Rettegnek a magyar munkavállalók: ha nem lépnek időben, utcára kerülhetnek

A világgazdasági növekedés idén lassulást mutat az előző évhez képest, hasonlóan a magyar gazdasági növekedéshez, amely alulmúlta az elemzők várakozásait: a hazai gazdaság 0,8 százalékkal teljesített rosszabbul, mint egy évvel korábban. A szakértők abban bíznak, hogy az innováción keresztül erőteljesebb gazdasági növekedés valósulhat meg, ezért az új technológiákban, mint például a generatív MI hasznosításában látják a lehetőséget. A McKinsey becslései szerint a mesterséges intelligencia és más automatizálási technológiák teljes hatása a következő évtizedben akár 1,5-3,4 százalékpontos átlagos éves GDP-növekedést eredményezhet a fejlett gazdaságokban.

A vállalatok nagy reményeket fűznek a mesterséges intelligenciához, kiváltképp a back-office feladatokban való alkalmazásához  -derül ki az Intrum Európai Fizetési Jelentéséből. Úgy látják, hogy a kifizetések terén a csalások csökkentésében, az ügyfelek viselkedésének jobb megértésében és a fizetési folyamatok optimalizálásában segíthetnek az MI alapú technológiák, amelyek így további hatékonyságnövelést is eredményezhetnek.

A kinnlevőségek kezelésére is jó az MI

A kutatásban részt vevő magyar cégvezetők fele szerint a mesterséges intelligencia fejlődése segíthetne az utóbbi években nagy problémát jelentő késedelmes fizetések kezelésében. Véleményük szerint a mesterséges intelligencia alkalmazásának legfontosabb potenciális előnyei az ügyfelekkel való személyre szabott kommunikáció kialakítása (42 százalék) és a pontosabb hitelminősítés (42 százalék).

A válaszadók csaknem fele aggódik amiatt, hogy ha nem alkalmaz mesterséges intelligenciát, akkor lemaradhatnak versenytársaik mögött, ugyanakkor a magyar vállalatok 46 százaléka egyelőre csak korlátozott és kisléptékű befektetéseket tervez az MI-technológiába. Az MI széleskörű bevezetésében a vállalatoknak csak 7 százaléka gondolkodik. Látszólag a magyarok így is nyitottabbak az innovációra, mivel ez minimálisan magasabb az EU-átlagnál, ami 5 százalék. A széleskörű bevezetésre különösen nyitott a kormányzati és közszektor.

Ugyanakkor kihívást jelent a vállalkozások számára az MI kockázatainak kezelése. 66 százalékuk aggódik amiatt, hogy az MI tisztességtelen döntéseket hozhat a korábbi ügyféladatok alapján. Továbbá aggódnak amiatt, hogy elveszítik a személyes kapcsolatot az ügyfelekkel, valamint nem látják át pontosan, hogy az MI milyen alapelvek alapján hozza meg döntéseit.

Aggódnak a munkavállalók

Az elmúlt évben egyre több óriásvállalat jelentett be leépítéseket annak érdekében, hogy az emberi feladatokat a pontosabb és költséghatékonyabb mesterséges intelligenciának adja át. Ennek következtében erős szorongás tapasztalható a munkaerőpiacon, a munkavállalók háromnegyede úgy érzi, hogy szüksége van MI-ismeretekre ahhoz, hogy versenyképes maradjon. Ezt a munkaadói oldalon is megerősítik: a vállalatok 66 százaléka úgy gondolja, hogy nem alkalmazna olyasvalakit, aki nem rendelkezik mesterséges intelligencia-ismeretekkel.

Egyértelműnek látszik, hogy a leghangsúlyosabban a digitalizáció és az MI-integráció lehet a cégek fókuszában a következő években. Ehhez azonban jelentős befektetéseket kell végezniük az MI-készségekbe, akár új, MI-fókuszú munkavállalókat alkalmazva, akár a meglévő munkavállalók továbbképzésére fektetve a hangsúlyt.

A jelenlegi felmérés alapján azt tapasztaljuk, hogy a hazai vezetők több mint fele küzd azzal, hogy házon belül olyan munkavállalókat találjon, akik ki tudják aknázni a mesterséges intelligencia által nyújtott lehetőségeket – értékelte az idei Európai Fizetési Jelentést Üveges Judit, az Intrum értékesítési igazgatója.

A vállalat már tavaly részletesen vizsgálta a témát, és az Európai Fogyasztói Fizetési Felméréséből (ECPR) kiderült, hogy a magyarok 17 százaléka tart attól, hogy a generatív MI (például a ChatGPT) miatt elveszítheti a munkáját vagy bevételének egy részét. A különböző korcsoportok közül a Z generáció kiemelkedően (27 százalék) félti a megélhetését, miközben az Y generációnak csak 20 százaléka és az X generációnak 16 százaléka. Bár a kutatás ezt nem vizsgálja, de a fiatal korosztály - különösen a 18-21 évesek - kiemelkedő félelme összefüggésben lehet azzal, hogy tagjai jobban informáltak a mesterséges intelligenciáról, annak képességeiről.

A V4 országokból a szlovák és cseh munkavállalók 29 százaléka, míg a lengyelek negyede fejezte ki aggodalmát a mesterséges intelligencia miatt, ami arra mutat rá, hogy a magyarok kevésbé aggódnak. Az összes vizsgált európai ország közül Svédországban (39 százalék), Görögországban (38 százalék) és Olaszországban (38 százalék) a leginkább technopesszimisták a megkérdezettek. Eközben a technooptimista országok között Magyarország (17 százalék), Svédország (17 százalék) és Hollandia (16 százalék) szerepel.