Meglepődhetnek a boltok pénztárainál a magyar nyugdíjasok: sokkal több tojásra, tejre futja nekik

Tegnap a Pénzcentrum is beszámolt róla, hogy májusban tovább gyorsult a pénzromlás mértéke Magyarországon – az áprilisi 3,7 százalékkal szemben múlt hónapban már 4,0 százalékkal nőttek az árak a tavalyi év azonos időszakához képest. Az élelmiszerárak emelkedése azonban (még?) nem indult meg – ez akárcsak áprilisban, májusban is 1,0 százalék volt.

A nyugdíjas fogyasztóiár-index ugyanakkor szintén emelkedett, bár egy hajszálnyival kisebb mértékben – ez az áprilisi 3,7 százalék után ezúttal 3,9 százalékos volt.

A lakosság többi rétegénél még nagyobb volt az emelkedés, mint a nyugdíjasok esetében – jellemzőben 0,3-0,4 százalékpontos növekedés volt megfigyelhető az áprilisi adatokhoz viszonyítva. Az árindex változatlanul a magas jövedelmű háztartások esetében volt a legmagasabb (4,7%), míg az alacsony jövedelmű háztartások esetében a legalacsonyabb (3,2%):

• nyugdíjasok: 3,7% → 3,9%,
• alacsony jövedelmű háztartások: 2,9% → 3,2%,
• a közepes jövedelmű háztartások: 3,4% → 3,8%,
• a három és több gyerekes háztartások: 3,2% →3,6%,
• magas jövedelmű háztartások: 4,4% → 4,7%.

Mire futotta a 2024 májusi nyugdíjból?

A KSH friss adatai szerint 2024 áprilisában 231 651 forint volt az átlagos öregségi nyugdíj, tehát most ebből az összegből kiindulva számítottuk ki, hogy a májusi árak alapján hány darabot/kilót/litert tudott egy átlagos magyar nyugdíjas megvásárolni az általunk kiválasztott tíz termékből.

A zsemle darabára változatlanul 66 forint volt, így ebből szinte pontosan ugyanannyit lehetett volna megvásárolni májusban is, mint áprilisban – 3 508 darab helyett 3 510 darabot. A tojás darabára is csak minimálisan változott – a korábbi 72 forintról 71 forintra csökkent, így az áprilisi 3 215 darabbal szemben májusban már 3 263 darabot is képesek lettünk volna hazavinni.

Ugyancsak 1 forinttal csökkent a 2,8 százalékos pasztőrözött tej átlagára – 440 forint helyett már csak 439 forintot kértek el literjéért, így ennél a terméknél 526-ról 528 literre nőtt a megvásárolható mennyiség. A párizsi ára 2 700-ról 2 660 forintra csökkent, így ebből 86 kiló helyett már 87 kilót is megvásárolhattunk volna.

A burgonya átlagára azonban emelkedett – ennek kilójáért 435 forintot kértek el a korábbi 424 forinttal szemben, így a megvásárolható mennyiség 546-ról 533 kilóra csökkent a múlt hónapban. Nőtt az alma átlagára is (536 forint/kg → 551 forint/kg), így ebben az esetben 432 kilóról 420 kilóra csökkent a megvásárolható mennyiség.

A liszt átlagára csak minimálisan változott – áprilisban 178, míg májusban 177 forintot kértek el kilójáért, így egy átlagos nyugdíjas 1 309 kilót vihetett volna haza belőle a korábbi 1 301 kilóval szemben. A kristálycukor ára is csökkent (361 → 359 forint/kg), így a megvásárolható mennyiség 641 kilóról 645 kilóra nőtt.

A sertéscomb ára is csökkent, nevezetesen 1 880 forint/kilóról 1 870 forint/kilóra, így a megvásárolható mennyiség 123-ról 124 kilóra nőtt májusban. A bontott csirke ára azonban emelkedett (1 350 → 1 370 forint/kg), így 171 kiló helyett már csak 169 kilóra futotta volna az átlagos öregségi nyugdíjból.

Többnyire kedvezőek voltak a számok

Összességében azt mondhatjuk, hogy pozitívan alakult a kép a nyugdíjasok számára, elvégre egyedül burgonyából és almából tudtak volna kevesebbet megvásárolni, mint áprilisban, míg a többi termékből többet is haza tudtak volna vinni, mint korábban. Ugyanakkor az is igaz, hogy a legtöbb termék esetében csak egészen minimális változás történt.

Változatlanul igaz továbbá, hogy 2024 eddig eltelt hónapjai alapján az idei évben havonta többre futotta az egyes termékekből, mint a 2023-as évben. Könnyen lehet azonban, hogy ez már nem sokáig lesz így – a kristálycukor esetében 751 kilóra csökkent a 2024-es havi átlag, míg 2023-ban havonta átlagosan 749 kilóra futotta volna. Ennél a terméknél tehát már csak egészen minimálisra csökkent az idei év előnye. Érdemes most is megjegyezni, hogy az idei adatokat még jelentősen torzítja a februárban kiutalt duplanyugdíj – ennek hatása azonban az idő előrehaladtával egyre inkább olvad.

Továbbra is pozitív a kép, ha a mostani adatokat a referenciaévnek tekintett 2016-os év adataival vetjük össze – ilyenkor ugyanis az látszik, hogy a vizsgált termékek többségéből akár lényegesen többet tudnánk megvásárolni most, mint 2016-ban. Ez az eltérés továbbra is a liszt esetében a legjelentősebb – ebből a termékből idén eddig a 2016-os mennyiség 178,1 százalékát tudta volna megvásárolni egy átlagos nyugdíjas.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ez az igazi zsemlekatasztrófa Magyarországon: mi lesz most a vásárlók kedvenc pékárujával?

Az utóbbi időszakban a liszt ára jelentős mértékben csökkent, ami a sütőipar egyik alapanyagának költségét kedvezően befolyásolta.

Csupán két termék van, amiből kevesebbre futná most, mint 8 éve – az egyik a burgonya (96,5%), a másik pedig éppen az index névadó terméke, a zsemle (65,6%). (Azzal a kérdéssel, hogyan lehet, hogy a lisztből sokkal többet, míg a zsemléből sokkal kevesebbet tudnánk megvásárolni, nemrég részletesen foglalkoztunk.)

Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy 2024 eddig eltelt hónapjaiban – legalábbis az általunk kiválasztott termékekből – többet lehetett megvásárolni az átlagos öregségi nyugdíj összegéből, mint 2016-ban lehetett.

Te mit gondolsz a saját márkás termékekről?

A következő hetekben a Pénzcentrum és a Debreceni egyetem közös, nagymintás felmérést végez, hogy kiderüljön, hogyan vélekednek a hazai vásárlók az ún. kereskedelmi/saját márkás, illetve a gyártói márkás termékekről. Az alábbiakban arra szeretnénk megkérni, hogy töltsd ki a kérdőívet, ezzel segítve munkánkat. Köszönjük!