6 °C Budapest
kid child phone mobile school

Ez ma a legnagyobb veszély a magyar gyerekekre: a szülők rontják el, még nem késő cselekedni

2022. november 4. 10:02

A magyarok nem járnak az élen, ami a digitális tudatosságot illeti, ez pedig már a gyermekeket is érintheti. Hiszen, csak úgy, mint mindenben, a tudatos internethasználatot is a gyermek elsősorban a szülőtől tanulja el. Dr. Bárdossy-Sánta Nóra a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány szakmai vezetője szerint fontos, hogy a szülők is elsajátítsák a tudatos internethasználatot, és ne a gyermektől várják a segítséget akkor, ha digitalizációról van szó. Interjú.

Pénzcentrum: Milyen platformokat, közösségi média alkalmazásokat használnak a magyar gyerekek, és mikor kezdik ezeket használni?

Dr. Bárdossy-Sánta Nóra: Széles körben elterjedt a gyerekek körében a különböző appok, internetes felületek, platformok használata. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság friss, 2021-ben publikált kutatása szerint, ahol a lakosságot kérdezték az internethasználatról, kiderült, hogy a gyermekek már igen korán, 10 éves kortól használják az Instagrammot, Youtubeot vagy Facebookot, ugyanis ezek talán a leggyakrabban használt alkalmazások. Ebben természetesen közrejátszik az is, hogy a pandémia alatt az online oktatás miatt sokan kénytelenek voltak korábban regisztrálni a szülőkkel.

Viszont, ami ijesztő, hogy míg a korábbi kutatásokban a korhatár 12-13 éves kor volt, mostanra ez két évvel kitolódott, tehát már 10 éves korban létrehoznak profilt a gyerekeknek.

A főszabály szerint egy közösségi média platformra sem lehetne regisztrálni 13 éves kor alatt. Fontos még látni, hogy Magyarországon a korlátozott cselekvőképesség korhatára 14 év, ez alatt mindenki cselekvőképtelennek minősül.

A szülők mennyire vannak tisztában azzal, hogy ezeken az oldalakon a regisztráció korhoz kötött?

A szülők gyakran abból indulnak ki, hogy ők hogyan és mire használják ezeket a platformokat, ezért úgy gondolják, ismerik azokat, és könnyen meg tudják mutatni majd a gyermeknek is. Mivel ők is rajta vannak akár a Facebookon, akár az Instagramon, valószínűleg legtöbbször fel sem merül, hogy a platformokon hány éves kor a regisztrációs korhatár, és éppen miért az a kor lett megállapítva. Sajnos sokszor megjelenik még a közösségi nyomás is – ha egy közösségben több gyereknek van profilja, ott beszélgetnek egymással a szabadidejükben, akkor nehéz tartani a kereteket.

Mi a helyzet azokkal a veszélyekkel, amelyek ezek a platformok tartogatnak? Ezekről tudnak a szülők?

Mivel a szülők általában abból indulnak ki, amire ők használják ezeket a platformokat, így gyakran nem fordul meg a fejükben az, hogy bárki idegen a gyermekükre ráírna, akár képeket kérve. Az elmúlt években sajnos volt több olyan történet, ahol visszaéltek a gyermek képével vagy adataival, azonban rengeteg beszélgetés és cikk született a témával kapcsolatban, és az pozitív, hogy egy párbeszéd elindult a prevenció kapcsán. Ennek kapcsán most fokozottabb a tudatosság a szülőkben a digitális biztonsággal kapcsolatban, és tudják, hogy ez egy sokkal árnyaltabb téma, amit nem lehet egyetlen beszélgetéssel elintézni.

A digitális biztonság, és a jó digitális szülőség több dologról is szól, többet kell beszélgetni a gyermekkel arról, hogy miket használ, ezeket együtt próbáljuk ki, a beszélgetés a kulcs, nem pedig a tiltás.

