Sokkoló árakon mennek ma a nyelvi különórák Magyarországon: ebbe belerokkan a családi kassza

A felsőoktatási rendszerben a diplomához kapcsolódó nyelvvizsga-követelmények 2024-től jelentős változásokon mentek keresztül. A 2023-ban hozott döntés értelmében a nyelvvizsga követelmény eltörlésre került, így már nem kötelező a B2 szintű nyelvvizsga a diploma megszerzéséhez. Az Országgyűlés módosította a 2011. évi CCIV. törvényt a nemzeti felsőoktatásról, melynek értelmében a felsőoktatási intézmények maguk dönthetnek arról, hogy előírják-e a nyelvvizsga meglétét a diplomához.

Az új szabályozás lehetőséget ad az egyetemeknek, hogy saját hatáskörben szabályozzák a nyelvtudásra vonatkozó követelményeket. Egyes egyetemek bizonyos szakokon továbbra is előírhatják a nyelvvizsgát, míg mások csak a nyelvi kurzusok elvégzését teszik kötelezővé. Azaz nincs egységes országos kötelezettség a nyelvvizsga megszerzésére a diploma kiadásához. Azonban ezeknek ismeretében felmerül a kérdés, hogy miért járatják mégis nyelvórákra a gyerekeket? Bár a jogszabályi háttér lazult, a szülők továbbra is fontosnak tartják a nyelvtudás megszerzését gyermekeik számára, és sokan továbbra is különórákra járatják őket. 

Mi lesz a nyelvi különórákkal?

A lgfőbb okok ami miatt mégis megmaradtak a nyelvi különórák, elsősorban a munkaerőpiaci előnyök, külföldi továbbtanulás lehetőségei és az egyéni fejlesztés és speciális igények pótlása. Ugyanis a nyelvtudás továbbra is elengedhetetlen a versenyképes pozíciók betöltéséhez és azok a szülők, akik külföldi egyetemi továbbtanulást terveznek gyermekeiknek, nagy hangsúlyt fektetnek a nyelvtanulásra. Ebben pedig az is nagy előny, ha korán kezdenek nyelvet tanulni a fiatalok. A korai nyelvtanulás a kognitív fejlődésre is pozitívan hat, ezért sok szülő már kisgyermekkorban elkezdi a nyelvi képzést. Az iskolai nyelvórák mellett sokszor szükség van egyéni fejlesztésre, mivel a nagy létszámú osztályokban a gyerekek nem kapnak elég figyelmet.

Kik engedhetik meg maguknak?

A nyelvi különórák díjai jelentős terhet róhatnak a családokra, és elsősorban a közép- és felső középosztálybeli családok engedhetik meg maguknak ezt a fajta oktatást. A költségek attól függnek, hogy egyéni vagy csoportos órákról van szó, illetve hogy milyen nyelvet és milyen szintet választanak.

Az árak óránként 5 500 - 14 000 forint között mozognak.

Tehát ha valaki heti egyszer járatja a gyermekét különórára az egy hónapban 22 ezer és 56 ezer forint közötti összeget jelent, ami egy évben már 264 ezer és 672 ezer forintot jelent. Tehát nem nevezhet olcsó mulatságnak.

  Az egyéni oktatás jellemzően drágább, mint a csoportos órák, és a ritkább nyelvek (pl. japán, kínai) oktatása is drágább lehet a gyakori nyelvekhez (angol, német) képest. Ami szintén nagyon meghatározó az árban, hogy a nyelvtanárnak mekkora tapasztalata van és milyen sikerességi rátával dolgozik. Egy még hallgatóként különórákat vállaló kezdő tanár vagy bölcsész jelentősen olcsóbban vállal különórákat, mint egy már tapasztalt, sok embert sikerre vivő nyelvtanár.

A nyelvek népszerűségét illetően megállapítható, hogy az angol továbbra is a legnépszerűbb idegen nyelv, és ezt követi a német, ahogy ez az Oktatási Hivatal statisztikáiból is jól látszik. Az angol az egyértelmű vezető, közel 12 ezer ember választotta ezt a nyelvet, németet pedig nagyjából 2200 ember. Azonban az utóbbi időben egyre nagyobb az érdeklődés más nyelvek iránt is, mint például a spanyol, francia, olasz, és egyre több szülő gondolja úgy, hogy a kevésbé elterjedt nyelvek, mint a kínai vagy az orosz, versenyelőnyt biztosíthatnak gyermekeiknek.

