Végre egy ország, ahol télyleg bejött a 4 napos munkahét: ez a titkuk

Az elmúlt évtizedben Izland úttörő szerepet vállalt a rövidebb munkahét bevezetésében, ami jelentős pozitív hatást gyakorolt az ország gazdaságára és munkavállalóinak jólétére. A CNN beszámolója szerint a szigetország gazdasági teljesítménye felülmúlja európai versenytársaiét, miközben a munkavállalók életminősége is javult - írta a hvg.hu.

A brit Autonomy Institute és az Izlandi Fenntarthatóságért és Demokráciáért Egyesület (Alda) kutatása rávilágított, hogy Izlandon kiemelkedően alacsony a munkanélküliségi ráta, és a gazdasági növekedés üteme is meghaladja az európai átlagot. Ez a siker részben a 2015 és 2019 között végrehajtott kísérleteknek köszönhető, amelyek során a közszféra alkalmazottai heti 35-36 órát dolgoztak bérezésük csökkentése nélkül.

A kísérletek célja a termelékenység fenntartása vagy növelése volt, miközben javítják a munka-magánélet egyensúlyt. A tesztelési fázisban közel 2500 ember vett részt, ami az izlandi munkaerő egy százalékát jelentette akkoriban. Az eredmények annyira biztatóak voltak, hogy a szakszervezetek országszerte tárgyalásokat kezdeményeztek tagjaik munkaidejének csökkentéséről.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) adatai szerint 2023-ban Izland gazdasága 5%-kal bővült, ami Málta után a második legmagasabb növekedési ütem Európában. Ez jelentősen meghaladja az ország 2006 és 2015 közötti átlagos, közel 2%-os növekedési rátáját. Fontos megjegyezni, hogy az IMF az elkövetkező évekre mérsékeltebb növekedést prognosztizál a belföldi kereslet gyengülése és a turisztikai kiadások növekedésének lassulása miatt.

Az ország munkaerőpiaci helyzete is kiemelkedő: az IMF World Economic Outlook szerint a munkanélküliségi ráta 2023-ban mindössze 3,4% volt, ami alig több mint fele a fejlett európai gazdaságok átlagának. Bár enyhe emelkedésre számítanak, a mutató várhatóan 3,8% körül marad az elkövetkező években is.

Míg Izlandban sikeresnek bizonyult a rövidebb munkahét bevezetése, más országokban vegyes eredményeket hozott. Magyarországon például a Magyar Telekom és a Libri-Bookline is kísérletezett a négynapos munkarend bevezetésével, de nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A Magyar Telekomnál arra a következtetésre jutottak, hogy a modell nem alkalmazható egységesen minden munkavállalóra, és a vegyes munkarendű csapatok összehangolása is kihívást jelentett hosszú távon.

Az izlandi példa azt mutatja, hogy a rövidebb munkahét bevezetése pozitív hatással lehet a gazdaságra és a munkavállalók jólétére, azonban fontos figyelembe venni, hogy minden ország és vállalat egyedi kihívásokkal szembesülhet a megvalósítás során.