléssel összefüggésben kénytelenek vagyunk beszélni a hulladékégetésről is. Egyetlen hulladékkal tüzelő, hulladékot égető háztartás, kisüzem kilométeres körzetben tudja elszennyezni a levegőt

- mondta a Levegő Munkacsoport munkatársa, aki kiemelte, hogy egy nemzetközi kutatás alapján az illegális háztartási hulladékégetés akár ezerszer komolyabb egészségkárosító kockázatot jelent a települések lakói számára Kelet- és Közép-Európában annál, mint amit eddig feltételezték.

A lakossági hulladékégetés illegális, de ennél is nagyobb baj, hogy ennek során az egészségre legártalmasabb égéstermékek közé tartozó, ún. policiklusos aromás szénhidrogének (PAH) brutális mennyiségben kerülnek a levegőbe, amelyek még a születendő gyermekek egészségét is életre szólóan károsíthatják

- emelte ki a szakember. A Levegő Munkacsoport már tavalyelőtt hírt adott az MTA-Pannon Egyetem Levegőkémiai Kutatócsoportja tanulmányáról, amely kimutatta, hogy a háztartási hulladékégetés során rendkívül nagy mennyiségű mérgező, rákkeltő anyag jut a levegőbe.

Bár a tűzifa elégetése is jelentősen szennyezi a levegőt, bizonyos műanyag hulladékok elégetésekor ennél 100-700-szor több és akár ezerszer mérgezőbb PAH kerül a levegőbe.

Hasonló okból a fajellegű hulladékok (papír, forgácslemez, farostlemez, bútorok) égetése is kerülendő, hiszen az általuk kibocsátott légszennyező anyagok is mintegy harmincszor rákkeltőbbek annál, mint amikor száraz tűzifát égetnek.

A száraz tűzifa a szabályos tüzelő anyag. A száraz azt jelenti, másfél-két évig szárított. De az sem mindegy, milyen a tüzelő berendezés. A karbantartása nem csak a károsanyag kibocsátást csökkenti, így a környezetében élők egészsége miatt fontos, hanem a hatékonyságot is növelheti. Egy lerakódásokkal teli kályha és kémény rohamosan csökkenti az égés hőmérsékletét, ezáltal a hatásfokot, és növeli a keletkező káros anyagok mennyiségét (tökéletlen égés és a légáramlás csökkenése következtében). Hulladék tekintetében kizárólag a saját háztartásunkban keletkező fa - és papírhulladékot égethetjük el

- tette hozzá a szakértő.

Ezekben a megyékben kataszrófális a helyzet

Az, hogy milyen volt eddig télen a levegő minősége Magyarországon több dologtól is függött. Az elmúlt év fűtési szezona szeles volt, és az enyhe tél miatt viszonylag jók voltak a légszennyezettségi mutatók, tudhattuk meg Szegő Judittól.

Felületes szemlélő félre is érthette a helyzetet, így volt, aki jabulásról számolt be a levegőminőség tekintetében, ám nem tudhatjuk, hogy az idei tél milyen időjárást hoz

- mondta a szakértő. Kiemelte, a légszennyezéssel leginkább érintett régiók a 2020, 2021-es időszakban is azok a területek voltak, amelyek szennyezettsége miatt az Európai Unió kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarország ellen, mely eredményeként tavaly el is ítélték hazánkat.

Ilyen Budapest és környéke, Baranya megye Pécs környéke és Miskolc, valamint a Sajó völgye. E területeken várható, hogy az új helyzet ismét rohamos romlást eredményez majd. 

A füsttel borított települések főleg völgyekben helyezkednek el, vagy mélyebben fekvő területeken, így könnyen kialakul télen, hideg napokon a hidegpárna effektus.

Ez egy inverz hőmérsékleti helyzet, vagyis a hőmérséklet a magassággal nem csökken, hanem kissé nőhet, s mely során a völgyben a levegő bent reked - vagyis minden kibocsátás a kis területen mérgez -, és egészen addig nem tisztul, amíg ez a meteorológiai helyzet meg nem szűnik, és egy légmozgás ki nem mozdítja onnan az elszennyezett levegőt. Gyakran tapasztalni ilyen helyzetet a Sajó-völgyben

- emelte ki. Hozzátette, hogy a füst bennrekedése településeken olyannyira ártalmas, hogy a nagy londoni szmog esetén is ez a jelenség volt felelős 4 ezer londoni ember életéért, valamint több, mint 100 ezer megbetegedéséért mindössze 5 nap alatt. 

Komoly gondok lehetnek még ebből

Az emberek nem törődnek eleget azzal, hogy mi megy ki a kéményen. A Levegő Munkacsoport kiemelte, hogy ezen kellene sürgősen változtatni, erre ráadásul nem kellenek milliárdok sem, csak szemléletformálás.

Tavaly és idén is kiküldött a Levegő Munkacsoport többezer önkormányzatnak javaslatcsomagot, egyben olyan szemléletformáló anyagokat, melyeket az helyi lapok, helyi televízió, rádió, plakáthelyek alkalmasak a terjesztésre

-  emelte ki Szegő Judit. Fontos ez a kérdés, hiszen testi és mentális tünetei is lehetnek annak, ha rossz levegőjű településen élünk.

Rövidtávon leginkább légzőszervi megbetegedések, irritáció a nyálkahártyákon, a légcsőben, de hosszútávon sajnos a legkisebb részecskék (pl. ultrafinom) bekerülve a véráramba, onnan a létfontosságú szervekhez is elér, és ott elváltozást (pl. rák) okozhat. Meglepő, de a legnagyobb arányban a légszennyezés számlájára írt korai elhalálozások oka az iszkémiás szívbetegségek

- emelte ki a szakember. 

