Mi lesz a távhő árával?

A bizottság 26 igen szavazattal döntött arról, hogy módosító indítványt nyújt be az energetikai tárgyú törvényekhez. Ebben a testület azt kezdeményezi, hogy távhőszolgáltatónak értékesített hőenergia díját, valamint a lakossági távhőszolgáltatás (fűtés és használati melegvíz) díját a miniszter rendeletben állapíthassa meg.

A javaslat szerint a díj megállapítását a táhvőszolgáltató kezdeményezi a MEH-nél, a kezdeményezést a hivatal megvizsgálja és augusztus 31-ig a javaslatát megküldi a nemzeti fejlesztési miniszternek. A módosító indítvány rögzíti azt is, hogy a rendelet hatálybalépéséig a 2010. december 31-én alkalmazott árakat kell alkalmazni.

A javaslat indoklása szerint az önkormányzati képviselő-testületek feladatai közül kikerülnének a távhőszolgáltatás díjának és az ár alkalmazási feltételeinek hatósági megállapítása. A megyei, fővárosi kormányhivatalok ellenőrzik majd, hogy a miniszteri rendeletnek megfelelnek-e a helyi rendeletek, azokat módosíthatja, vagy hatályon kívül helyezhetik.

A módosító indítványról a bizottság ülésén a kormány képviselője azt mondta: a javaslat célja, hogy a hőszolgáltatási árak esetében a piacon egységes szabályozás, ár alakulhasson ki. Hozzátette: ehhez szükséges a MEH árelőkészítési tevékenységének az érvényesítése, és a távhőszolgáltatási árak miniszteri hatáskörbe vonása. A kormány szándéka, hogy a távhőszolgáltatásban egységes és versenyképes piaci ármeghatározás alakulhasson ki - emelte ki.

"Távhőreform": reagált a szakma

A Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) a Portfolio.hu megkeresésére közleményt adott ki az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának mai, távhőárakat érintő döntésével összefüggésben. A döntés egy olyan módosító nyilatkozatot támogatott, amely egy évre előre rögzítené távhőtermelők által termelt hő árát is, valamint egységes fogyasztói árakat állapítana meg az egész országban. Az Alteo vezérigazgatója szintén kommentálta a felvetést: ifj. Chikán Attila szerint a mostani javaslat szándékaiban méltányolandó, de középtávon sem nyújt megoldást a fennálló problémákra. A szakember szerint egy átfogó távhőprogramra lenne szükség.

MKET

Az MKET közleményében tudatta, hogy tagjai között egyaránt találhatók távhőtermelő és távhőszolgáltató társaságok is. A távhőszolgáltatókra eddig is hatósági árszabályozás volt érvényben, a Magyar Energia Hivatal bírálta el az ármódosító kérelmeket, melyekről, annak jóváhagyását követően a helyi önkormányzatok képviselő testülete igennel vagy nemmel szavazott. A Gazdasági Bizottság törvénymódosító javaslata a távhő termelői árakra is kiterjed, és éves szinten egyszeri ármódosítást tesz lehetővé úgy, hogy kiveszi a helyi képviselő testületek kezéből a hatósági ár megállapításának lehetőségét.

Az MKET álláspontja szerint a felvetés az alábbi pontok miatt aggályos:

• a távhő árát a piaci környezet befolyásolja, meghatározó eleme a földgáz világpiaci ára, mely negyedévente változik, oly módon, hogy mintegy kilenc hónapos csúszással követi a kőolaj világpiaci árát. Mindezt tovább befolyásolhatja az aktuális dollár-forint árfolyam. Ezen feltételek mellett elképzelhetetlen, hogy évente csupán egy alkalommal legyen mód az árváltoztatás lehetőségére, ez kezelhetetlenné teszi a cégek költséggazdálkodását. A földgáz ár kockázat kezelését jelenthetné, ha a távhőtermelést végző társaságok a jövőben is egyetemes szolgáltatói áron vételezhetnék a földgázt, erről azonban jelenleg nem szól a Gazdasági Bizottság által benyújtott javaslat. Szélsőséges esetében bekövetkezhetne az a helyzet, hogy a két termék (hő- és villamos energia) árát központilag határozzák meg, míg a tüzelőanyag árát a mindenkori piaci viszonyok befolyásolják. Ez beláthatatlan következménnyel járhat a távhőtermelők illetve szolgáltatók gazdálkodására.

• valamennyi távhőszolgáltató egyedi technikai, műszaki és energetikai háttérrel rendelkezik, azaz eltérő a távvezeték hossza, a rendszer állapota, eltérő a fogyasztói létszám, más és más az épületek energetikai és épületgépészeti állapota (nyílászárók, szigetelés... stb.). Mindezen paraméterek befolyásolják a távhőszolgáltatás árát.

• a kapcsoltan termelő berendezések egyaránt termelnek hőt és villamos energiát, így a két termék szoros összefüggésben áll egymással, az egyiket nem lehet módosítani a másik törvényszerű módosulása nélkül. A jelenleg érvényben lévő távhőárakat a termelők úgy tudják aktuális szinten tartani, hogy a villamos energiát támogatott átvételi áron értékesítik.

