Magasabb kamat átverés nélkül! Mi a titok?

Hazánkban egyelőre csak csalás szintjén jelent meg ilyen kezdeményezés, mely a PSZÁF mellett nekünk is szemet szúrt, így több ízben be is számoltunk a gyanús esetekről, melyek nem ritkán akár napi 2-3%-os kamattal is kecsegtettek. Fontos meghúzni a határt a szélhámos ajánlatok és a patinás pénzintézetek e-banki kondíciói között: hamar rájöhetünk, hogy csodák nincsenek, az internet adta költségelőnyökből fakadóan azonban egy tisztán e-banki számla jóval magasabb kamatot fizethet egy hagyományos bankfiókban nyitottnál. Ez még akkor is igaz, ha egy pénzintézet palettáján vetjük össze a két terméket: a Citibank az eSavings (dollár) számlára 5%-os kamatot fizet, míg ennek hagyományos társánál csak 0.7%-os rátával lehet számolni! Mi a titok nyitja? Ki indította el a lavinát? Magyarországról is nyithatunk-e ilyen számlát? Ezekre a kérdésekre keressük a választ alábbi összeállításunkban.

A Celent piackutató cég adatai szerint ma mintegy 10 millió amerikai háztartás él az online megtakarítási számla előnyeivel, ez a szám azonban előrejelzések szerint 2010-re 23 millióra emelkedhet.

Hogyan indult a nagy biznisz?

Először a holland ING Csoporthoz tartozó ING Direct kínálta fel ügyfeleinek a lehetőséget, hogy magas hozamú megtakarítási számlát nyissanak telefonon vagy levélben. Mindez 1997-ben történt, amikor a célcsoportba tartozó ügyfelek többsége olyannyira bizalmatlan volt a szolgáltatással kapcsolatban, hogy több órát autózott az ING torontói központjába, hogy megtudja, véletlen sem átverésről van-e szó.

Az internet persze hamar forradalmasította az alakulóban lévő piacot: 2000-ben az ING bevezette az első online high yield savings account-ot az USA-ban, melynek nem volt semmilyen havi díja és nem szabtak meg minimális egyenleget sem. Mára az ING Direct USA több mint 62 milliárd dollárt kezel és az Egyesült Államok negyedik legnagyobb szereplőjévé nőtte ki magát a megtakarítási piacon, úgy hogy egyetlen fizikailag létező fiókja sincs!

A modell létjogosultságát az adja, hogy a Celent becslése szerint hatszor olcsóbb megtakarítási számlát online kínálni, mint egy teljes felszereltséggel működő bankfiókban, az e-bank így a költségelőny egy részét magasabb hozam formájában visszajuttathatja az ügyfélnek anélkül, hogy kiemelkedő nyereségességét veszélyeztetné.

Az ING sikerén felbuzdulva persze hamar megjelent a piacon a konkurencia, így ma már az USA-ban a brit HSBC és a Citibank mellett kisebb, helyi szereplők is létrehozták e-bankjukat, választék tehát van bőven. Magyar szemmel nézve a legnagyobb probléma, hogy az általunk vizsgált legtöbb ajánlat esetében a számlanyitás feltétele az amerikai állampolgárság, vagy legalább egy állandó bejelentett lakcím megléte.

Tudatosság tekintetében mindenesetre úgy tűnik, az amerikai ügyfelek sem szárnyalják túl a magyarokat: a Forrester Research adatai szerint a likvid eszközökben több mint 10 ezer dollárt a bankban tartók harmada soha nem nézi meg, milyen kondíciókat kínál pénzére a bank. Ez a hanyagság egy nagyobb összeg esetén jelentős alternatívköltséget jelent.

Amit nem árt tudni...

Természetesen az e-bank is csak bank, egyes alapszabályok így erre is vonatkoznak: a lekötött betét itt is jobban fizet, mint a megtakarítási számla, vagy a pénzpiaci jegyek, cserébe viszont egy meghatározott ideig lemondunk pénzünk használati jogáról.

Az internetes verzió esetében érdekes kérdés, hogy a virtuális világból kilépve, hogyan tudjuk pénzzé tenni a megkeresett dollárokat. Akadnak olyan e-bankok, melyek széles körben elfogadott ATM-kártyákat bocsátanak ki, a szegmens úttörője, az ING Direct azonban nem él ezzel a lehetőséggel, esetükben a virtuális pénzt először át kell utalni egy standard bankszámlára, ahonnan az később felvehető lesz.

Ha ez a kellemetlenség nem lenne elég, akkor érdemes elolvasni a tájékoztatókat, melyekből kiderül, hogy a kezdeti befizetés feldolgozása akár 15 munkanapig is eltarthat, míg ezt követően 3-5 napos periódusokra lehet számítani a további befizetéseknél.

A biztonság természetesen ebben a szektorban kiemelt kérdés, hiszen rengetegen azért nem veszik igénybe az e-bankok szolgáltatásait, mert félnek az online csalóktól. Az idéntől érvénybe lépő szövetségi előírások szerint az ügyfeleknek már nem elég egy felhasználónevet és jelszót megadniuk a belépéshez. A legtöbb online bank ezen a téren már korábban előrelépett: az ING Direct és a Citibank Direct esetében például belépéskor egy képtárból ki kell választani a titkos belépési képünket. (Az E*Trade azt is vállalja, hogy a csalók által megszerzett ügyfélvagyont teljes mértékben visszatéríti. Arról persze nincs információ, hogy ez ténylegesen hányszor és milyen összegben történt meg...)

Kínos buktatók

A díjak tekintetében említettük, hogy a számlavezetésnek nincs havidíja, egyes esetekben azonban kellemetlen tételekkel szembesülhetünk. Ilyen apróság lehet a tranzakciós díjak mértéke: akad ugyanis olyan e-bank, mely minden olyan esetben 1 dollárt von le, amikor valaki az online számlára egy hagyományos bankfiókban fizet be. Az is előfordul, hogy a számla egyenlege nem csökkenhet büntetlenül egy meghatározott szint alá, illetve nem tanácsos túl sokszor az ATM-nél pénzt felvenni sem.

A fentiek mellett a bevezető kampányokra is érdemes odafigyelni, meglehetősen gyakori ugyanis, hogy a reklámhadjáratban beharangozott kamat csak 3 hónapig érvényes, utána pedig a piaci átlag alatti százalékot fizet a bank.

Olyan is előfordult már, hogy egy e-bank ügyfelei technikai hiba miatt több napig nem férhettek hozzá számláikhoz. A virtuális kiszolgálás legnagyobb hátránya mindezek ellenére kétségkívül a személytelenség, ezért az e-bank kiválasztásánál mindenek előtt fel kell hívni az ügyfélszolgálatot, hogy meggyőződjünk róla, probléma esetén hús-vér emberek készséggel segítenének.

Éppen a személytelenség az, mely gátat szab az e-bankok teljhatalomra törésének, az egyszerű megtakarítási konstrukciók mellett ugyanis esetleg egy autóhitelt hajlandók az emberek virtuálisan felvenni, egy nagyobb kaliberű tranzakcióhoz már igénylik a személyes kapcsolatot, megerősítést. Technikailag persze lehetséges az e-bankoktól lakáshitelt is kapni, ez a szolgáltatás azonban közel sem pörög annyira.