Tényleg ez vár a magyar nyugdíjasokra?

Az Európai Unió népessége folyamatosan öregszik. Míg tavaly a legalább 65 évesek aránya a teljes népességen belül 18,5 százalék volt az EU-ban, addig ez a szám a prognózisok szerint 2080-ig akár a 28,7 százalékot is elérheti. Az Eurostat szerint tavaly a legtöbb 80 év feletti lakos Olaszországban élt, ez az arány Magyarországon az összlakosságnak csupán 4,2 százaléka.

A felmérés készítői a 65 éves korban várható hátralévő átlagos élettartamot is vizsgálták tagországok és nemek közötti eltérésben. A 2013-as adatok alapján a 65 éves nők átlagosan további 21,3, a férfiak 17,9 évre számíthatnak. A leghosszabb időskorra a spanyol és francia nők számíthatnak 23 évvel, míg a skála másik végén 18 év körüli értékekkel Bulgária, Románia és Magyarország áll. Összegezve a 65 éves korosztályban a magyar nők további életkilátásai a 3., a férfiaké pedig a 4. legalacsonyabbak az EU-tagországok között.

Az EU egészére, így Magyarországra is igaz, hogy a szegénység szempontjából a 65 év alatti korosztályok fenyegetettebbek, mint az idősebbek. A statisztikák szerint 2013-ban a 65 évesnél idősebb uniós lakosok kevésbé voltak kitéve a szegénységnek, mint a fiatalabbak. Ez a különbség főleg Magyarországon volt szembetűnő, ahol a 65 év felettiek 4,4 százalékát veszélyeztette a szegénység, míg a 65 év alatti korosztályban ez az arány jóval magasabb, 16,1 százalékos volt.

Ezen felül a szegények aránya is magasabb Magyarországon, mint az EU-ban. Míg az időseknél 16,7 százalékos a magyarországi érték a 6,9 százalékos uniós átlaggal szemben, addig a 65 év alattiaknál közel 29 százalék tartozik ide, jelentősen meghaladva a körülbelül 10 százalékos EU-átlagot.