A dinamikusan emelkedő lakásárak és az olcsó hitelek több százezer ír állampolgárt sarkallt arra, hogy szerencsét próbáljon a kelet-európai - köztük a magyar - ingatlanpiacon. A közvetítők által nem ritkán fals információkkal is megszédített írek menekülnének a régióból, de többségük csapdába szorult, mert a hiteltartozásuk jóval több, mint amennyiért a - szerencsés esetben felépült - lakásukat jelen körülmények között értékesíteni lehetne.
Magyarországi építkezésekbe is szép számmal beszálltak az írek, akiknek fogalmuk sem volt arról, hogy legalább 10 %-kal drágábban kapták a lakásokat, mint amennyiért a magyar vevők. A fizetési ütemezésük is eltérő volt a szokásostól, a külföldi vevőkkel jellemzően előre finanszíroztatták a projekteket (a vételár nagyobb %-át utaltatták át velük, mint ahol az építkezés műszakilag valójában tartott).
Az ígéretek között szerepelt még a biztos bérbeadás is, de az akkor kalkulált bérleti díjak és megtérülési mutatók köszönőviszonyban sincsenek a jelenlegi értékekkel. Az írek többsége sohasem járt a megvásárolt ingatlanban, de vannak, akiknek esélyük sincs rá, mivel pénzügyi nehézségek miatt nem valósult meg a beruházás.
A befejezés előtt álló projektek esetében azon dilemmáznak az írek, hogy kifizessék-e egyáltalán az utolsó vételárrészleteket, mivel az eddig befizetett pénzük sok esetben már most több, mint amennyit az ingatlan jelenleg ér. Ez a probléma jóval súlyosabb tőlünk keletre, dél-keletre, Bulgáriában például egyes ingatlan kategóriákban feleződtek-harmadolódtak az árak.
Egy ír nemzetközi ingatlanjogász arról számolt be, hogy az utóbbi egy évben megsokszorozódott a munkája, a kecsegtető ajánlatokkal rászedett vásárlók kérelmek tömegével bombázzák az irodáját. Egy korábban ingatlanközvetítéssel foglalkozó szakértő azt írta, hogy ebben az évtizedben csak Bulgáriában 50-100 ezer ír vett lakást, a jellemzően 100-120 ezer euróért megvásárolt ingatlanok jelenleg 40-50 ezer eurót, ha érnek. Sokan az otthoni házukat is elzálogosították, hogy megvalósítsák az álmukat, ami a válság hatására rémálommá változott.
Bár a 20 ezer magyar méhész 1,2 millió méhcsaládja évente 25 ezer tonna mézet termel, Magyarországon az egy főre jutó mézfogyasztás mindössze 1 kg/év.
Újabb gasztronómiai témájú sikersztori a Brancsnál: közösségi előfinanszírozásból nyithatja meg főzelékbárját az ötletgazda Szatmári Ferenc, azaz Főzelékes Feri.
Október a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar, azaz az ADHD rendellenesség tudatosításának hónapja, amiben Magyarországon az iskoláskorú gyerekek 8-10 százaléka érintett.
A Pictorial Collective-vel karöltve készítette el az elmúlt egy év leforgása alatt a Petőfi utcák népe című fotósorozatot, aminek kapcsán Stiller Ákossal beszélgettünk
-
Új trendek a csapatépítésben, egyre messzebb utaznak a cégek
A rendezvénypiac aktuális helyzetéről Vígh-Guttmann Barbarát, az Adventor Hotel Kft. értékesítési vezetőjét kérdeztük.
-
Egyre többen keresik a Dunához közeli lakásokat
Elindult az értékesítés a Waterside Residence-nél: a nagyobb alapterület a népszerűbb.
-
Alacsonyabb árak jönnek a nyugdíjasoknak több Lidl-terméknél is
A vevőknek igazolniuk kell az életkorukat is: mutatjuk a részleteket.
-
Töretlen az érdeklődés a babaváró hitel iránt az MBH Banknál (x)
Az idei évben még a megszokott feltételekkel igényelhetik a családalapító házaspárok a kamattámogatott hitelt, jövő évtől azonban változnak a feltételek.
-
Cloud Computing Gyorstalpaló – Bevezetés a SaaS, PaaS és IaaS világába (x)
A technológiai fejlődés révén a felhő mára szinte mindenütt jelen van – még ha nem is vesszük észre.
- Fontos kijelentést tett a kormány a nyugdíjrendszer reformjáról
- Új eszközzel csaptak le a rendőrök az M1-esen
- Három új fix traffipax Budapesten – itt vannak a helyszínek
- Halálra gázolták, miközben megpróbálták ellopni az autóját – videó
- Női kézilabda-vb - Könnyed magyar siker Paraguay ellen a nyitányon
- Férfi kézilabda BL - A Barcelona egy góllal nyert Veszprémben
Agrárszektor Konferencia 2023
Sustainable World 2023
Mi lesz veled magyar élelmiszer?


