Élet gázszámla nélkül- megmutatjuk hogyan!

Egy átlagos, újonnan épített lakás vagy családi ház energiafogyasztása napjainkban 15 és 20 liter között alakul. Ez annyit jelent, hogy a ház kifűtéséhez négyzetméterenként 15-20 liter fűtőanyagra, vagy köbméter gázra van szükség. Bárki kiszámíthatja lakása energiafogyasztását, ha az elfogyasztott köbméterek számát elosztja a lakás alapterületével.

A passzív házak a felhasznált anyagoknak, a tervezésnek és az építési technológiának köszönhetően ezt a fogyasztást 1,5 literre tudják leszorítani évente, azaz energiaigényük a hagyományos technológiával készült házak 10-20-ada. Az energiafelhasználással a fűtésszámla is jelentősen csökken. Vajon mit érne meg nekünk, hogy a jelenlegi tízezresek helyett csak ezreseket esetleg százasokat adjunk ki fűtésszámlára?

Az alacsony energiafelhasználású és passzív házak építésével is foglalkozó Bauland Kft. ügyvezető igazgatója, Béleczki Attila kérdésünkre elmondta, hogy ha egy családi ház méreteiben gondolkodunk, a hagyományos technológiához képest 10 százalékkal növekednek meg a költségeink, míg a megépítéshez szükséges idő ugyanaz marad.

Ennek fényében nehezen érthető, hogy miért nincs még hazánkban egyetlen minősített passzív ház sem, bár alacsony felhasználású, vagyis 5 liter alatti energiaigényű házakból már több 100 száz darab Magyarországon. A választ a hagyományos technológiákhoz való ragaszkodásban, az újdonságoktól való ódzkodásban és az állami támogatás elmaradásában kell keresnünk. A magasabb költségek ugyanis nem indokolják azt.

Nagy-Britanniában megkezdődött a lakossági emisszió visszaszorításának törvényi szabályozása, a tervek szerint a szigetországban 2012 után már csak zéró emissziós lakások építhetők majd. A zéró emisszió annyit jelent, hogy a passzív energiafelhasználású ház valamilyen alternatív energia alkalmazásával megtermeli a működéséhez szükséges energiát.

A passzív technológia bölcsőjét jelentő Németországban pedig jelentős állami támogatást vehet igénybe az, aki környezettudatos technológiát választ. Ez bizonyos piaci anomáliáknak is teret ad, Németországban ugyanis a vállalkozók igényt tartanak az állami támogatások egy részére, ezért a passzív házakat a hagyományos technológia esetében érvényesnél jóval magasabb árak mellett építik meg.

Mindkét országban jellemző azonban, hogy a passzív építési technológiát nagyobb méretekben irodaházak, közintézmények és társasházak építésénél használják. A nagyobb légtér külső szigetelése ugyanis gazdaságosabb, így ebben az esetben az építési költségek szinte megegyeznek a hagyományos technológiánál jellemzővel.

A Bauland Kft. és a BASF közös projektjeként épül meg, a tervek szerint jövő nyáron Magyarország első, minősített passzív háza, egy fótligeti irodaház. Béleczki Attila elmondta, hogy az építési költségek, az egyedi igényeknek megfelelő belső kialakítások nélküli szerkezetkész állapotig négyzetméterenként 200 ezer forint körül alakulnak majd.

Az épület szigeteléséhez a BASF által gyártott Neoport használják majd, a cél a zéró energiafelhasználás elérése lesz, az 1 literes energiaigényt az árnyékolókként használt napkollektorok segítségével szeretnék kielégíteni.

Szabó Andrea, a BASF munkatársa elmondta, hogy a fótligeti irodaház az energia mellett a vízzel is gondosan bánik majd, a takarékoskodás lehetőségét az esőgyűjtő rendszer megépítése jelenti, melynek működésében a zöldtető alkalmazása is szerepet játszik majd. Itt is a BASF termékei kerülnek felhasználásra, melyek javítják a mikroklímát, megkötik port és felfogják a csapadékot.