A Pénzcentrum nagy Boldogságfelmérése 2023

A Pénzcentrum oldalán idén év végén is elindítottuk szokásos felmérésünket, a Nagy Boldogságkutatást, hogy kiderüljön, az ország melyik részében élnek a legboldogabb magyarok.

A kérdőív összeállításakor, mely 2023 utolsó heteiben futott a Pénzcentrum oldalán és közel 15 ezer olvasónk töltötte ki, elsősorban egy általános elégedettségi szintet értettünk a fogalom alatt. Kérdéseinkkel igyekeztünk lefedni egy átlagos élet minden szegmensét: munka, magánélet, közélethez való viszony. A tavalyi, tavalyelőtti év után idén is felmérjük, boldog nép-e a magyar. 1-10-es skálán vártuk a válaszokat, ahol az egyes a legrosszabbat, a 10-es pedig a legjobbat jelöli.

A legelégedettebb magyarok az ország nyugati felében és a fővárosban, a legkevésbé boldogok pedig Bács-Kiskunban, Somogyban és Nógrádban.Mivel tavaly is elvégeztük a felmérést, nagyon hasonló kérdések mentén, így össze tudjuk hasonlítani az eredményeket. Az első két helyezett nem változott, a főváros viszont az ötödik helyre csúszott a harmadikról, a helyére Veszprém jött fel. Borsod-Abaúj-Zemplén négy helyet javított, így az utolsó három helyen 2023-ban Bács-Kiskun, Somogy (5 hellyel lejjebb csúszva) és Nógrád vármegye végzett - már ami az általános boldogságot illeti.

Ahogy öregszik a kontinens, egyre több az ellátásra váró beteg, az orvosok és az ápolók száma pedig folyamatosan csökken. Mostanra időzített bombaként ketyeg az egészségügyi ellátás válsága a legtöbb országban, Magyarországon pedig az egyik legrosszabb a helyzet az uniós jelentések szerint. Kevés az orvos, sokszor nehéz hozzáférni az ingyenes orvosi vizsgálatokhoz, rengeteg beavatkozásra kell várni hónapokat, éveket – mindez nyilván kihat az elégedettségi szintre is. Tavaly a 10-es skálán 5,8-as lett az átlag, ahogy idén is.

Mint tudjuk, a pénz nem boldogít, azonban az anyagi biztonság nagyban befolyásolja a közérzetünket, az életminőségünket, így elválasztani egymástól a kettőt talán nem is lehet egy ilyen vizsgálatban. A tavalyi év extrémnek számított, akkor 2021-hez képest a lakosság szubjektív pénzügyi helyzete 6,5-ös szintről 4,8-ra zuhant. A javuló helyzetre utal, hogy idén visszakapaszkodott az átlagérték az 5,5-ös szintre, ami még mindig egy elborzasztóan rossz szám, ha belegondolunk.

A Pénzcentrum nem reprezentatív kutatásában összesen 14 434-en vettek részt, nagyobb részük, 53,4 százalékuk férfi. Az életkori megoszlás szerint legnagyobb részük 42,3 százalékuk 64 év feletti, 26,6 százalékuk 41 és 55 év közötti, 20,5 százalákuk 56 és 64 év közötti, 9,7 százalékuk 25 és 40 év közötti, és kevesebb mint 1 százalékuk 22 év alatti.

Lakóhely szerint 25,9 százalékuk él a fővárosban, 13,6 százalékuk Pest megyében, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 5,1 százalékuk. A legkevesebb kitöltő Nógrád megyéből volt. De rákérdeztünk a legmagasabb iskolai végzettségre is, ezek szerint 49,6 százalék legfeljebb középiskolát, 24,2 százalék főiskolát, 19,8 százalékuk egyetemet végzett. 5,8 százaléknyian voltak azok, akiknek a legmagasabb iskolai végzettsége az általános, és 1,6 százaléknyian, akik PhD fokozatot szereztek.

Foglalkozásukat tekintve többségben vannak a nyugdíjasok és az alkalmazottak, de vállalkozó és közalkalmazottak is kitöltötték nagyjából egyforma arányban. Ami a családi állapotot illeti, a kitöltők 51,8 házas, 15,8 százalékuk kapcsolatban él, 14,6 százalékuk egyedülálló. Válaszadóink többségének, 40,7 százalékuknak kettő gyermeke van, 23,8 százalékuknak 1, a nagycsaládosok aránya kb. 12 százalék, 19,3 százalékuknak nincs gyermeke.