Erről ennyit: kiderült, miért csúsztak vissza a magyar egyetemek a nemzetközi rangsorokban

Minden rangsor valamilyen részét emeli csak ki az adott felsőoktatási intézménynek vagy éppenséggel középiskolának, magyarázta Dr. Fábri György egyetemi docens, a rankingek szakértője és a HVG rangorainak összeállítója. Vagyis sosem arról van szó, hogy egy rangsor mindent leírna az egyetemről. „A nemzetközi rangsorok például semmit sem mondanak arról, milyen az oktatás az adott intézményben, mert zömmel a tudományos teljesítményre fókuszálnak. A hazai, HVG-rangsorban pedig sokkal nagyobb szerepet kap, hogy milyen a hallgatók teljesítménye, kik jutnak be, milyen átlagpontszámmal, vagy éppen van-e nyelvvizsgájuk” - mondta a szakértő.

Fábri kiemelte, hogy az indikátorok egyik nagy csoportja a tudományos teljesítményt vizsgálja. A tudományiparban patikamérlegen nézik, hogy mennyi és milyen jellegű publikációk köthetőek az egyetem oktatói karához. Ezen kívül sokat számít az intézmény presztízse, vagyis az, hogy mit gondolnak a tudományos világban, a szakmai berkekben az egyetemről, mennyire tartják rangos, fontos szereplőnek - írja a lap. A szakértő szerint szerint az, hogy a magyar egyetemek a 600-800. helyen szerepelnek (a Semmelweis Egyetemet leszámítva) a globális rangsorokban nem akkora probléma. Azonban az már sokkal inkább elgondolkodtató, hogy az elmúlt években szépen lassan elkezdtek visszacsúszni, és ennek a modellváltás még nem lehet az oka.

Ha egy átszervezésnek van is valami hatása, az legkorábban a legoptimistább esetben is legalább 2-3 év, de inkább 4 év múlva jelentkezik. Ha a modellváltásnak volt is valamilyen tudományos életre kiható következménye, legkorábban a 2025-ös, 2026-os rangsorokban mutatkozhat meg

– mondta a szakértő, aki szerint a visszacsúszást inkább az okozza, hogy az utóbbi néhány évet leszámítva a 2010-es évek közepén csökkent a kutatások finanszírozása, így kevesebb publikáció jelent meg, és a nemzetközi kapcsolatok sem fejlődtek annyira, mint például a régió más országaiban. "A fiatal kutatók egy jó része elment, tehát nem itt dolgozik. Ez egy nagyon komoly veszteség” - tette hozzá és azt is elmondta: a közeljövőben számítani lehet arra, hogy Karikó Katalin és Krausz Ferenc Nobel-díja miatt a Szegedi Tudományegyetem, illetve Krausz Ferenc esetében még a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is előrébb kerülhet a globális rangsorokban, de hogy ez pontosan hány helyet jelent, azt egyelőre nem lehet tudni.

EZ IS ÉRDEKELHET

Gettóiskoláktól rettegnek a magyar szülők: egyre rosszabb a helyzet, mi lesz majd ezután?

Magyarországon most az látszik, hogy az általános szegregációs mutatónk és az elit elkülönülésében is van egy törés 2012-13 körül: a meredek növekedés stagnálássá változik.