Parizerben számolva rosszabbul élnek a nyugdíjasok, mint az elmúlt 10 évben

A koronavírus-járvány kapcsán ismét fellángolt az a téma, amely évről évre előkerül a nyugdíjkiegészítés, nyugdíjprémium megállapításakor: a nyugdíjak jelenlegi számítás szerint nem követik a bérek nagy ütemű emelkedését, és a fogyasztói árak emelkedésének pedig fokozottan ki vannak téve. A koronavírus miatt megemelkedett élelmiszerárak kapcsán már foglalkoztunk azzal, hogy mennyiben érinti rosszabbul ez a növekedés a nyugdíjasokat, mint pl. a fiatalok vagy a családosokat, most azt is megnéztük, évekre visszamenőleg mire volt elég az akkori átlagnyugdíj, és mire elég most.

A Pénzcentrum számításához tíz alapvető élelmiszer átlagárának változását néztük meg tíz évre visszamenőleg, és vetettük össze az akkori átlagnyugdíjjal. Így látható a számításból, hogy az átlagos öregségi nyugdíj összege az adott évben hány darab zsömlére, tojásra, hány liter tejre, vagy hány kg burgonyára, lisztre, kristálycukorra, sertés- és csirkehúsra, valamint almára lett volna elegendő. Ezek az élelmiszer-indexek megmutatják, mennyit ért egy átlagos ellátásban részesülő nyugdíja a kiválasztott termékekben.

Mivel 2020-ban még nem áll rendelkezésre adat az éves átlagnyugdíjról, ezért a 2019-es évi öregségi nyugellátás átlagos összege a legfrissebb adatunk, és ehhez képest visszamentünk 10 évvel. Látható, hogy a kiválasztott termékek éves átlagára sem folyamatos növekedést mutat, a zsemle például 2010-ben, 2014-ben, 2015-ben és 2016-ban is 19 forint volt, míg 2013-ban és 2017-ben 21 forint. 2019-re 25 forint lett a zsemle ára. A tojás ára is hol emelkedést, hol csökkenést mutatott az elmúlt 10 évben.

Talán a párizsi az egyetlen olyan termék, amelynek az éves átlagára folyamatos emelkedést mutatott, minden más termék árában vannak kiugróbb évek. Ráadásul nem is ugyanakkor drágult például a tej, vagy éppen a liszt. Nyilván az előállítás körülményei, piaci hatások mind befolyásolják a termékek árának változását. Azokban az években, amikor nagy gondot okoz a madárinfluenza, vagy sertéspestis, kihat a hús- és tojásárakra, a zord időjárás pedig a liszt árára lesz befolyással. 

A nyugdíjak átlagos mértéke viszont évről évre emelkedett, a különböző termékek ára alapján számított indexek megmutatják, hogy hány darab, liter vagy kg jöhetett volna ki az adott árucikkből egy átlagos nyugdíjból. Érdekes eredmények születtek:

Ez alapján egy átlagnyugdíjból 2016-ban lehetett a legtöbb zsemlét venni, 2019-ben pedig csak 973-mal kevesebb zsemlére futná, ha minden egyes forintot a nyugdíjból "átváltunk" zsemlére. A tojással már más a helyzet, 2019-ben ért tíz év alatt a legtöbb tojást egy átlagnyugdíj, 2018-ban még 349-cel kevesebb tojást ért az átlagos juttatás összege. Tejből csak 2016-ban és 2017-ben tudtak volna több litert venni a nyugdíjasok átlagos jövedelmükből. Öt év alatt 90 literrel több tej jönne ki az átlagos összegből.

A párizsi-index szinte stagnál, 86 és 93 között ingadozik, ez annak köszönhető, hogy ahogy már említettük, az átlagnyugdíjak összege is évről évre nő, és egyetlen ilyen termék volt: a párizsi, az is folyamatos emelkedés mutat. Azért itt is történik ingadozás, de nem olyan számottevő mint más termékeknél.

A krumpli-arány 2012-ben volt a legjobb, akkor kapott egy átlagnyugdíjas legtöbb kg burgonyát a pénzéért, ha mindet burgonyára váltja: 965 kg-ot. 2019 volt a legrosszabb év burgonya szempontból, a 2018-as mennyiségnek már csak a 72 százalékát érné krumpliban a tavalyi nyugdíj.

Érdemes felfelé ívelő képet mutat a bontott csirke grafikon is. Hiába, hogy 2014-ben került a legtöbbet a csirkehús (812 forint/kg), és még 2014-től kezdett lefelé ívelni, a nyugdíjösszegek növekedése pont úgy egyenlítette ki, hogy a számítás szerint egyre több bontott csirkét ér az átlagos nyugdíj évről évre. 

Érdekességképpen, mivel a koronavírus elég negatívan hatott az árakra, és nagymértékű drágulás volt tapasztalható, összevetettük a 2019 áprilisi és 2020 áprilisi árakat, de ugyanazzal a nyugdíjösszeggel, a 2019-es évi átlaggal osztottuk le őket. Tehát az alábbi ábrán az látható, hogy 134 947 forintból mennyi zsemle, tojás, tej, burgonya, liszt, cukor, sertés- és csirkehús, és alma jött volna ki.

Ebből látszik, hogy minden termék esetében kevesebbet lehetne belőlük vásárolni, mint tavaly áprilisban - tehát nem érvényesül az a hatás, amely egyébként évről évre kihat a termékek átlagárára, mindenhol növekedés tapasztalható. Zsemléből például 2019-ben 135 ezer forintból még 400 darabbal többet vehettünk volna. 

A nagy kérdés, hogy hány hónapig tart majd a koronavírusjárvány áldatlan hatása az árakra, és az év második felében, ha árcsökkenés mutatkozik, tuja-e majd kompenzálni ezt a megugrást. Az biztos, hogy a nyugdíjak - akár zsemlében, akár tojásban vagy párizsiban számoljuk, most "kevesebbet érnek" az április árváltozás alapján, mint egy éve.