Emellett érdemes ezt érdeklődéssel megközelíteni, megnézni a videókat, ami a gyermekünknek érdekes, nem elutasítással és tiltással kezelni őket. Ha érdeklődően állunk hozzá, úgy könnyebben tudunk erről a gyermekkel beszélgetni, és arról is, hogy például nem minden valós, amit a közösségi médiában lát a gyermek.

Hogyan hathat a gyermekre, ha a szülei tisztában vannak a tudatos internethasználat szabályaival?

Csak úgy, mint az élet minden területén, úgy a digitális térben való jelenlétet is a gyermek elsősorban a szülőktől tanulja. Ezért fontos a digitális tudatosság, és az arra való törekvés, akkor is, ha szülőként esetleg nem értünk ehhez.

Egy ideig működött az, hogy mivel a gyermek jobban ért a digitális eszközökhöz, inkább ő tanítsa a szülőt, azonban most már nem engedheti meg magának a szülő azt, hogy nem ért ehhez. Fontos ez a szemléletváltás, mert a gyerekek online vannak jelen, így felnőttként nekünk is jelen kell lennünk online azért, hogy ők biztonságban legyenek.

A szülőnek is meg kell ezt tanulnia, nem dughatja homokba a fejét, képeznie kell magát. Szerencsére, több telekommunikációs cég, és influenszer is foglalkozik ezzel, tesznek közzé oktató anyagokat a különböző szülői beállításokról, a digitális tudatosságról, és arról, hogy mit tehet a szülő, hogyan segíthet az elindulásban.

Fontos tudni, hogy ebben a helyzetben is mi vagyunk a felnőttek, mi visszük a felelősséget, nekünk kell tenni a gyerekek biztonságáért, és nem várhatjuk a gyermektől, hogy ha ő többet van jelen az online térben, könnyebben használja, mint a felnőttek,  akkor majd ő magától biztonságban lesz.

Melyek a legfontosabb dolgok, amiket a gyerekeknek mindenképp meg kell tanítani az internetezésről?

Első körben fontos megtanulni azt, hogy bármilyen platformra is regisztrál, ott lehet a profilja nyilvános és privát. Ezt be lehet állítani azért, hogy idegenek ne lássák őt, sem azt, amit megosztana magáról. A biztonsági beállítások nagyrészét érdemes átgondolni.

Ezt követően arról is fontos beszélgetni a gyermekkel, hogy milyen információkat oszt meg magáról, és milyen képeket. Ezt szülőként is érdemes átgondolni, hiszen gyakran ők osztanak meg képet a gyermekről úgy, hogy az kiszolgáltatott helyzetben van, mert azt gondolják, hogy jópofa a kép. Ez komoly gyermekjogi aggályokat vet fel, hiszen az a gyermek, aki regisztrációs korhatár előtt kerül fel a közösségi média platformra, és nem tudta az érdemi beleegyezését adni, az nincsen rendben.

Fontos, hogy a szülő tudatosan gondolja át, hogy milyen képet tölt fel a gyermekről – szerencsére az elmúlt években sokat változott a trend, 5 évvel ezelőtt még el kellett mondani, hogy miért problémás kiszolgáltatott helyzetben lévő gyerek képeket feltölteni, ma már kevésbé kell ezt elmondani a szülőknek. A szülők is egy fokkal tudatosabbak ebben a témában, és az influenszerek terén is csökkentek ezek a tartalmak.

Gyermekként azt is fontos kiemelni, hogy milyen információkat oszt meg magáról a gyermek, legyen az egy rövid történet, képleírás, hely, hobbi, hiszen ezek mind olyan infomációk, amelyek eszközt adhatnak annak a kezébe, aki visszaélne a gyerekkel, ilyen információk tudatában ugyanis könnyebb akár beszélgetést is kezdeményezni.

Csak ezeket betartva nevelhetjük gyermekünket tudatosabb internethasználóvá?

Abszolút, hiszen ez a minta-mintakövetés itt is jelen van, és ha a gyermek azt látja, hogy a szülő nem tartja fontosnak a jelszavát, valamint mindent megoszt magáról, úgy a gyermek is ezt követi majd.

