A szellemi munkavállalók között meghaladja a 30%-ot, míg fizikai munkatársak esetében nem ritka az 50-60%-ot meghaladó fluktuációs ráta.
Nem írja alá a minimálbér-emelési megállapodást a Magyar Szakszervezeti Szövetség. Erről a MASZSZ elnöksége január 22-én online szavazáson döntött. Az indoklás szerint a februártól esedékes 4 százalékos ajánlatnál lényegesen jobbat érdemelnek a szerény jövedelmű munkavállalók.
Részletesen megtárgyalta, majd végül elutasította a februártól tervezett 4 százalékos - éves szinten mindössze 3,69 százalékos - minimálbéremelési javaslatot a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöksége. Kordás László elnök indoklása szerint az elmúlt hetekben a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) egyeztetései során az érdekvédőknek több, ennél lényegesen jobb javaslata is volt, ám azt a kormányoldal rendre lesöpörte.
A közlemény szerint a MASZSZ elnökségének tagjai elfogadhatatlannak tartják, hogy miközben friss felmérések szerint egy év alatt átlagosan 9,1 százalékkal drágultak az alapélelmiszerek, a kormány éves szinten mindössze 3,69 százalékkal segítené a legrászorultabb embereket. Vagyis, a 4 százalék még a reálérték megőrzésére sem lesz elég - szögezte le az elnök. Kordás László az indokok közé sorolta egyebek mellett a Takarékbank napokban nyilvánosságra hozott elemzését is, amelyben a pénzintézet a bruttó átlagkereset 8,4 százalékos emelkedésével számol. Vagyis, az átlagbérek viszonylag lendületes javulása és a minimálbér erőteljesen visszafogott növelése miatt tovább mélyül a szakadék a két bércsoport között. Egy szakszervezet ilyet nem fogadhat el - szögezte le az elnök.
Kordás emlékeztet, a MASZSZ 2015-ben és 2018-ban sem írta alá az akkori minimálbér-emelési megállapodást, mert elvei ellenére volt a munkavállalók érdekeit képviselő szakszervezeti javaslatnál lényegesen rosszabb ajánlat elfogadása. A MASZSZ elnöke szerint a történtek alapján is egyértelmű, hogy a jövőben még inkább a szakszervezetek teljes egysége hozhat eredményt - a mostaninál lényegesen jobbat -, ezért további együttműködésre kéri az érdekvédelmi szervezeteket azért, hogy közösen jobb helyzetbe hozhassák a szerény jövedelmű munkavállalókat is - zárul a közlemény.
Rettenetes állapotban a magyar dolgozók mentális egészsége: mindennapos a stressz, szorongás, kiégés
Nem csak a toborzás, a megtartás is komoly kihívásokat állít a munkáltatók elé a pénzügyi és számviteli szektorban.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
Az első hazai közösségi piactéren sikeresen célba ért egy mézes kampány, amelyben a vásárlás mellett egy hartai termelő kaptárait is örökbe lehetett fogadni.
-
Folytatódik az árcsökkentési program a Lidlben: mutatjuk, milyen akciók érkeztek
A magyar vásárlók különösen árérzékenyek, még mindig megnézik, hogy mire, mennyit költenek.
-
Erre most még kevesen gondolnak, amikor hitelt vesznek fel
Fáy Zsolttal, a MagNet Bank elnökével beszélgettünk.
-
Videó: bejutottunk a SPAR üzemébe, ahol évi 20 millió kg húst dolgoznak fel
Jelenleg több mint 360 ember dolgozik az üzemben.
-
Élethelyzetek, amiben kivédhető az anyagi kockázat (x)
Az elmúlt években különösen sok elbizonytalanító körülménnyel kellett szembenéznünk.
- Ezért továbbra is mi fizetünk a legkevesebbet Európában
- Kokaint és marihuánát terített egy vállalkozó Budapesten - videó
- Lemondott a gyanúba keveredett ukrán miniszter
- Egyelőre mégsem kap erősebb hatásköröket a versenyhivatal
- Egy mandátumot szerezhet az EP-választáson a Magyar Szövetség
- Hat bérletet hirdetnek meg az új évadra a Nemzeti Filharmonikusok