Egyre többen foglalkoznának a problémával

Nem ők az egyetlenek, akik emiatt aggódnak. A Brancs közösségi finanszírozási oldalon is jelennek meg környezettudatos projektek, most egy film készül arról, hogy hova tart világunk. Az Alagút a fény végén c. művészfilm szintén a baljós, utópisztikus jövőre hívja fel a figyelmet, amelyben szintén nagy szerepet kap a légszennyezettség, és a környezetváltozás is. A film rendezője, Pető Szabolcs elmondta, hogy

az Alagút a fény végén egy olyan közeli jövőben játszódik, amikor már visszafordíthatatlanná váltak azok a folyamatok, amiket most is látunk, de az „alibi lépéseken” és a lelkiismeretünk megnyugtatásán túl valódi eredményeket nem hozó „pótcselekvéseken” kívül nem teszünk ellenük igazából semmit. Ezeket tudjuk és szeretjük mondogatni, hogy „ezt nem így kellene”, de ez már rég nem elég, ezért döntöttünk úgy, hogy egy sajátos közegben, filmes eszközökket hívjuk fel a figyelmet a problémára, de nem direktben, hanem – és ezt éppen egy film „nyersen” lehetővé teszi – megmutatjuk, hogy milyen lesz így élni

Nem csak a légszennyezés miatti káros következmények alkotják ezt a filmbéli világot, számos egyéb is, de hangsúlyosan megjelenik a filmben elemként, már rögtön a legelején, ugyanis a főszereplő – aki egy félreeső házban bujdokol – már csak úgy tud túlélni, ha legalább éjszakára, az alváshoz dúsítja a házban hatalmas oxigénpalackokkal a levegőt.

Az „újrahasznosított”, régi szovjet objektívjeink mellett a kellékeink is döntően már kidobott dolgokból, kézzel készültek, és amikor készen lettek, az embert elfogta az a nagyon furcsa érzés, hogy talán néhány évtized múlva ez lesz a realitás: nem csak kenyeret, vagy sót kell majd hosszú időre betáraznunk, hanem ilyen palackok lesznek minden lakásban a mindennapjaink részeként

-mondta Pető Szabolcs, aki nem csak rendezi a filmet, de a történetet is ő írta, hiszen az elmúlt években ezek a dolgok foglalkoztatták őt a leginkább, így adta magát az, hogy ha új filmbe vág, akkor szerzői, független filmről legyen szó, amibe senki nem szólhat bele.

Egy bámulatos, hasonló értékeket valló csapattal –, akkor szeretném a lehető legnyersebben ezt a világot „képileg megfogalmazni”. De ilyet már láttunk sok más filmben, ezért úgy döntöttem, hogy egy nagyon esendő és szerethető „főhős” közvetlen környezetévé teszem, az ő drámáján keresztül mutatva meg, és talán e két dolog összekapcsolásával valóban megérinti, és remélhetőleg kicsit „fel is rázza” majd a nézőket. Mindent meglehet persze ideologizálni, lehet azt mondani, hogy a világban most zajló folyamatok ciklikusak, és hogy régen is volt ilyen, de abban biztosak vagyunk, hogy ezzel a mérhetetlen túlfogyasztással, és az életérzésnek hazudott felesleges dolgaink tömkelegével – hiszen azokat le kell gyártani, szállítani kell, meg kell semmisíteni, ami mind-mind tovább terheli a környezetünket –, még ha van is ciklikusság, egészen biztosan tovább fogjuk rontani a saját helyzetünket

- tette hozzá a rendező, aki szerint tökéletesen bemutatta ezt a fajta mérhetetlen felszínességet és „kényszeres pozitívkodást” a Ne nézz fel! című film a közelmúltban. Ha nem is a legjobb, de egészen biztosan az egyik legfontosabb film az elmúlt két évtizedből.

Te mit lépsz a rezsiemelés ellen?

Egekbe emelkedtek az energiaárak egész Európában, ami a rezsiemelés júliusi bejelentését követően minket, magyarokat is húsbavágóan érint. És a fűtési szezon közeledtével ez egyre fájdalmasabb lesz. A Pénzcentrum és a Miskolci Egyetem egy közös felmérést indított, ebben többek között arról szeretnénk pontos képet kapni, hogy hogyan hat az energiaválság a magyar lakosságra, és milyen állapotú házakban, lakásokban várjuk a telet.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Ez lenne a magyarok új őrülete: hasznos hobbi törhet be a piacra

Most néhány kattintással bárki madárodú örökbefogadóvá válhat - ezzel bepillantást nyerve tollas barátaink magánéletébe.

Új őrület hódít a magyarok körében: teljesen rákattantak ezekre az italokra

A hazai kézműves sörök világa hatalmas fejlődésen ment keresztül az elmúlt évtizedben - a sörkedvelők legnagyobb örömére.

Magyarok milliói vágják maguk alatt a fát: csúnyán ráfizethet, aki így fűt 2022 telén

A téli időszakban, fűtésszezonkor az ország légszennyezettségének mintegy 83-85 százalékáért felelős a lakossági fűtés.

Megszólalt a magyar befektetési guru: a profit ne a cél, hanem az eszköz legyen

A panelbeszélgetésen megvitatták, hogy mi számít a befektetőnek, mi a fejlődés alapja, illetve hogy mi az alapja a hazai vállalkozásoknak.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2022. november 29. kedd
Taksony
48. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Mibe fektessünk 2023-ban?
Háború, energiaválság, infláció - Védelem a befektetéseinknek
Agrárszektor Konferencia 2022
Az év agráreseménye, 2 nap szakma Siófokon!
EZT OLVASTAD MÁR?