Temérdek magyar munkást keresnek a németek, dánok: 930 ezres havi nettót fizetnek, szállást adnak

Ahogy haladunk a nyárba, egyre inkább elérkezik az idénymunkák szezonja. Ez az időszak különösen fontos a mezőgazdasági és feldolgozóipari szektorban, ahol a munkaerőigény ilyenkor jelentősen megnövekszik. A gyümölcs- és zöldségbetakarítás, valamint a különböző feldolgozóipari munkák mind-mind idénymunkásokat igényelnek, akik nélkülözhetetlenek ezen tevékenységek elvégzésében. És bár az év ezen időszakában Magyarországon is számos lehetőség kínálkozik, sokaknak a külföldi idénymunkák tőlünk nyugatabbra még vonzóbbak lehetnek a magasabb kereseti lehetőségek miatt.

De hogy pontosan milyen munkák peregnek most a legjobban, és hogy ezek mennyit fizetnek, milyen elvárásokkal várják a leendő munkavállalat, ennek járt most utána a Pénzcentrum. Ám mielőtt még megnéznék, mik éppen az aktuális ajánlatok fontos kiemelni, hogyha bárki külföldi munkára adná a fejét, az előtte megfelelően tájékozódjon leendő munkaadójáról. Ne dőljön be átveréseknek, csak megbízható kapcsolattartoknak adja ki az adatait, gyűjtsön információkat, már kint dolgozóktól, és semmiképp se fogadjon el gyanúsnak tűnő ajánlatokat.

Indul a szezon

Ahogy a bevezetőnkben is írtuk, ahogy egyre inkább nyakunkon a nyár, egyre több helyen indulnak be az idénymunkák és az ehhez kapcsolódó toborzások. Ez pedig nem csak Magyarországra, de tőlünk nyugatabbra is igaz. Egy friss, Facebook-toborzás szerint például spárgaszedésre már javában toboroznak munkaerőt Németországba. Az álláshirdetés szerint, az ajánlat bruttó 12,30 eurós órabért ígér, amivel a havi fizetés kb. 2000 euróra rúg kézbe. Ez jelenlegi árfolyamon átváltva mintegy 775 500 forint.

Mindezért cserébe heti minimum 50 óra munkát várnak el, de aki akar, az túlórázhat is. Ez azért 5 napos munkaviszonyban 14 órás munkanapokat jelenteni, 6 nap viszont már kijön a 8 órás munkarend egy nap pihenéssel. Szállást egyébként biztosítanak a dolgozóknak. Ehhez nagyon hasonló munkalehetőség szeder, szamóca, málna és áfonya szedése Belgiumban. A fizetés itt 10 euró/óra, viszont ez nettóban értendő, ami átváltva mintegy 3900 forint, szóval egy nap, 8 óra szedéssel valamivel több mint 31 ezer forint is megkereshető. Szállást itt is biztosítanak a munkához.

Ugyanennél a hirdetőnél találtunk szamócaszedést Németországban is. Ez a munkalehetőség nagyon hasonló a spárgaszedéshez, itt is 50 órát kell dolgozni, túlórázási lehetőséggel. Eleinte üvegházban majd szabadföldön is. A bér nettó 8 euró, azaz mintegy 3100 forint óránként, amivel havonta átlagosan kb. 2000 eurót lehet kézbe hazavinni. Szállást itt is biztosítanának az idénymunkásoknak. Egy másik hirdetőnél szintén Németországban találtunk más mezőgazdasági munkalehetőségeket is, ahol a feladat leginkább zöldségek, gyümölcsfák gondozása, gyümölcsök leszedése, zöldségek aratása lenne.

Itt amit elvárnak az mezőgazdasági munkákban szerzett releváns tapasztalat, B jogosítvány, illetve mivel lehet traktort is kellene vezetni, ezért az abban szerzett tapasztalat előny. Mindezért bejelentett német munkaviszonyt ajánlanak, biztosítással. Nettó 2100-2400 eurós havi fizetést tapasztalattól függően, ami jelenleg kb. 814-931 ezer forintnak megfelelő összeg. A szállás viszont 270 euró/hó értékben biztosított, ami a fizetésből azért egy 105 ezer forintos mínusz lenne.