Nyilván ez családfüggő, és a szülőnek joga van ahhoz, hogy a saját profilján azt osszon meg amit akar, és hogy úgy használja ezeket az eszközöket, ahogy akarja, azonban ha felnőttként túlhasználom a közösségi médiát, úgy a gyerek felé is ezt a példát közvetítem, és ezután nehezen mondhatjuk azt a kiskamasznak, hogy ne töltsön fel képeket magáról.

NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!

Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)

A szülők elegendő figyelmet szentelnek annak, hogy a gyermek mit néz a neten, vagy éppen arra, hogy kivel beszél?

Ezt nehéz megállapítani. Egy kutatásunk során 2020-ban gyerekeket kérdeztünk arról, hogy mennyire érzik magukat biztonságban az online térben, valamint, hogy mennyire beszélgetnek a szülőkkel arról, hogy mit csinálnak a neten. A gyerekek nagyrésze biztonságban érezte magát, de elmondták, hogy a szülőkkel keveset beszélgetnek arról, hogy mit néznek a neten, vagy hogy hogyan előzhető meg a baj, milyen preventív lehetőségek vannak, és hogyan érhető el az, hogy biztonságban érezzék magukat az online térben.

A szülői tudatosság egy része oda terjed csak ki, hogy szűrőprogramokat használunk, oldalakat tiltunk le, azonban az még hiányzik, hogy mélyebben, átgondoltabban beszéljenek az internetről – pozitívumairól és veszélyeiről.

Ez a tudatos átgondoltság, preventív szemlélet sok családban még hiányzik. A jó hír azonban, hogy lehet tanulni róla, és nagyon sok elérhető információ van – az Alapítvány weboldalán is, ami gyakorlati segítséget tud nyújtani.

Milyen beállításokat tartatok fontosnak elvégezni a digitális eszközökön, mielőtt a gyerek kezébe kerülnek?

Erre is jó támpontot ad az NMHH, ők ugyanis sok segítséget adnak ahhoz, hogy a gyermek hogyan legyen biztonságban az online térben. Rengeteg szürőprogram, alkalmazás is van, amelyet ingyen letölthetünk, és jó alapot nyújthat.

Azonban sajnos nem léteznek olyan biztonsági beállítások, amelyek mentén egy telefon, vagy egy tablet teljesen biztonságos tudna lenni. Hiába van ellátva a telefon mindenféle szűrőprogrammal, és hiába beszélgetünk otthon a gyermekkel, ha az iskolában a padtársának a szülei kevésbé tudatosak, úgy a gyermek ugyanúgy ki lesz téve a nemkívánt, kéretlen tartalmaknak.

Érdemes átgondolni a különböző helyzetmegosztó, helyzetmeghatározó eszközöket használatát is, ám fontos, hogy a gyermek tudjon az eszközről, és arról, hogy miért szeretnénk használni azt: nem azért követjük, mert nem bízunk benne, hanem a biztonság miatt.

Azonban egy okoseszköz a biztonsághoz nem elég. Egy ilyen eszköz hamis biztonságérzetet is adhat, hiszen attól, hogy tudom, hogy merre van a gyermekem, még nem biztos, hogy biztonságban van, ráadásul, ha az eszköz lemerül, elveszik, úgy a gyermek is megijedhet, mert nem látja, hogy hol van a szülő, és a szülő sem látja őt.

Kellő komolysággal kezelik a magyar szülők azt, ha a gyermeküket az online térben bántják?

Akár fizikai bántalmazásról van szó, akár érzelmi bántalmazásról az agyban ugyanaz az agyi terület aktivizálódik, történjen ez személyesen, vagy online. A kortárs közösségekben az elmúlt időszakban egyre nő az online bullying, zaklatás, talán amiatt, mert egyszerűbb online valakinek bántó dolgokat írni, mint személyesen mondani, hiszen így nem látjuk azt, akinek mondjuk, könnyebben távolítjuk magunkat a bántalmázás tényétől. Gyakran előfordul ez osztályközösségben, sportegyesületekben, hobbi tevékenységeknél, hogy online platformokon bántják egymást a gyerekek.

