Mit tehet a szülő, ha iskolai bántalmazásra gyanakszik? Ezekre a lépésekre lesz szükség

"Az elmúlt időszakban, köszönhetően a tavaszi karanténnak, illetve a mostani feszültségekkel és bizonytalanságokkal teli időszaknak, egyre több szülő kér tőlem tanácsadást iskolai problémákkal kapcsolatban. Van, aki azért fordul hozzám, mert bántalmazzák a gyermekét, mások pedig azért, mert az ő gyermekük az, aki másokkal szemben agresszív" - mutat rá Kovács Ildikó önvédelmi szakértő, aki szerint négy lépésben kell megoldani a problémát. Az egyes szakaszokban pedig kiemelkedően fontos a felek, így a gyermek és osztálytársainak, a szülőknek és a pedagógusoknak az együttműködése.

1. lépés: Tárd fel a probléma okát!

Jó esetben a gyermek magától mondja el, hogy bántalmazták az iskolában, de előfordulhat az is, hogy csak fél szavakkal említi meg, így a szülő elsőre nem is gondolja, hogy rendszeresen visszatérő problémáról van szó. Ez utóbbi esetében a gyermekből egyszer csak kibukik az, hogy mi történik vele, és könnyen elképzelhető, hogy addigra a gond már akuttá válik és hónapok óta tart. Mindkét esetben rendkívül fontos az, hogy pontosan átbeszéljük a gyermekkel, hogy mi történt vele. Kérdezzük meg tőle, hogy az osztálytásaival is történt-e már hasonló, miként reagálnak ilyenkor a szemlélő szerepkörben lévő társak, illetve a pedagógusok.

- mutat rá a szakértő, hozzátéve: ennek következtében pedig a gyerek nem akar majd iskolába járni, romlik tanulmányi eredménye, de az is lehet, hogy sokkal súlyosabb következményekkel jár majd, például dadogással, vagy éjszakai vizelési problémákkal.

2. lépés: Engedd, hogy megvédje magát!

Ha egyértelműen kiderül, hogy az osztálytárs szándékosan bántotta gyermekünket és nem csak egy kis civódásról van szó, meg kell adni az engedélyt a gyermek számára az önvédelemre még abban a családban is, ahol teljes mértékben tiltott a verekedés. A gyermeknek meg kell tudnia védenie magát, aktivizálnia kell magát: tolja el magától a másik gyermeket, ha kell, üssön vissza és minden esetben kérjen segítséget!

- mutat rá Kovács Ildikó. Úgy véli, ezt még tetőzi az is, hogy a szülők nem kísérhetik be a gyermeket az iskolába, ez pedig szintén feszültséget kelt. "Gondoljunk arra, mit éreztünk legutóbb, amikor munkahelyet váltottunk! A gyermekek is ugyanolyan stresszesek a megváltozott helyzet miatt" - teszi hozzá.

3. lépés: Egyeztess a többi szülővel és a pedagógusokkal!

Azzal párhuzamosan, hogy zöld lámpát adunk az önvédelemre, el kell kezdenünk egyeztetni a többi szülővel és a pedagógusokkal is, hogy ők mit tapasztaltak, érzékeltek mindebből. Fontos, hogy nyugodtan leüljünk az érintett szülővel is és rámutassunk a fennálló problémákra, valamint kérjük tőle, hogy tegyen erőfeszítéseket ezek megoldására.

- húzza alá a szakértő. Kiemeli azt is, hogy a pedagógusok szerepe ebben kiemelkedő, hiszen ők azok, akik elsőként láthatják, értesülhetnek a bántalmazásokról és ők azok, akik legelőször be tudnak avatkozni, továbbá egyértelműsíteni tudják, hogy ezek a viselkedési formák nem férnek bele egy közösségi életbe. A szülőnek pedig az agresszív gyermekkel kell beszélniük arról, hogy mi a benne lévő feszültség oka és milyen más formában lehet ezt feloldani. Egyúttal újra le kell fektetni a szabályokat is.

4. lépés: Eljött az összefogás ideje!

Sajnos számtalanszor előfordul, hogy a helyzet nem oldódik meg, az iskola és a pedagógusok pedig nem nyújtanak segítséget a probléma megoldásában. Ilyenkor nincs más lehetőség, minthogy összefogjanak a szülők és egységesen lépjenek fel. Kovács Ildikó szerint ehhez tudatos, célorientált kommunikációra van szükség egymás között és az intézmény vezetői, illetve a tanárok felé is.

- húzza alá a szakértő.