Meglepő adatok: erre alig néhány magyar hajlandó, pedig ha meglépnék, kevesebbet kéne dolgozniuk

A december beköszöntével nemcsak az adventi időszak és a karácsony várása kezdődött el, hanem a téli szezonnal a megbetegedések is gyakoribbak – sőt az influenza-szezon már október végén mutatta jeleit. Magyarországon az influenzavírusok terjedése november végétől figyelhető meg, és általában januárban éri el a járványos szintet. Nemcsak a vírusok vagy egyéb kórokozók miatti betegségek gyakoribbak az év végén – téli időszakban, hanem az egész éves fizikai és mentális fáradtság is gyakrabban mutatkozik testi tünetekben. A betegségek megelőzése miatt is fontos, hogy a munka mellett kellő mennyiségű időt pihenjünk, töltsünk szabadságon (ennek fontosságáról korábbi cikkünkben írtunk), illetve nem elhanyagolható a munkavállalók irodában töltött idejének minősége sem, az ottani légkör és stressz-szint szintén hozzájárul a dolgozók egészségéhez vagy épp gyakori(bb) betegségükhöz.

Goh – Pfeffer – Zenios kutatók 2016-os tanulmánya szerint például évente több mint 120 000 haláleset és az éves egészségügyi költségek körülbelül 5-8%-a kapcsolódik ahhoz, ahogyan az amerikai vállalatok a munkaerőt kezelik, és amilyen stresszt okoznak számukra a munkahelyen.

Továbbá a betegszabadságok általános oka lehet még az idősödő munkaerő, illetve a koronavírus-járvány elhúzódó következményei. A betegség miatti távollétet mindezek mellett  az életmód is befolyásolja. Egy európai tanulmány kimutatta, hogy a túlsúlyos és elhízott személyek nagyobb valószínűséggel vesznek ki betegszabadságot, mint egészséges testsúlyú társaik.

A Frontier Economics által végzett kutatás szerint a túlsúlyosak – akiknek testtömegindexe (BMI) 24/25-30 között van – 12%-kal nagyobb valószínűséggel maradnak távol a munkahelyüktől egészségügyi okokból, az elhízottak 36-61%-kal nagyobb eséllyel, míg az extrém mértékben elhízottak (40 feletti BMI-vel rendelkezők) esetében ez az arány 147%-ra nő. Ezért is nagyon fontos az egészséges életmód kialakítása és a stresszlevezetés.

Az OECD adatai szerint 2022-ben Norvégiában vették ki egy évben a legtöbb betegszabadságot: egy munkavállaló átlagosan 27,5 napot töltött otthon betegen.

Norvégiában rendkívül bőkezű a jóléti rendszer, az egészségügyi juttatásokra fordított kiadások meghaladják más fejlett országokét. A norvég munkavállalók egy évig a teljes fizetésüket kapják, az átlagbérnél valamivel magasabb felső határral, majd ezt követően a korábbi jövedelem kétharmadát.

Norvégiát Finnország (26,6 nap/dolgozó/év) és Portugália (23,7 nap/dolgozó/év) követte a rangsorban. A kivett betegszabadságok száma magas volt továbbá Németországban és Franciaországban is (rendre átlagosan 17,7 és 22,5 nap/év).

A németországi munkáltatók 2023-ban rekordösszegű, 77 milliárd eurót költöttek betegszabadságok miatt, ami több mint kétszerese a 2010-es szintnek az IW gazdaságkutató intézet szerint (Institut der deutschen Wirtschaft). A német kormány becslései szerint pedig az ország évente mintegy 200 milliárd eurót veszít a betegszabadságokon.

Az USA-ban egy foglalkoztatott 2021-ben átlagosan 6 napon jelentett beteget, mely jelentősen az európai átlag alatti szint. Összességében az USA-ban kevesebb napot töltenek szabadságon a munkavállalók és többet dolgoznak, ez pedig befolyásolja a termelékenységet és a versenyképességet is.

Legkevesebb betegszabadságot a görög munkavállalók vesznek ki átlagosan egy évben az OECD adatai szerint, a déli országban átlagosan csupán 1,4 napon van távol betegség miatt egy dolgozó. Görögország után Magyarország következik a sorban, idehaza is kevés, átlagosan évi 6,3 nap betegszabadságot veszünk ki. A KSH adatai szerint 2022-ben 9,7 millió munkanapot töltöttünk betegszabadságon 2022-ben (2021: 8,8 millió munkanap), továbbá egy munkanapon átlagosan 38 ezer munkavállaló volt betegszabadságon Magyarországon.

