Ide teszik manapság a megtakarított pénzüket az élelmes magyarok: mutatjuk a legjobb trükköket

Nem könnyű a mostani helyzetben olyan befektetést találni, amely képes biztosítani a kezdőtőke reálértékének megőrzését, és a vele járó kockázat sem elviselhetetlenül nagy. Most mégis erre teszünk próbát: megnéztük, milyen eszközök közül választhatnak azok a befektetők, akik egy komoly összeget, kereken 50 millió forintot szeretnének elhelyezni néhány éves időtávra.

Hazánkban rendkívül népszerű befektetés az ingatlan, amit mi sem bizonyíthat jobban, mint hogy 2023. júliusában a fővárosi ingatlanvásárlások leggyakoribb motivációja (37%) a befektetési szándék volt. A Budapest területén befektetők átlagosan 54,9 millió forintot költöttek a kiszemelt ingatlanra, az átlagos alapterület pedig 56 négyzetméter volt. Vidéken ennél alacsonyabb, 21% volt azoknak a vásárlóknak az aránya, akik befektetési céllal vették az ingatlant. Ők ugyancsak átlagosan 56 négyzetméteres lakásokat vásároltak, de esetükben az átlagár „csak” 26,3 millió forint volt. 

Bő 9 éven keresztül évi 13,9%-ot emelkedtek a nominális ingatlanárak, de még reálértelemben – azaz inflációval korrigálva – is 8,5%-os éves növekedést tapasztalhattunk. Persze nem mindig uralkodott ilyen kedvező széljárás: 2001-től 2014-ig évente alig 3,4%-ot nőttek az árak, ami reálértelemben bizony évi 1,3%-os leértékelődést eredményezett. Természetesen egy kiadott ingatlan esetében nem csak az ár esetleges emelkedése tesz pénzt a befektető zsebébe. Hasonlóan fontos az is, hogy mekkora bérleti díjak folynak be az adott időszakban. Ezért döntéshozatal előtt érdemes lehet a KSH által publikált lakbérindex alakulását is megvizsgálni.

A 2016-tól adatokból többféle megállapítás is kiolvasható. Egyrészt nominálisan rekordmagasan helyezkedik el a lakbérindex, vagy másként megfogalmazva sosem voltak még ilyen drágák a bérlemények. Reálértelemben viszont mást látunk: a bérleti díjak emelkedése az utóbbi években nem tartott lépést a vágtató inflációval, így máig nem sikerült megütni a koronavírus-járvány kitörése előtti szintet.

Az eredeti példánkból kiindulva, ha feltételezzük, hogy egy (illetékfizetéssel együtt) 50 millió forintért megvásárolt ingatlant most reálisan havi 180 ezer forintért tudna kiadni a befektető, akkor – eltekintve az üresjáratoktól és a karbantartási költségektől – évi 1,87 millió forint adózott bevétele keletkezhet. Ez a kezdeti tőkéjére vetítve nem több 3,7%-os éves hozamnál. Kérdés, hogy ezen felül mekkora éves árnövekedéssel kalkulál, de egy biztos: néhány éves időtávon most ennél lényegesen jobb megtérülést is elérhet olyan befektetések segítségével, amelyek ráadásul sokkal kevesebb problémával járnak.

Ömlik a pénz az állampapírokba

Idén és feltehetően jövőre is az állampapírokat tekinthetjük majd a legnépszerűbb befektetéseknek. Minden hónapban újabb tízezrek nyitnak értékpapírszámlát az államkincstárnál, a lakossági kézben lévő állampapír-állomány pedig már 11 ezer milliárd forint fölött jár. A fokozott érdeklődés elsősorban az inflációkövető Prémium Magyar Állampapírnak szól, ami egyszerűen azzal magyarázható, hogy a kötvény rendkívül kedvező hozamot biztosít különösebb kockázat nélkül.

