Még a szegénységhez is kevés: ilyen megalázó bérekért robotolnak a magyar vidék melósai

Továbbra is Budapest húzza fel az országos bérstatisztikákat: a KSH friss adatai szerint az idei első félévben a fővárosban a nettó átlagkereset havi 512 292 forint volt, mialatt az országos átlag ennél bő 90 ezer forinttal kevesebb volt, 422 112 forint – az első negyedéves adatok szerint még 88 ezer volt a különbség a pesti átlag és az országos között, a tavalyi év egészét nézve pedig csak 80 ezer volt a differenciál, azaz tágul az olló a főváros és az ország többi része között.

Ennél Budapesten kívül csak egy megyében, Győr-Moson-Sopronban volt magasabb a dolgozók összesített nettó átlagbére – havi 453 251 forint. 400 ezer forint felett volt még a nettó átlagbér Komárom-Esztergom és Fejér megyékben, előbbiben a fizetések csak minimálisan maradtak el az országos átlagtól.

Ellenben Szabolcsban alig haladta meg a nettó átlagfizetés a 300 ezer forintot, de Békésben sem sokkal jobb a helyzet, ott átlagosan kicsit több mint 316 ezer forintot kerestek az emberek az első féléves összesítés szerint. A harmadik legrosszabb helyen Nógrád megye áll, ahol a nettó átlagbér az első 6 hónapra vetítve 327 721 forint volt. Sőt, hogy mást ne mondjunk, a statisztikák szerint összesen hét olyan megye van, ahol a nettó átlagbér nem érte el a 350 ezer forintot, miközben csak négy esetében haladta meg a nettó 400 ezret.

Itt laknak, ezzel foglalkoznak a legjobban fizetett dolgozók

A KSH részletes adatokat is közzétett a hazai bérekről, amelyek nemcsak megyénként, hanem nemzetgazdasági áganként is elérhetőek. Ha megvizsgáljuk, hogy melyik megyében kik keresnek a legtöbbet és a legkevesebbet, a kép még a sima megyei átlagoknál is aggasztóbb.

Az adatok szerint a legjobban keresők az első félévben Tolna megyében dolgoztak, a "bányászat, kőfejtés” nemzetgazdasági ágban, szellemi munkában, az ő átlagos nettó havi keresetük az első félévben 1 042 340 forint volt - a millió feletti csúcsfizetéshez minden bizonnyal a paksi atomerőmű és annak bővítése járult hozzá.

A második helyen a fővárosban, a "Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás" ágazatban dolgozók álltak, akinek az átlagos nettó bére 863 893 forint volt. A harmadik legjobban fizettek ugyanebben az ágazatban dolgoztak Pest megyében - itt is szellemi munkáról beszélünk, ahogy az összes többi topkeresőnél.

Az utolsó helyen Békés megye legjobban fizetett dolgozói állnak - a feldolgozóiparban -, nekik az átlagos nettó bére 478 276 forint volt havonta az első félévben. De a Nógrád megyében ugyanitt tevékenykedők fizetése (nettó 510 535 Ft/hó) sem érte el a fővárosi átlagkereset szintjét.

A top 10 legjobban kereső nemzetgazdasági ág listáján három budapesti és két Győr-Moson-Sopron megyei is van. A belépő az "elitklubba" havi nettó 744 765 forintos fizetéstől kezdődik - ennyit keresnek Csongrádban a bányászat, kőfejtés ágazat szellemi dolgozói.

Rengetegen a szegénységi küszöb alatt

Listába szedtük a legrosszabbul keresőket is (itt minden esetben fizikai munkáról van szó): az összesítésből kiderült, hogy az egyes megyék legrosszabbul fizető nemzetgazdaságai esetében csak hét olyan megye van, ahol még a legkisebb keresetből élők is többet visznek haza nettó 200 ezer forintnál.

Budapesten a legkisebb átlagkeresetből a "Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat" ág dolgozói élnek, ők 257 827 forintot kaptak havonta átlagosan. A lista második helyén Vas megyében, a "Humánegészségügyi, szociális ellátás" ágazat dolgozói állnak, a megye legkisebb átlagbére 237 964 forint nettóban. Győr-Moson-Sopronban, az oktatásban dolgozók állnak a harmadik helyen a legrosszabb fizetettek között, az első félévben nekik nettó 235 699 forint volt az átlagfizetésük.

Mint korábban beszámoltunk róla, 2023-ban a szegénységi küszöb (azaz a megdiánbér 60 százaléka) Magyarországon

havi 145 185 forintos fizetésnek felelt meg. Aki ennél kevesebbet keresett, az statisztikailag már szegénynek számított.

Ha ezt vesszük alapul, akkor a friss adatokkal összevetve kiderül, hogy az 5 megyében a szegénységi küszöböt sem érte el a legrosszabbul keresők átlagos nettó jövedelme az első félévben. Mindegyik esetében a "Humánegészségügyi, szociális ellátás" dolgozóiról van szó, Borsodban ebben az ágazatban egy fizikai dolgozó nettó átlagbére 116 877 forint volt az idei év első 6 hónapjának adatai alapján. Szabolcsban ennél 13 forinttal volt magasabb a nettó átlagbér az ágazatban. Ezek mellett

• Nógrádban,
• Hajdú-Biharban,
• és Baranyában is elmaradt a szegénységi küszöb értékétől a humánegészségügyi, szociális dolgozók nettó átlagbére.

De Békés megyében is csak épphogy meghaladta azt (nettó 147 104 Ft/hó). Azaz a megyék harmadában a szegénységi küszöb környékén, illetve az alatt kerestek a legrosszabbul fizettek átlagosan.

Egyébként az úgynevezett szegénységi rés 29,5 százalékos volt a tavalyi évben Magyarországon. Ez a mutató határozza meg, hogy a szegénységi küszöb alatt élők átlagjövedelme mennyivel marad el a szegénységi küszöb értékétől.

Ebből kiszámolható, hogy a fent említett szegénységi küszöbérték alapján a legszegényebbek jövedelme átlagosan 102 355 forint volt 2023-ban. Az összeg egy évvel korábban 100 779 forint volt, azaz csak 1,5 százalékkal emelkedett egy év alatt, miközben a bérek 10 százalékkal emelkedtek.