Meddig tart a garancia: kihez fordulhatsz, ha baj van?

Az adásvételi szerződések kitérnek a jótállásra és a szavatosságra, viszont a vevők az aláíráskor még nem igazán mélyülnek el ezekben a pontokban, nem nézik meg a kapcsolódó jogszabályokat. Új lakóépület esetében a kötelező jótállás 3 évig tart, ezen határidőn belül a vevőnek nem kell bizonyítania a hiba okát, de igényét írásban kell bejelenteni. Célszerű a levélben megjelölni, hogy mennyi időn belül várja a reakciót és kérni kell a kontaktok megjelölését elérhetőségeikkel együtt. A szavatosság időtartama a tetőszigetelésre, a gépészeti szerelvényekre és a felvonóra 5 év, az épület- szerkezetre 10 év. Szavatossági igény bejelentésekor a tulajdonosnak bizonyítani kell, hogy rejtett hiba miatt keletkezett a kár.

A lakás megvásárlásakor általában három szereplővel találkozunk, a beruházóval, a forgalmazóval és a vevővel. A lakás átadását követően a forgalmazó kiszáll, de új szereplők lépnek be a képbe. A vevő ekkor bizonytalanodik el, ha hibát szeretne bejelenteni. Mivel nincs egy szabályozott érdekeltségi rendszer, a beruházó a generálkivitelezőre, ők az alvállalkozókra hivatkoznak, akit persze nem lehet elérni. A társasházat üzemeltető cégek feladata az ilyen jellegű problémák koordinálása és a vevő tájékoztatása a jogi lehetőségekről. Megoldás lehet az építőipari cégek minőségi besorolása, de a sorra alakuló és megszűnő vállalkozások rengetegében még nincs olyan központi intézmény, aki ezt nyilvántartaná.

A szereplők közül a vevőben több kérdés is felmerül. Ki fogja ezt megcsinálni, ki állja majd a költségeket, mikor jön ide végre valaki javítani? Ha sikerül valakit elérni, akkor hárítással, egymásra mutogatással szembesül. A generálkivitelező az építkezés befejeztével levonul, a hiba felmerülésekor már újabb projekteken dolgozik. Mivel jellemzően nem rendelkeznek stabil saját állománnyal, ezért az alvállalkozók felé terelik a hiba bejelentőjét. Az alvállalkozó arra hivatkozva, hogy amúgy sem kapta meg a pénzét, nem valószínű, hogy rövid időn belül megjelenik a lakásunkban kijavítani a hibákat. Statisztikák szerint az építőipari vállalkozások a bejelentett hibák 5 %-át kezelik kellő gondossággal és rövid határidőn belül, 55 %-át alvállalkozókkal javíttatják meg, 10 %-át - ha ezzel orvosolható a probléma - pénzzel megváltják és a bejelentések 30 %-a megoldatlan marad.

A jövőben egy háromoldalú megállapodás lehet a megoldás, amit a beruházó, a generálkivitelező és a ház üzemeltetője köt. Egységes szerkezetbe foglalva meghatároznák az egyes szereplők feladatait, szoros - közösen megjelölt - határidőkkel kontrollálnák a rendkívüli és az éves bejárásokon felmerült hibák kijavítását. Elkülönülten kezelnék a kisebb problémákat (ajtó, zár, csapok, elszívók, szerelvények), a gyorsszervizek bevonása nem zárná ki a jótállásból a lakástulajdonost. A nagyobb hibák (szigetelés meghibásodása, ázás, repedés, dugulás) megoldása az építtető és a kivitelező cégek feladata, a lebonyolításban pedig részt vehet az üzemeltető cég.

Az új ingatlanok egyik gyenge pontja a javítások kezelése, erre fokozottan figyelnie kell minden leendő vásárlónak. Mielőtt új építésű ingatlanba fektetjük a pénzünket, - esetleg hosszú évekre elkötelezve magunkat a magas törlesztő-részletekkel - győződjünk meg az eladó és a kivitelező cég megbízhatóságáról, azok referenciáinak megtekintésével, kérdezzük meg a vállalkozás képviselőit az ehhez kapcsolódó ügymenetről és csak ezt követően hozzuk meg a döntésünket.