A kisebb cég kevesebbet fizet
A Javaslat a versenyképesség növelése érdekében 2006-ban a társasági adóalap 5 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 százalék adómértéket határoz meg.
A Javaslat a versenyképesség növelése érdekében 2006-ban a társasági adóalap 5 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 százalék adómértéket határoz meg.
A kis- és középvállalkozások számára a jövő évi adótörvények még sok kedvező változást nem tartalmaznak, inkább 2007-től lesznek a cégek számára is érzékelhető adó- és járulékcsökkentések. Egy-két kivétel persze van, így az a szabály, amely szerint - főleg a kisebb vállalkozások versenyképességének javítása érdekében - 2006. január elsejétől új kedvezményt vezetnek be. - írja mai számában a Világgazdaság.
A színlelt szerződéssel foglalkoztató cégek és a munkavállalóknak legkésőbb 2006. június 30-ig meg kell barátkozniuk az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulással, vagyis az ekhóval, miután a parlament elfogadta az erről szóló törvényt.
Novembertől a nagyfogyasztóknak csaknem ötödével kell többet fizetniük a gázért. A Fészekrakóprogram korhatára 35 évre emelkedett, megváltozott a munkanélküli segélyezés rendszere, és életbe lépett az új, közigazgatási eljárásról szóló törvény.
Tegnap este a Parlamentben megszavazták a képviselők a jövő évi adótörvény tervezeteket, illetve a módosító indítványokat - írja a Népszabadság. Az eredeti elképzelésekhez képest több jelentősebb változással is számolni kell a jövő évben. Mégsem maximálják a bérjövedelem 15%-ában az adómentes természetbeni juttatásokat, ez azonban maximum évi 400,000 Ft lehet a korábban tervezett 500,000-el
A szaktárca tájékoztatása szerint október elseje óta csaknem 3200-an váltották ki a Startkártyát, mellyel a pályakezdők két évig jelentős járulékkedvezményt kapnak.
Mindenki más álláspontot képvisel a minimálbér összegével kapcsolatban. A munkaadói oldal szóvivője, a vállalkozások autonómiájába való beavatkozásnak nevezte a képzettség szerinti minimálbér bevezetését, a pénteki Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) ülésén. - írta mai számában a Világgazdaság.
Minden munkaadó nehéz döntés előtt áll akkor mikor arról kell határoznia, hogy hogyan oldja meg a béremeléssel járó megnövekedett közterhek lefaragását, illetve azt, hogy az általában év végén történő jutalmazások minél nagyobb hányadát kapja meg a munkavállaló a járulékok levonása után.
Akár egymillió egyéni vállalkozót, társas vállalkozót és ingatlan bérbeadót érinthet a négyszázalékos eho bevezetése. Ezért elképzelhető, hogy sokan az adó elkerülést választják jövőre, pedig eho nélkül rendesen fizetnék a közterheket.- közölte
A Generali - Providencia Biztosító Rt. mai sajtótájékoztatóján Bokros Lajos elmondta, hogy a nyugdíjrendszer további megreformálása elkerülhetetlen, különben a hagyományos felosztó-kirovó rendszer válságba kerülhet.
Munkáltatók által üdülési csekk adható a munkavállalóknak, családtagoknak, üzleti partnereknek adómentesen, amennyiben betartjuk egy magánszemélynél érvényes limitet, ami az adóév első napján érvényes minimálbér azaz 57.000 forint. - írja mai számában a Napi gazdaság.
A várható gazdasági növekedés mértékével megegyező, 3.5-4 százalékos béremelési javaslatot tett a kormány az Országos Érdekegyeztető Tanácsnak 2006-ra - közölte Csizmár Gábor munkaügyi miniszter hétfőn a kormányszővivői tájékoztatón. A miniszter elmondta, hogy a kormány 3.5-4 százalékos bruttó keresetnövekedésről, legalább ugyanekkora reálbéremelésről, valamint a létminimumhoz igazodó
A kormány szándéka, hogy 2010-re a minimálbér átlagos összege érje el vagy haladja meg a 100 ezer forintot. A differenciált minimálbérrendszer bevezetése mellett a kabinet azt is javasolja az OÉT-nek, hogy a minimálbért kössék hozzá a megélhetési költségekhez.
Múlt héten Gyurcsány Ferenc miniszterelnök személyesen egyeztetett a tárcák vezetőivel a 2006-os költségvetésről, majd a tegnapi kormányülésen véglegesítették a tervezetet. A büdzsé számadatai csak az Országgyűlésnek való benyújtás (szeptember 30.) után lesznek megismerhetőek. A konvergencia-programban 2006-ra tervezett 2.9 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányterv bizonyosan nem
A Magyarországon tartózkodó IMF tárgyalódelegáció a szokásos gazdaságpolitikai konzultációk után kiadott egy előzetes megállapítás-csomagot, mely igencsak lesújtó képet rajzol a magyar költségvetési politikáról. Az IMF szakértői szerint nagymértékű kiadáscsökkentésekre van szükség, ezek megtételét már nem lehet tovább halogatni. Emellett leszögezik, hogy az idei államháztartási hiánycél nem
Az elemzői várakozások többségének megfelelően 25 bp-tal csökkentette mai ülésén az irányadó kamatszintet a Monetáris Tanács. Így az holnaptól 6.0%-ra mérséklődik. Ez volt idén sorrendben a kilencedik kamatvágás, mely összességében 350 bp-os lazítást jelent. A mai lépéssel újabb történelmi mélységbe süllyedt az irányadó ráta. A mai ülés rövidített jegyzőkönyve 2005. október 14-én 14 órakor
A héten juttatja el a szociális partnereknek az országos keresetemelési ajánlásról szóló javaslatát a kormány. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium információja szerint a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) a napokban már közzétette a keresetemelési mértékre, illetve a minimálbérre vonatkozó javaslatát. Ennek egyes elemei nem állnak messze a kormányzat korábban közölt számaitól.
Bodor András, a nyugdíjreform folytatásának szükségességéről beszélt az ICEG-HBLF mai konferenciáján. 98-ban megvalósult egy lényeges átalakulás, a nyugdíjreform folytatására mégis szükség van. A demográfiai változások és a foglalkoztatottságban bekövetkező változások szükségessé teszik, emellett a pénzügyi fenntarthatóság is elengedhetetlenné teszi. A probléma az a mai rendszerrel, hogy
A jövő évi adótörvény módosítások egyik legfontosabb része az SZJA tábla elkövetkező 5 évre való rögzítése, mely jelentős nettó bér növekedést okoz a bérjövedelmek esetében. Az alábbiakban ennek a növekedésnek a mértékét mutatjuk be. Mint ismeretes, az SZJA felső kulcsa a jelenlegi 38%-ról 36%-ra csökkenne az elkövetkező években, a két kulcs közötti határ azonban folyamatosan növekedne.
Egy közelmúltban a TÁRKI által elvégzett felmérés szerint ma Magyarországon egy felsőoktatásban tanuló diák átlagosan 70.000 forintot költ. Az elmúlt tanévben a felvett Diákhitel átlagos összege személyenként már elérte az évi 213 ezer forintot, tehát ez az összeg a hallgatói hitel lehetőségével élő diákok anyagi szükségleteinek mintegy 30-35 százalékát biztosítja.