Sajtóinformációk alapján a miniszterelnök kérésére a kormány a KÁT rendszer átvizsgálásán dolgozik a következő hetekben, azaz egyelőre tisztázatlan a villamos energia átvételi ára. Az MKET elhamarkodottnak és szakmailag hibásnak értékeli, hogy úgy tervez változtatni a Gazdasági Bizottság energetikai kérdésben, hogy a hozzá szorosan kötődő másik energetikai kérdésre egyelőre nem ismeri a választ. Ezek a kiszámíthatatlan feltételek csak tovább mélyítik a piaci szereplők bizonytalanságát, és adott esetben súlyosan nehéz helyzetbe hozhatják többek között az önkormányzatokat is, melyek felelősek a településük ellátásbiztonságért. Amennyiben a gazdasági vállalkozások nem tudják finanszírozni a kieső bevételeket és ellehetetlenülnek, az önkormányzatoknak önerőből kell gondoskodniuk a távhőszolgáltatásról, mely esetenként jelentős beruházási igényeket jelent az egyébként is nehéz anyagi helyzetben lévő önkormányzatok számára - olvasható az MKET közleményében.

A szakmai szervezet, illetve tagvállalatai azzal egyetértenek, hogy a távhőárak képzése vonatkozásában szükséges az átláthatóság növelése ezt azonban csak az távhő szektor által érintett felek (fogyasztók, szolgáltatók, termelők) bevonásával ezek alapvető érdekeinek figyelembevételével célszerű.

Alteo: átfogó távhőprogramra lenne szükség

Hasonlóan vélekedik a kérdésről Ifj. Chikán Attila, az Alteo vezérigazgatója is. Az Alteo csoport a Soproni Erőmű révén érintett, amely mintegy 400 lakásnak közvetlenül, illetve a helyi távhőszolgáltatónak értékesít hőt. Az Alteo csoport távhőpiaci kitettsége egyébként marginálisnak tekinthető, a részarány a csoport összesített árbevételén belül nem éri el az 5 százalékot.

A szakember véleménye szerint mindenképpen méltányolandó az a kormányzati szándék, hogy a lakosságra ne rakódjanak többletterhek, illetve hogy azok elviselhetőek legyenek, azonban a távhőszolgáltatás díjának befagyasztása, karöltve a KÁT rendszerben elérhető átvételi ár csökkenésével kettős présbe szorítaná az energiatermelőket, különösen, ha utóbbi az eredetileg tervezett 15 százalékkal szemben 25 százalék lenne. A folyamat eredménye a távhőszektorban működő energiatermelők egy részének a csődbe menetele lenne - akár már a 2011-12-es fűtési szezonban, és nehéz helyezetbe kerülne a zömében önkormányzati tulajdonban lévő távhőszolgáltatók egy része is. Ezzel pedig emberek maradnának fűtés nélkül.

Ifj. Chikán Atilla szerint a megoldás egy átfogó távhőprogram lenne, amely figyelembe venné egyik oldalról a lakossági, a másikról pedig az iparági igényeket, és biztosítaná a szektor versenyképességét is. A szakember hozzátette, hogy a most támogatott javaslatban fekvő intézkedés önmagában várhatóan nem lenne alkalmas arra, hogy a moratóriumon túl megelőzze a távhőáremelést, hiszen az energiatermelők, illetve távhőszolgáltatók jelenleg is jellemzően az indokolt költségek által meghatározott szint alatt értékesítik a hőt.

A Portfolio.hu elemzői véleménye szerint az országos szintű egységes ár kialakítása meglehetősen nehézkes feladat, hiszen főként szigetüzemű, a helyi igényeket kielégítő, különböző energiaforrásokon alapuló, és állapotban lévő szállítási infrastruktúrákat tartalmazó rendszerekről beszélünk. A kormány láthatóan eltökélt a kát-rendszer átalakítása/megszűntetése/karcsúsítása mellett, és ehhez nagy segítséget nyújtana a gazdasági bizottság által most megszavazott - gyakorlatilag - moratórium. A kérdés persze az, hogy ha a kapcsolt erőművek addig hajlandók is tavaly év végi árakon értékesíteni a hőt, miközben áramértékesítésből várható bevételük bezuhan, akkor a következő fűtési időszakban - hasonlóan nyomott áramárak mellett - miként lesznek képesek kordában tartani a hőárakat. Hosszabb távon egyik termelő sem lesz képes/hajlandó veszteséget elszenvedni, nem beszélve arról, hogy a bevételek elmaradása az élő hitelszerződéseknek való megfelelést is veszélyeztetik. A hőszolgáltatók, -termelők jelentős része az egyetemes szolgáltatásban meghatározott (nyomott) gázárnál többet kénytelen fizetni a felhasznált földgázért, ezért várhatóan a KÁT-megszüntetése nélkül - is az emelkedő importgázár miatt - a távhődíjak emelésére lehetett számítani. Persze a következő fűtési szezonban már több lehetőségük lehet a távhőcélra termelőknek is az államilag szabáylozott gázbeszerzésre.