Jó látni, hogy a gyerek a szülőnek el meri ezt mondani, fontos azonban, hogy a szülő kellő komolyságot mutasson a téma iránt, és érezze a gyermek, hogy a szülőben megbízhat, és beszélgessenek arról, hogy mit lehet tenni ezekben a helyzetekben.

Kiemelném azonban, hogy gyakran nem a szülőn múlik a következmény, hanem az intézményeken, ahol a bántalmazás előfordul. A legtöbb intézmény ugyanis a gyerekekkel csak a fizikai térben foglalkozik, és azzal, ha itt történik bántalmazás, míg az online teret nem érzi a kompetenciájának.

Ha nincs gyermekvédelmi irányelv, nem gondolják, hogy odáig terjedne a felelősség, gyermekjogi oldalról azonban az egész közösségnek kell az online bántalmazással foglalkoznia. Sajnos itt a jogszabályok próbálják utolérni a digitalizációt, nincs erre még megfelelő jogszabály. A kortárs bántalmazás az egész közösséget érinti, hiszen nem csak a bántalmazó és a bántalmazott között valósul ez meg, hanem megjelenik a harmadik szereplő is, a megfigyelő.

Online bántalmazásnál a megfigyelő pedig az, aki olvassa a kommentet, nézi a képet, ezáltal ugyanúgy része ennek a bántalmazásnak, ezért fontos, hogy az egész közösséget érintően foglalkozzanak a problémával.

Napjaink egyik legalapabb igazsága, hogy amit egyszer a netre feltöltünk azt szinte lehetetlen végleg törölni. Ezzel mennyire vannak tiszában a gyerekek?

Nem tudjuk elégszer elmondani, hogy ami felkerül az internetre, az ott is marad. Az internet nem felejt, nem csak a képek maradnak meg, hanem minden információ amit vagy mi, vagy akár más oszt meg rólunk. Ez a digitális lábnyomunk is.

Ez a fajta tudatosság még nem érett meg a gyermekekben sem, hiszen azt gondolják, hogy ha letörölhető a kép, eltávolítható egy beszélgetésből, akkor annak nincs nyoma.

Viszont, amint feltöltünk valamit, onnantól kezdve arra nincs hatásunk, hogy mi történik a képpel, videóval, tartalommal. Ezért fontos lenne erről a tudatosságról beszélni az iskolákban, a pedagógusoknak, szociális munkásoknak, és fontos, hogy beszéljenek a gyerekekkel, valamint, hogy a szülők is tisztába legyenek ezzel.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Óriási dobásra készül 2023-ban a magyar Kickstarter: ez lehet a válság ellenszere?

Hivatalosan is elindította befektetési kampányát a Brancs közösségi piactér, amely rekordérdeklődéssel zárta az előregisztrációs kampányát.

Újabb két közösségi kampány lett sikeres: mutatjuk, hogy melyik (x)

Év végén két újabb izgalmas kampány ért el kiemelkedő sikereket a Brancs piacterén.

Jövőre ezeket az ötleteket lesz érdemes figyelni!

Most viszont bemutatunk 3 olyan projektet, amikről valószínűleg sokat fogunk még hallani 2023-ban!

Zubreczki Dávid: teljesen abszurd, hogy erről végleg lemondtak a budapestiek

A könyv szerzőjét, Zubreczki Dávidot kérdeztük a balatoni fejlesztésekről, a városnézésről, építészetről és hogy mitől lenne élhetőbb Budapest. Interjú.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2023. január 31. kedd
Marcella
5. hét
KONFERENCIA
Tovább
Digital Transformation 2023
Innovatív technologiák a hatékonyságnövelésért!
Sustainable Tech 2023
Innováció ma, zöld gazdaság holnap!
Biztosítás 2023
A tavasz meghatározó pénzügyi konferenciája március 8-án!
EZT OLVASTAD MÁR?