Újabb brutál kiigazítást tervez a kormány: itt vannak a részletek, erre kell a pénz

A terjedelmes interjú főbb üzenetei között szerepel például az állami kamatkiadások még 3-4 évig magasak lesznek (idén a GDP 4,9, 2025-ben a GDP 3,8, 2026-ban pedig a GDP 3,5 százalékát teheti ki a bruttó kamatköltség), és addig az éves deficitcélok tartása érdekében a cash-flow kihívást kell kezelni. Szavai szerint „A cash flow kihívás azt jelenti, hogy az éves költségvetési hiánycélt csökkenteni kell. Idén a GDP 4,5 százalékára, jövőre pedig 3,7 százalékára kell lefaragni a hiányt. Éves viszonylatban tehát a hiánycélokat el kell érni”.

Hangsúlyozta: „szó sincs arról, hogy az állam finanszírozási nehézségekkel szembesülne, óriási pénzügyi tartalékkal rendelkezik az ország”, hiszen a kincstári egységes számlán (KESZ) közel 3500 milliárd forint áll rendelkezésre, amely az elmúlt évtizedhez képest igen magas szintnek felel meg. Így tehát üzenete szerint nem erre vonatkozott az általa múlt héten említett cash-flow probléma, hanem arra, hogy a kamatkiadások még évekig eltűntetik a költségvetési mozgásteret, és emiatt további állami beruházásokat is el kell halasztani a már idénre bejelentett 675 milliárdos csomagon felül.

A magas kamatkiadások és a deficitlefaragás kettős kényszere miatt a kiadásokat évekkel el kell tolni, illetve az extraprofitadókat a tervezettnél később lehet kivezetni – jelezte. Az állami beruházások 2025-ről 2026-2027-re tolását már múlt heti interjújában jelezte, most ennek kapcsán új információként összeget is említett: “Konkrét számot egyelőre még nem tudok mondani, de legalább 300 milliárd forintról lesz szó 2025-ben, ami későbbre tolódik.  A Gazdasági Kabinet jelenleg is vizsgálja a beruházásokat”.

Arra a kérdésre, hogy elhangozhat-e a neve jövő tavasszal jegybankelnökként, úgy reagált: „nem foglalkozom a kérdéssel, ez miniszterelnök úr kompetenciája”. Utalt rá, hogy augusztustól további feladatokat kapott a tárcája, így most azok megvalósításával is foglalkozik. A múlt héten már meglebegtetett szakmunkáshitel kapcsán is elárult új információkat: “A tervek szerint a 17-22 év közötti szakképző iskolát, vagy szakgimnáziumot elvégzett fiatal munkába állást követően 10 éves futamidejű, szabad felhasználású hitelt vehetne fel, amennyiben vállalja, hogy Magyarországon él és dolgozik. Ezt lehet pályakezdési támogatásnak is tekinteni”.

Jelezte, hogy „egy új, célzott és beruházást támogató 1+1 rendszert kell felépíteni”. “Ez azt jelenti, hogy mi akár egy beruházás 50 százalékát is megfinanszíroznánk vissza nem terítendő forrással. Itt pályázati rendszerben gondolkodunk” - tudatta a válaszában Nagy Márton, aki azt is elárulta: “ennek a munkának az előmozdítása érdekében miniszterelnök úrral egyeztetek egy új kkv fejlesztési államtitkárság felállításáról”.

Címlapkép forrása: MTI/Balogh Zoltán