2019. március 25. hétfő Irén, Írisz

Így látják a cégek az új Cafeteria rendszert: nem mindenki vállalja a plusz terhet


Az Országgyűlés elfogadta azt a 2019-es adócsomagot, amely alapjaiban változtatta meg a béren kívüli juttatások szabályrendszerét. A Process Solutions Pénzügyi és Számviteli Szolgáltató kutatása arra kereste a választ, hogy hogyan reagáltak a munkáltatók a januárban életbe lépett változásokra.

A PS közel 50 vállalat bevonásával készített kutatást a Cafeteria rendszerrel kapcsolatos módosítások hatásairól. Az eredmények szerint a kis létszámú cégeket kevéssé érintette a változtatás, sokan a cafeteria csomag egyszerűsítése mellett döntöttek, a 100 főnél több munkavállalót foglalkoztató cégek esetében pedig jellemzően nem, vagy csak részben vállalták át a plusz adóterhet.

A kutatás alapján elmondható, hogy a résztvevő vállalatok 89%-a nem szüntette meg teljesen a Cafeteria juttatások rendszerét, mert a bérbe történő beépítés esetében azzal is számolniuk kellett volna, hogy a plusz bérelem minden alapbérhez kötődő juttatás (pl. túlóra) kifizetésének is alapjává válik. Biztonságosabb, egyszerűbb megoldásnak tűnt tehát, ha a dolgozó a bruttó keretét akár készpénzben is kiveheti, a magas adóteher ellenére

mondta Varga Judit, a Process Solutions menedzsere. Kifejtette, hogy a megszüntetés helyett a megkérdezettek 33%-a megtartotta és nagymértékben egyszerűsítette a Cafeteria csomagot, de nem vállalta át a többlet adóterhet; azaz ugyanazzal a bruttó kerettel rendelkezhettek a munkavállalók, de kevesebb elem közül választhattak. A vállalatok többsége a kedvezményesen adózó SZÉP kártyát és az adómentes (bölcsőde, óvoda) elemeket tartották meg. Emellett jellemző még, hogy jelentős (81,95%) adóteherrel bérként adózó juttatásként készpénzben is kivehetik a Cafeteria összegét a dolgozók. Különösen gyakori ez a megoldás a nagyobb munkavállalói létszámmal rendelkező cégek esetében.

Viszonylag sokan választották azt a megoldást is, hogy minden, vagy majdnem minden elemet meghagytak a Cafeteria rendszerükben, attól függetlenül, hogy "nem éri meg a dolgozónak" bérként adózó (nem készpénz) elemet választania. A kutatás alapján a lakáscélú hiteltámogatást még akkor sem tartották meg a cégek, ha egyébként csak kis mértékben változtattak a korábbi választható elemek listáján.

A kis létszámú munkavállalót foglalkoztató cégeket kevéssé érintették a változtatások, mivel a korábbi években sem nyújtottak ilyen juttatásokat a dolgozók részére. A megkérdezettek több mint 40%-a valamennyi részét átvállalta a többlet adótehernek, a teljes adóteher átvállalása pedig inkább a kisebb dolgozói létszámmal rendelkező cégek esetében volt jellemző.

Jól jönne 3 millió forint?

A Pénzcentrum kalkulátorával könnyedén megtalálhatod a legolcsóbb személyi kölcsönt. Íme, itt egy konkrét példa: 3 millió forintos hitelösszeget, és 84 hónapos futamidőt adtunk meg, ezen kívül bepipáltuk "250 000 Ft feletti havi nettó jövedelem", illetve a "Jövedelmem a kiválasztott bankba utalnám" opciókat. A törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legolcsóbb konstrukciót, havi 45 941 forintos törlesztővel a Raiffeisen Bank (THM 8,2 %) nyújtja; de nem sokkal marad el ettől a K&H (46 000 Ft/hó; THM 8,1%) ajánlata sem. Némileg lemaradva követi őket az Erste (51 352 Ft/hó; THM 11,92 %) ajánlata, de érdemes megnézni az Cetelem és az OTP Bank ajánlatát is. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
11
22
33
 Kedvelem az oldalt

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS

Interspar

03.21-03.27
Országos

Spar

03.21-03.27
Országos

Aldi

03.21-03.27
Országos

Lidl

03.21-03.27
Országos

Auchan

03.21-03.27
Országos

Tesco

03.21-03.27
Országos

Interspar

Tavasz
03.13-04.20
Országos

Aldi

Húsvét
03.10-04.14
Országos