Habár a mögöttünk álló egy évben még a PMÁP sem tudta megőrizni a befektetett tőke reálértékét, a következő év ennél sokkal szerencsésebben alakulhat. A jelenleg vásárolható, 2033-ban lejáró papír januárban évi 14,75%-os kamatot (a 2022-es infláció felett 0,25 százalékpont kamatprémiumot) fizet, azt követően pedig – az idei infláció alakulásától függően – akár 18% közelében is lehet a kamata. Eközben a fogyasztói árak növekedése minden bizonnyal mérséklődni fog, így a Prémium Magyar Állampapír jövőre jelentős reálhozamot termelhet a befektetők számára, méghozzá adómentesen.

Aki most 50 millió forintért vásárolna PMÁP-ot, ő a kibocsátás óta eltelt időszakban felhalmozódott kamatok miatt kb. 49,3 millió forint névértékű kötvényhez juthat hozzá. Így 2024. januárban 3,4 millió forint kamatfizetésre számíthat, az azutáni következő kamatfizetéskor, azaz 2025. januárban pedig akár 9 millió forintot megközelítő adómentes bevételre tehet szert.

A Prémium Magyar Állampapír értékesítése azonban korlátozott: egy befektető egy szolgáltatónál maximum 25 millió forint névértékben vásárolhat a kötvényből. Aki tehát 50 millió forintot szeretne befektetni, és a PMÁP-ra esik a választása, ő kénytelen legalább 2 különböző szolgáltatót bevonni a műveletbe. (Utólag transzferálás útján át lehet csoportosítani az egész kötvényportfóliót egyazon értékpapírszámlára.)

Kedvelt kötvénytípusnak számít még a Bónusz Magyar Állampapír, az Egyéves Magyar Állampapír és a Diszkont Kincstárjegy is, sőt, még mindig csaknem ezermilliárd forint áll Magyar Állampapír Pluszban, annak ellenére, hogy utóbbinak a tartási időszakra számított hozama legjobb esetben is mindössze évi 4,95%-ra tehető. Mivel a különböző papírok nagyon eltérő tulajdonságokkal (várható hozam, futamidő, hozzáférhetőség) rendelkeznek, döntés előtt érdemes körültekintő összehasonlítást végezni.

Jó hír, hogy az állampapírok kamatát nem veszítjük el akkor sem, ha a futamidő vége előtt szeretnénk hozzáférni a befektetésünkhöz. Az államkincstár gyakorlata szerint a névérték 0,5-1%-ának megfelelő „büntetés” (árfolyamveszteség) árán visszaadhatjuk a meglévő kötvényeinket, miközben a kamatok időarányos részét zsebre tehetjük. (Kivételt képez ez alól a Diszkont Kincstárjegy.)

Érdemes egyedi betéti ajánlatot kérni a bankoktól

Az igen elterjedt bankbetétek az állampapírokhoz hasonló kockázati szintet képviselnek, de jövedelmezőségben jelenleg nem tudnak labdába rúgni mellettük. Nagy szerencsével jelenleg 11%-os piaci ajánlatot lehet elcsípni, de a bankok elsöprő többségénél az 1%-ot sem éri el a lekötött betétekre fizetett kamat. Ugyanakkor a példában szereplő, 50 milliós kezdőtőke esetén már megéri egyedi ajánlatot kérni: könnyen előfordulhat, hogy a bankok hajlandóak lesznek versenyezni egymással az értékes ügyfél megszerzéséért. Ezzel a trükkel akár több helyről is kaphatunk kétszámjegyű éves ajánlatokat.

Fontos, hogy a bankbetétekkel elért nyereség adóköteles: 15% személyi jövedelemadó, valamint újabban 13% szociális hozzájárulási adó is terheli a bruttó bevételt. Ha feltételezzük, hogy 12%-os kamatra teszünk szert egy év alatt, akkor az 50 millió forintos befektetés 6 millió forintot termel. Ebből azonban 28%-ot, azaz 1,68 millió forintot be kell fizetni az államnak, így végül csak 4,32 millió forint (8,64%) nettó nyereség üti a markunkat. Ez pedig jelenleg elmarad az egy éves időtávra is elérhető Diszkont Kincstárjegyek hozamától.

Azt is érdemes szem előtt tartani, hogy a bankbetétek likviditása (hozzáférhetősége) korlátozott. Ha egy évre lekötöttük a pénzünket, de fél év elteltével mégis kivennénk, akkor jó eséllyel részben vagy egészben elveszítjük az ígért kamatot.