Akit a zöldségek és gyümölcsökön kívül jobban érdekelnek az állatok, azoknak is akadnak lehetőségek. Az előbbi, gyümölcsfás hirdetőnél találtunk például csirkefarmi munkát Németországban, Bréma környékén. Itt a feladata a leendő munkavállalónak az lenne, hogy egy 42 ezres állományú csirkefarmon tojásokat szedjen a földről, ezeket géppel becsomagolja (betanítanák erre), takarítsa a ketreceket, illetve végezzen el egyéb ezermester feladatokat a farm területén.

Elvárásnak kézügyességet, a szerszámok ismeretét várják el, illetve némi német nyelvtudást, valamint a farmi munkákban szerzett tapasztalat előny lehet. Mindezért bejelentett munkát kínálnak, biztosítással, hosszútávú munkalehetőséget, havi nettó 1900 eurós munkabért, ami jelenlegi árfolyamon számolva mintegy 737 ezer forint. És bár szállást biztosítanak, ennek az ára 450 euró, azaz kb. 174 ezer forint lenne.

Ha valakinek a németországi csirkék kevésbé feküdnének, azoknak ugyanennél a hirdetőnél találtunk Dániában található farmi munkákra is ajánlatokat. Itt tehenészetbe, illetve sertésfarmra keresik az embereket. Itt például ilyen munkák lennének: tehenek etetése, takarítása, fejése, fejőgép tisztán tartása; sertésgondozás esetén az állatok etetése, malacok gondozása, injekciózás, takarítás magas nyomású mosóval. Amit elvárnak, az az angol nyelvtudás legalább alapfokon, miközben az állatgondozásban szerzett tapasztalat előny, de nem mindenhol feltétel. Ja, és B kategóriás jogosítvány a legtöbb helyen feltétel.

A munkaidő átlagosan heti 45-48 óra, a bérezés tapasztalattól, munkaórák számától függően változik, jellemzően 1900-2300 euró, ami átszámolva kb. 737–892 ezer forintnak megfelelő összeg. Szintén állatokhoz, de másképpen kapcsolódó munka például, hogy sertéskarámok összeszereléséhez keresnek jelentkezőket Dániában. Amit elvárnak, karbantartói, szerelői munkában szerzett tapasztalat angol nyelvtudás, illetve B kategóriás jogosítvány előny, de nem elvárás. Ezért amit kínálnak: bejelentett dán munkaviszony, dán biztosítás és adózás, heti 45-50 óra munka, heti egy vagy két szabadnap. Mindezért 1900-2100 eurós havi kereset óraszámtól függően. Ez 737-814 ezer forintos fizetésnek megfelelő összeg lenne. Viszont a szállást ingyen biztosítják.

Mennyi az annyi?

Külföldi munkák esetében a Pénzcentrumon sokszor felhívjuk a figyelmet arra, hogy a magyar szemmel kiemelkedőnek számító béreket azért érdemes a helyi értékükön kezelni. Mármint szó szerint, hiszen ha valaki kimegy dolgozni, azért ott élnie is kell. Igaz, vannak bizonyos szegmensek, mint például általában a szállodaipar, ahol a szállás mellé étkezést is kapnak általában a dolgozók, azért ez nem mindenhol van így. És ha már szállást, illetve az élelmezést is meg kell oldani, akkor bizony gyorsan odalehetnek a nagy pénzek.

Na de nézzük a matekot. A világbank 2022-es adatait felhasználva (újabbak még nem állnak rendelkezésre, de hozzávetőlegesen jó adatot így is kapunk) kiszámoljuk, hogy vásárlóerőparitáson mennyit érne egy németországi vagy dániai fizetés idehaza. Az általunk bemutatott munkák körülbelül 700-900 ezer forint között mozogtak, úgyhogy ezt a két összeget fogjuk megvizsgálni, nevezetesen: ha valaki 700 vagy 900 ezer forintot keresnek Németországban vagy Dániában, az mekkora összeget érne idehaza.