EZ IS ÉRDEKELHET

Sok diák még a nyarat is tanulással tölti: ezt kell most tudnia annak, aki nyelvvizsgára készül

Az IFM az általános iskola harmadik, negyedik osztályától egészen a nyelvvizsga és érettségi szintig ajánlott a diákok számára.

EZ IS ÉRDEKELHET

Az angol már a múlté: kiderítettük, ezek a nyelvek most aranyat érnek a munkaerőpiacon

Általános tendencia, hogy a jelöltek és a munkavállalók többsége csak írásban használja az angolt, de nem mindig beszélnek magabiztosan.

Vitás helyzetet szült az új nyelvvizsgarendszer 

A magyar kormány egyik legfrissebb döntése értelmében 2024-től életbe lépett a módosított felsőoktatási törvény (2022. évi LIX. törvény, amely a 2011. évi CCIV. törvényt módosítja). Ennek részeként a nyelvvizsga szerepe is változott: a törvény hatályba lépése óta a diploma megszerzéséhez már nem kötelező a nyelvvizsga-bizonyítvány. Így a döntés és a nyelvvizsgával kapcsolatos felelősség átkerült a felsőoktatási intézmények hatáskörébe.

A döntés vegyes fogadtatásban részesült. Salusinszky András, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnöke szerint ez azt a jelzést küldi, hogy a nyelvtanulás és a nyelvtudás nem elsődleges fontosságú, és szükségesnek tartja egy nyelvoktatási stratégia kidolgozását is.

Ennek a kormánydöntésnek súlyosan káros társadalmi üzenete van, ugyanis azt sugallja, hogy nem fontos idegen nyelvet tudni. Ostobaság! Helyes volt egy minimális erőbefektetéssel teljesíthető B2-es nyelvvizsga megszerzéséhez kötni a diploma átvételét, mert a 21. században Európa közepén kell angolul tudnia egy diplomásnak

- nyilatkozta az elnök a közösségi médiában. Ezzel szemben Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület és az Euroexam Nyelvvizsgaközpont vezetője pozitívabb szemléletet képvisel: szerinte a változás előnyös, mivel a nyelvtudás elvárása a kimeneti oldalról áthelyeződött a bemeneti oldalra. Korábban így nyilatkozott nekünk az elnök:

az egyik oldala, hogy a nyelviskolákra, a felnőttoktatásra és az iskolarendszeren kívül zajló oktatásra milyen hatása van ennek. Ez valóban egy problémás és erősen negatív hatás, hiszen nagy számban voltak azok a végzős egyetemisták, akik nem rendelkeztek nyelvvizsgával. Ők egy nem csekély része voltak a nyelvtanulói, a nyelviskolai tanulói populációnak. Ez nyilván alapvetően nagyobb részt eltűnik a piacról. [...] a nyelvvizsgaközpontok egy része túl fogja élni, néhányat bezárnak. Volt, amit már bezártak közülük, ugye megszűnt a Corvinusnak a nyelvvizsga központja is

- magyarázta az elnök. Tehát valószínűsíthető, hogy a legtöbb intézmény nem fogja megkövetelni a nyelvvizsga-bizonyítványt a diploma kiadásához. Ennek oka egyrészt a versenyhelyzet más, hasonló képzést kínáló intézményekkel szemben, ahol nem feltétel a nyelvvizsga, másrészt az a törekvés, hogy a sikeresen záróvizsgázó hallgatók diplomához juthassanak, ne maradjon vissza sok kiadatlan diploma.

Azonban az tényszerű, hogy egy év alatt nagyságrendekkel csökkent a központi nyelvvizsgát szerzők aránya. Az Oktatási Hivatal által közölt statisztikák alapján ez egyértelműen leszűrhető, ahogy ezt a következő ábra is mutatja. A fenti diagram alapján látható, hogy bár 2023 második féléve még nem zárult le, valószínűsíthető, hogy az előző év számait már nem fogja elérni, sőt, jelentős visszaesés várható. A nyelvek szerinti megoszlásnál nem meglepő módon az angol nyelv vezet, amit közel 12 ezer ember választott, míg a németet körülbelül 2200-an választották.

EZ IS ÉRDEKELHET

Súlyos dolog derült ki a hazai nyelvvizsgákról: ezzel kevés magyar diák számolt továbbtanulásnál

Tavaly ősszel robbant a hír, hogy az új felsőoktatási törvénymódosítás szerint már nem kell központi nyelvvizsgát szerezni a diploma átvételéhez.