Mi alapján érdemes választani?

Nem hagyhatjuk ki a befektetési alapokat sem, amelyek segítségével szinte a világ bármely pontján megvalósíthatunk részvény-, kötvény-, ingatlan- vagy nyersanyag-befektetést, illetve ezek tetszőleges kombinációit. Természetes, hogy a magasabb várható hozamhoz magasabb kockázatot is kell vállalni, éppen ezért kiemelten fontos, hogy minden időtávra megtaláljuk a megfelelő eszközosztályt. Ha egy éven belül szükség lesz a pénzre, akkor vétek lenne részvénytúlsúlyos befektetési alapokba helyezni, míg ha több évtizedes pénzügyi céljainkra tennénk félre, akkor nagyobb bátorsággal vállalhatunk kockázatot.

Egy befektetési alap a devizák, eszközosztályok vagy iparágak közti diverzifikációban, azaz a portfóliónk változatossá tételében is segíthet. Például sokaknak nincs kedvük, idejük vagy affinitásuk kiválasztani azokat a részvényeket, amelyek várhatóan jobban fognak teljesíteni a piac egészénél. Ők dönthetnek úgy, hogy „megvásárolják az egész piacot” egy olyan befektetési alapon keresztül, amely pontosan leköveti a kiválasztott ország legfajsúlyosabb részvényeiből (akár több száz egyedi részvényből) álló tőzsdeindexet. Az ilyen típusú „passzív” alapok nagy előnye, hogy igen alacsony költségekkel működnek, ez pedig kedvező hatást gyakorol az elérhető hozamra, továbbá attól sem kell tartani, hogy egy-egy rossz választással a piac egészénél gyengébben muzsikálna a befektetésünk.

Természetesen arra is van lehetőség, hogy olyan szakemberekre bízzuk a befektetéseinket, akik aktívan menedzselik a portfóliót, és igyekeznek a lehető legjobb hozamot elérni. Ugyanakkor ezek jóval magasabb költségekkel működnek, ezért esetükben a piaci hozam számottevő felülteljesítésére van szükség ahhoz, hogy a befektető összességében jól jöjjön ki a szituációból.

A befektetési alapokat személyi jövedelemadó és – az ingatlanalapok kivételével – szociális hozzájárulási adó is terheli, de ezt tartós befektetési számla (TBSZ) segítségével 5 éves időtávon már ki lehet védeni.

Visszatértek a lakástakarékok

Idén hosszú kihagyás után ismét megjelent a lakástakarék-piacon az OTP és az Erste ajánlata, mégpedig a régről ismert, maximum 30%-os befizetésarányos jóváírással. Az elérhető konstrukciók futamideje 4 és 8 év, évesített hozamaik (EBKM, egységesített betéti kamatláb mutató) legjobb esetben a 6,14-6,22 százalékos tartományban helyezkednek el. Igaz, hogy ezek alapesetben rendszeres havi megtakarítási célt szolgálnak, de semmi nem tiltja, hogy az elején egy nagyobb összeget (akár a teljes futamidő összes befizetését) egyszerre elhelyezzünk a számlán. Ilyen speciális helyzetben azonban csak alacsonyabb jövedelmezőséget lehet elérni, ezért a művelet előtt érdemes egy hozzáértő tanácsadóval konzultálni.

Az új lakástakarékok nagy előnye, hogy nem szükséges utólag igazolni a lakáscélú felhasználást, elegendő mindössze egy nyilatkozatot tenni erről. A lakástakarék adómentes, a kiterjesztett szociális hozzájárulási adó sem terheli, ami ugyancsak nagy pozitívum a mostani környezetben. A Bankmonitor úgy kalkulál, hogy a 6% fölötti adómentes nyereség 4-8 évre történő rögzítése igen jó húzás lehet: habár ma könnyedén találkozhatunk kétszámjegyű hozamokkal, ez a világ nem fog örökké tartani. Alacsonyabb környezetben pedig nagyon elégedett lehet majd az a befektető, aki előrelátó volt, és hosszú évekre bebiztosította ezt a megtérülést.