Ezek a világ legzöldebb országai: hol vagyunk mi hozzájuk képest?

A Yale egyetem által kidolgozott EPI-index a világ 163 országát, 25 teljesítménymutató alapján értékeli, hogy végül eredményt hirdessen a "világ legzöldebb országa" versenyben.

Az indexen 0 és 100 között pontozzák az országokat az alapján, hogy politikájuk során mennyire következetesen érvényesülnek a környezetvédelmi szempontok, és a fenntartható fejlődés elve. Többek között olyan területeket vizsgálnak, mint a mezőgazdaság, vízgazdálkodás, erődgazdálkodás, légszennyezés, valamint az üvegháztartást okozó gázok kibocsátása.

Szerencsés helyzetben érezhetjük magunkat, ugyanis a TOP 10-es listán hat európai ország található. Az amerikai kontinensről három ország erőfeszítései nyertek oly mértékű elismerést, hogy helyet kapjanak a 10 legzöldebb állam között. Ázsiából a legjobb helyezet Japán, a maga 20. helyével.

A tízes lista utolsó helyén Kolumbia található, amelyet a kilencedik helyen Kuba követ. Hetedik helyen az imént már említett Ausztria végzett, nyugati szomszédunkat a nukleáris nagyhatalom Franciaország előzte meg. Hatodik helyen egyetlen afrikaiként a Top 10-ben Mauritius végzett. A következő két pozíciót a skandináv országok foglalták el, Norvégia és Svédország, majd a dobogó legalacsonyabb fokra Costa Rica álhatott fel. Svájc a 2008-as utolsó felméréshez képest visszacsúszott a második helyre, így a 2010-ben készült összeállításban Izland 93.5 ponttal a világ legzöldebb városa válhatott.

Magyarország a 163 ország közül a 33. helyen szerepel, 69,1 ponttal. Szomszédaink közül Szlovákia a 13., Szerbia a 29., Románia a 45., Ukrajna a 87. helyen szerepel.

Zöldül a magyar adórendszer

Több zöld elem is bekerülhet a hazai adórendszerbe, legalábbis a Nemzetgazdasági Minisztérium energia- és klímapolitikai helyettes államtitkárának elmondása szerint a tárca több olyan adózási javaslaton dolgozik, amely ösztönözné az energiahatékonysági beruházásokat, a megújuló energiák felhasználását. Olajos Péter véleménye szerint az energetikai cégeket érintő adókat is úgy lenne érdemes átalakítani, hogy az elősegítse a hatékonyabb és környezetkímélőbb energiaszolgáltatást.

Olajos Péter szerint az energetikai cégeket jelenleg terhelő különböző adókat kiváltó, vagy résben kiváltó új adóra van szükség, amely kalkulál az egyes cégek hatékonyságával és széndioxid-kibocsátásával.

A megújuló beruházások előremozdítását szintén adózási oldalról kívánja megközelíteni az NGM. Olyan javaslatokat dolgoznak ki, amelyek érdekeltté tennék a hazai vállalkozásokat az energiahatékonysági, megújuló energiákat hasznosító beruházásokra.