• Ha a német adatokat vizsgáljuk, akkor egy ottani, 700 ezer forintnak megfelelő fizetés euróban olyan lenne, mintha valaki Magyarországon keresne 400 ezer forintot. Illetve egy kinti 900 ezer forintos fizetésnek megfelelő eurós fizetés annyit érne Németországban, mintha Magyarországon az illető 514 ezer forintot kapna kézhez.
• Dániában ehhez képest más a helyzet, ott drágább az élet még a németországinál is. Így, ha valaki az északi államban 700 ezer forintnak megfelelő eurót kapnak kézhez egy hónapban, az olyan lenne, mintha itthon 311 ezer forintot keresne, míg ha 900 ezer forintnak megfelelő eurót, akkor mintha 400 ezer forintot vinne haza itthon.

Jól látható tehát, hogy vásárlóerőparitáson azért annyira nem csábítók, illetve nagy összegűek ezek a melók. Igaz persze, hogy a legtöbb álláshoz sok feltételt nem is kell teljesíteni, illetve amit még fontos kiemelni, hogyha valaki például kap szállást, netán az élelmezését is fedezik valamennyire, akkor ekkora pénzeket gyakorlatilag tisztán haza lehet hozni, ami x hónap kint lét utána azért nem számít rossznak idehaza.

Hogy áll itthon az idénymunkák bérezése?

Nem meglepő módon a nyári időszakban a legtöbb mezőgazdasági munka a gyümölcsösökben keletkezik. "A gyümölcstermesztésben két nagy munkacsúcs élőmunka-igényes munkaművelet van: a metszés, ami késő ősztől kora tavaszig tart, és jellemzően törekszenek a gazdák állandó vagy családi munkaerővel megoldani"- mondta el lapunknak Dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs elnöke. A szakember arról is beszélt, hogy

a gyümölcstermesztésben a jelentős munkaerőigény a májustól októberig tartó időszakban jelentkezik, mivel jórészt május-júniusban zajlik a termésritkítás, illetve májustól októberig tart a szüretelés. A szabadföldi zöldségtermesztésben is döntően április-májusban zajlik a vetés, palántázás, majd szintén nyárra és őszre esik a betakarítás. Van olyan speciális eset, mint például a spárga, ahol már április közepe óta dübörög a betakarítás. A hajtatott zöldségtermesztésben viszont gyakorlatilag egész éven, vagyis 12 hónapon át folyamatos a munka.

A munkaerőhiány kapcsán Dr. Apáti Ferenc elmondta, míg 15-20 évvel ezelőtt az ágazat még bővelkedett az olcsó munkaerőben, most alig akar valaki az agráriumban dolgozni és főleg kétkezi munkát végezni. „Odáig jutottunk, hogy már azt sem nagyon zavarjuk el, aki nem végzi rendesen a munkáját, még megfeddni sem nagyon merjük, nehogy odébb álljon” – tette hozzá. Majd a bérek esetében arról tájékoztatott, hogy földrajzilag jelentős eltérések vannak az egyes régiók, országrészek között: az északkeleti országrészben ugyan még csak 12 ezer forint körül van a napibér, az ország középső és nyugati részein viszont napi 15 000-18 000 forint a jellemző. Mindez azt is jelenti, hogyha valaki a középső vagy nyugati végeken dolgozik, heti 5 nappal számolva 75-90 ezer forint forintot megkereshet itthon is, ami négy héttel számolva 300-360 ezer forintnak megfelelő összeg.

Ez azt jelenti, hogy bár a vásárlóerőparitáson számolt németországi 400-500 ezeres bérek még mindig jóval magasabbak, az igen drága Dániához mért, vásárlóerőparitáson kijövő 311-400 ezer forintos bérekkel már pariban lehetnek bizonyos itthoniak is. No nem az ország északkeleti részén lévők.