Lehull a lepel a magyar ügyvédekről: így élnek a sztárszakma munkásai, sokan pikkelnek rájuk

A jogi egyetem és ügyvédi pálya már évtizedek óta mindig a legnépszerűbb képzések között helyezkedik el a felvételi listán. Mindig a top10 megjelölt szak között található meg, folyamatosan rendkívül nagy az érdeklődés a pálya iránt. Bekerülni és elvégezni viszont nem a legegyszerűbb, de ha valakinek jogi diplomája lesz biztosan jó alappal indul a munkaerőpiacon. Részben sokan pont emiatt választják ezt a diplomát. Sokak számára azonban a köztudatban lévő magas fizetések vonzóak, a Pénzcentrum által évente végzett szakma kutatásból is rendre az derül ki, hogy az emberek igen jól fizető, sőt túlfizetett szakmának tartják az ügyvédi hivatást. De vajon tényleg így van ez?

Dr. Havasi Dezsővel a Magyar Ügyvédi Kamara elnökével beszélgettünk magáról az ügyvédi pályáról, hogy milyen lehetősége van a fiatal generációnak és milyen kezdőtőkével kell számolni, ha valaki ezen a pályán szeretne sikeres lenni és valóban szép fizetést magáénak tudni.

Az ügyvédi pályán is szakosodás van. Nagyon kevés a klasszikus ügyvéd. Az ilyen irodák is inkább a kisvárosokban jellemzőek, hogy mindennel kell foglalkozni, tehát büntetőjoggal, polgárjoggal stb.

- kezdte a kamara elnöke a témát és kifejtette, hogy pont emiatt

sokakban már az egyetem alatt óhatatlanul kialakul, hogy melyik területet érzi magához közelebbnek. És ezért egyre inkább különválik, hogy valaki inkább a büntetővédelem irányába próbál menni, a másik pedig a civilisztika, tehát a polgárjog, adott esetben munkajog, vagy pénzügyi jog területén, és ez egyben meghatározza azt az orientációját is, hogy milyen ügyvédi irodák után nézzen, ahol esetleg őt föl tudják venni

- tette hozzá.

Pályakezdő ügyvédek az egyetem után

Ha egy joghallgató eldönti, hogy ügyvéd lesz és irodánál szeretne dolgozni a következő lépés, hogy megpróbál a diploma megszerzése után elhelyezkedni egy már tapasztalt ügyvéd mellett. De sokan már az egyetem alatt keresnek ilyen lehetőséget, hogy ezzel is növeljék a tudásukat és a tapasztalati ismereteiket. A jogi egyetemen végzettek elhelyezkedéséről és a gyakorlati rendszerről és fizetésről a kamara elnöke elmondta, hogy

A gyakornoki foglalkoztatás ez egy viszonylag - idézőjelbe tenném - kényszermegoldás, hiszen az ügyvéddé válásnak a hivatalos lépcsője az, hogy egyetem után a végzett hallgató ügyvédjelölt lesz. Az ügyvédjelölti munka már a törvény értelmében vett ügyvédi tevékenység gyakorlásának minősül, nyilván korlátozottan a szakvizsga letételéig. De a gyakornok az valóban elképzelhető, hogy fizetés nélkül, egyetemi hallgatóként,vagy pedig nagyon-nagyon kevés fizetésért  - törvényi bérminimum szintjén -dolgozik egy irodánál

- kezdte a témát, majd hozzátette, hogy

a gyakornokság amúgy is ez érdekes terület, nem igazán szeretjük, mert hivatalosan az ügyvédi törvényben ilyen, hogy gyakornok nincsen. Joggyakorlati időnek sem számít.  Elvárható, hogy az ügyvéd eldöntse, hogy ügyvédjelöltet akar-e foglalkoztatni.  A gyakornok hiába jogi végzettségű, őneki a karrier lehetősége sokkal korlátozottabb. Sajnos korábban előfordult olyan, hogy ügyvédi irodák visszaélnek a hírnevükkel és fizetés nélkül alkalmaznak gyakornokokat vagy akár ügyvédjelölteket. Ez nehezen ellenőrizhető, mert a gyakornok örül, hogy bekerült oda dolgozni, az iroda nyilván nem szól, így ezt nem igazán lehet kiszűrni. Ha olyan eset, hogy ügyvédjelölteket fizetés nélkül alkalmaznak és ez a kamara tudomására jut, az az ügyvédi iroda jogi következményekkel számolhat

- hangsúlyozta, majd elmagyarázta, hogy az egyetem után a friss diplomás ügyvédek első lépései hogyan indulnak és milyen fizetéssel a pályán.