Legkevesebb betegszabadságot a görög munkavállalók vesznek ki átlagosan egy évben az OECD adatai szerint, a déli országban átlagosan csupán 1,4 napon van távol betegség miatt egy dolgozó. Görögország után Magyarország következik a sorban, idehaza is kevés, átlagosan évi 6,3 nap betegszabadságot veszünk ki. A KSH adatai szerint 2022-ben 9,7 millió munkanapot töltöttünk betegszabadságon 2022-ben (2021: 8,8 millió munkanap), továbbá egy munkanapon átlagosan 38 ezer munkavállaló volt betegszabadságon Magyarországon.

Magyarországon betegszabadság idejére a napi bruttó jövedelem 70%-ával megegyező távolléti díj jár, amelyet a munkáltató fizet évente legfeljebb 15 munkanap erejéig. Ezt követően táppénzt folyósítanak, legfeljebb egy évig, amennyiben a személy érvényes egészségbiztosítással rendelkezik. Az ellátás összege a törvényben meghatározott időszakra az adott jövedelem naptári napi átlagának 60%-a (vagy 50%-a, amennyiben a biztosítási jogviszony rövidebb 730 napnál vagy a jogosult személy kórházi ápolásra jogosult).

Egyéni és gazdasági következmények

Egyéni, vállalati és nemzetgazdasági szinten is jelentkeznek költségek, negatív hatások a több betegszabadságból eredően. Az eleve idősödő társadalom problémájával küszködő országokban súlyosbítja vállalati és nemzetgazdasági szinten is a munkaerőhiányt, gátolja a termelést, visszaveti a termelékenységet, és rontja a versenyképességet. Mindezek miatt jelentős anyagi költségekkel is jár a betegszabadság.

• A KSH adatai szerint 2022-ben Magyarországon 122,65 milliárd forintnyi összeget fizettek ki betegszabadságokra.
• Egy amerikai felmérés szerint (Centers for Disease Control and Prevention, 2015) a betegség miatti távolléthez kapcsolódó termelékenységcsökkenés évente 225,8 milliárd dollárba, azaz munkavállalónként 1685 dollárba (470 ezer forintba, 2015-ös átlagárfolyamon) került a munkáltatóknak az Egyesült Államokban.
• Egy 2018-as kutatás eredményei szerint (Grinza – Rycx, 2018), mely belga adatokon vizsgálta a betegszabadságok termelékenységre gyakorolt hatását, a betegszabadság 1 százalékpontos növekedése 0,24%-os termelékenységcsökkenést jelent. Ugyanakkor az eredmények azt is mutatták, hogy a betegség miatti távollét főként akkor káros, ha a hiányzó munkavállalók magasan képzettek vagy fizikai munkások (kékgalléros munkavállalók). Továbbá a betegség miatti távollét leginkább az ipari cégek, a nagy tőkeintenzitású vállalatok, valamint a kis- és középvállalkozások számára káros. Tehát a betegszabadság termelékenységre gyakorolt negatív hatását súlyosbítja, ha a hiányzó munkavállalók magas szintű cég/feladatspecifikus tudást képviselnek, vagy ha a hiányzó munkavállalók munkája nagymértékben kapcsolódik más munkavállalók munkájához, ill. ha a vállalatoknak nagyobb korlátokkal kell szembenézniük az ideiglenesen hiányzó munkavállalók helyettesítésében.

Egyéni költségek közül természetesen a legnagyobb negatív hatás a jövedelmet érinti, mivel betegszabadság alatt – országonként eltérő mértékben -, de csökken a jövedelem, illetve emelkednek az egyéni kiadások (pl. kezelések, gyógyszerek). Ennek következtében az egyéni jólét is csökken, sőt, hosszú távú betegség esetén nagyobb az esélye annak is, hogy kiesnek a munkaerőpiacról. Christopher Prinz, az OECD vezető munkaerő-piaci elemzője szerint ha valaki legalább hat hónapig betegszabadságon van, akkor nagyobb a valószínűsége annak, hogy teljesen elhagyja a munkaerőpiacot, mint annak, hogy visszatér.