Nem utalják a pénzt a lakáspiacon lehúzott írek!

Magyarországi építkezésekbe is szép számmal beszálltak az írek, akiknek fogalmuk sem volt arról, hogy legalább 10 %-kal drágábban kapták a lakásokat, mint amennyiért a magyar vevők. A fizetési ütemezésük is eltérő volt a szokásostól, a külföldi vevőkkel jellemzően előre finanszíroztatták a projekteket (a vételár nagyobb %-át utaltatták át velük, mint ahol az építkezés műszakilag valójában tartott).

Az ígéretek között szerepelt még a biztos bérbeadás is, de az akkor kalkulált bérleti díjak és megtérülési mutatók köszönőviszonyban sincsenek a jelenlegi értékekkel. Az írek többsége sohasem járt a megvásárolt ingatlanban, de vannak, akiknek esélyük sincs rá, mivel pénzügyi nehézségek miatt nem valósult meg a beruházás.

A befejezés előtt álló projektek esetében azon dilemmáznak az írek, hogy kifizessék-e egyáltalán az utolsó vételárrészleteket, mivel az eddig befizetett pénzük sok esetben már most több, mint amennyit az ingatlan jelenleg ér. Ez a probléma jóval súlyosabb tőlünk keletre, dél-keletre, Bulgáriában például egyes ingatlan kategóriákban feleződtek-harmadolódtak az árak.

Egy ír nemzetközi ingatlanjogász arról számolt be, hogy az utóbbi egy évben megsokszorozódott a munkája, a kecsegtető ajánlatokkal rászedett vásárlók kérelmek tömegével bombázzák az irodáját. Egy korábban ingatlanközvetítéssel foglalkozó szakértő azt írta, hogy ebben az évtizedben csak Bulgáriában 50-100 ezer ír vett lakást, a jellemzően 100-120 ezer euróért megvásárolt ingatlanok jelenleg 40-50 ezer eurót, ha érnek. Sokan az otthoni házukat is elzálogosították, hogy megvalósítsák az álmukat, ami a válság hatására rémálommá változott.