A Pénzcentrum Nagy Boldogságfelmérése 2025

A Pénzcentrum 2025 végén ismét elkészítette országos boldogságfelmérését, amelyben több, mint 15 ezer válaszadó mondta el, mennyire elégedett az életével. A 10-es skálán mért átlagos boldogságszint idén 5,8 pont lett, ami stagnálást mutat az előző évhez képest. A friss boldogságtérkép szerint Veszprém vármegye lett 2025 legboldogabb térsége, míg a rangsor végén továbbra is az észak-magyarországi megyék állnak. A kutatás rávilágít: az életkor, a családi állapot, a foglalkozás és az anyagi helyzet továbbra is erősen meghatározza, ki mennyire érzi jól magát a mindennapokban.

A felmérés másik fontos tanulsága, hogy a magyarok hangulatát idén különösen erősen rontotta a közéleti légkör. A válaszadók többsége szerint a politikai kommunikáció hangneme tovább romlott, és ez már nemcsak társadalmi jelenség, hanem közvetlenül rányomja a bélyegét az emberek lelkiállapotára. A Pénzcentrum elemzése szerint a borús közhangulat hosszú távon akár egészségügyi kockázatot is jelenthet: egyre többen számoltak be stresszről, kimerültségről és arról, hogy a mindennapi feszültség „megeszi az életüket”.

Összességében a 2025-ös adatok azt mutatják, hogy bár a boldogságszint kismértékben javult, a magyarok jóllétét továbbra is erősen befolyásolja a gazdasági bizonytalanság és a romló közéleti hangulat. A regionális különbségek pedig változatlanul jelentősek: a Dunántúl továbbra is jóval elégedettebb, mint az ország keleti része.

A nem reprezentatív felmérésben összesen 15 039 ember vett részt, 59,6%-uk férfi volt. Az életkori megoszlás alapján a legnagyobb arányt 40,2% a 64 év felettiek képviselték, majd a 41-55 év közöttiek (27,2%), a 56-64 évesek (20,3%), a 25-40 évesek (7,4%), valamint a 25 év alattiak, akik 0,9%-ot tettek ki.

Lakóhely szerinti eloszlásban 26%-uk Budapesten, 14,4%-uk Pest megyében, 4,9%-uk Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élt, a legkevesebb kitöltő pedig Tolna vármegyéből érkezett. Az iskolai végzettséget tekintve a kitöltők 47,6%-a középiskolai, 24,5%-a főiskolai, 21,9%-a egyetemi diplomával rendelkezett. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel bírók aránya 3,6%, PhD fokozattal pedig 2,4% rendelkezett.

A foglalkozás szerint a nyugdíjasok és alkalmazottak voltak többségben, de a vállalkozók és közalkalmazottak is hasonló arányban képviseltették magukat. A családi állapot szempontjából a kitöltők 55,8%-a házas, 14,4%-a párkapcsolatban él, 10,8%-a egyedülálló volt. A legtöbb kitöltő (40,8%) két gyermeket nevel, 23,7%-uk egyet, a nagycsaládosok aránya kb. 18,2%, míg 17,7%-uk gyermektelen.