3 évig ügyvédjelöltként lehet elhelyezkedni, ez idő alatt a végzettségre jellemző garantált bérminimumot legalább meg kell kapniuk, de vannak olyan irodák, ahol egyedi bért határoznak meg és így a jelöltek többet is megkeresnek. Nagyon sok tényezőn múlhat a fizetés, esetleg valamilyen ritkább nyelv ismerete jelentős előnyt biztosít. Ezután a 3 év után lehet letenni a jogi szakvizsgát, hogy hivatalosan is ügyvéd legyen az illető

- fejtette ki, majd hozzátette, hogy a 3 év után és a jogi szakvizsga megszerzését követően az ügyvéd

természeti hasonlattal élve kirepül a fészekből, és elindul a szabad pályán. Önálló irodát nyit, mint egyéni ügyvéd vagy beszáll egy másik irodába többedmagával, akkor az már egy nagy lépés, és akkor ettől kezdve csatlakozik a 13 ezer ügyvéd kollégájának a táborába, ahol már hónapról hónapra magának kell kitermelnie jövedelmét, és azt már nem bérnek hívjuk, hanem a munkadíjnak. Akkor megbízásokat kell szerezni, ki kell alakítani a stabil ügyfélkört. Ez persze rengeteg dologtól függhet, ha valakinek a családjában már van ügyvédi iroda nyilván ott egyszerűbb, de az is sokat számít, hogy milyen területen tud az illető ügyfeleket vállalni

- ismertette a kamara elnöke.

Ügyvédi iroda nyitás, elindulás ügyvédként

A 3 év ügyvédjelölti munka és a jogi szakvizsga után tehát hivatalosan is kiléphetnek a fiatal ügyvédek a piacra és megnyithatják saját praxisukat. A kamara elnökét arról kérdeztük, hogy milyen kiadásokkal kell számolni és mit lát reálisnak, alaphangon mennyivel kell számolni egy praxis megkezdésére. A kezdéskor felmerülő alapkiadásokra vonatkozóan így nyilatkozott:

vannak fix költségek ilyen a kötelező felelősségbiztosítás, ügyvédi kamarai tagdíj, adott esetben irodabérlet (hogyha nem saját tulajdonú irodája van), azon kívül hát különböző számítógépek beszerzése, különböző szoftverek megvásárlása, adott esetben jogtár előfizetése (bár ezt most már a Magyar Ügyvédi Kamara minden ügyvédnek alanyi jogon ingyenesen biztosítja a tagdíj fejében). Emellett adott esetben, ha segítségre van szükség, akkor alkalmazottat kell foglalkoztatni, akár félállásban, akár teljes állásban

- magyarázta, majd hozzátette, hogy ebből

tehát nyilvánvaló, hogy itt minden forint bevétel vagy munkadíj bevétel, az egyben nem nyereség rögtön, hanem van egy általános rezsije az ügyvédi létnek, amit minden hónapban ki kell termelni és az meghaladóan gondolkodhat csak nyereségen vagy saját jövedelmen

- fejtette ki az elnök. Arra kérdésünkre, hogy számokban kifejezve mit jelentenek ezek a költségek elmondta, hogy

egy színvonalas ügyvédi munkakezdéshez legalább havi 500 és 1 millió forint közötti bevételnek kell meglenni és akkor ebből talán egy ilyen minimálbérszintű jövedelmet tud realizálni. Átlagban nyilvánvaló, mindenki szeretne arra törekedni, hogy legalább az a 20-30 ezer forintos óradíja kijöjjön, de nincs kötelező tarifa Magyarországon. Egy kezdő ügyvéd saját bőrén szépen fokozatosan ki tudja az évek során tapasztalni, hogy ő hova tudja magát kalibrálni

- magyarázta. Ebből tehát jól látni, hogy az ügyvédi pálya sem egy magától értetődően jól fizető állás A kamara elnöke arról is beszámolt, hogy olyan is sokszor előfordul, hogy valaki nem saját praxist nyit, hanem betársul vagy többen fognak össze egy iroda megnyitására. Azonban elmondta, hogy ilyen esetben nem lehet egy egzakt értéket vagy intervallumot mondani, hogy mennyivel kell számolnia a kezdő ügyvédnek. Ha valaki egy már jól menő ügyvédi irodához szeretne csatlakozni, abban az esetben a részének a mértékét, amennyivel be kell szállnia biztosan nagyobb összegben határozzák meg.

Amikor többen indítanak egy praxist, mindenki beletesz valamennyit a jegyzett kezdő tőkébe, de ha az évek alatt befut az az adott iroda, akkor már biztosan többel kell számolnia a betársuló munkatársnak, mint a kezdeti jegyzett tőke ráosztódó hányada.

De azt is hozzátette, hogy alapvetően az ügyvédi irodák nem vagyonegyesítők, hanem személyegyesítők, így tényleg nehéz pontosan meghatározni egy adott összeget, ez lehet 0 forinttól (pl.: családi ügyvédi iroda) akár több millió is.

Azonban mindenképp kijelenthető, hogy ha egy olyan kezdő ügyvéd esetét vizsgáljuk, aki a családjában nincsen már eleve egy praxis és átlagos anyagi színvonalból (esetleg még rosszabb anyagi helyzetből) érkezik nem igen van könnyű dolga az ügyvédé válás elindulásában. A kamara elnöke elmondta, hogy

a tapasztalat az, hogy sajnos sok lemondással jár és időigényes az ügyvédi pálya is és ennek inkább a családalapítás látja a kárát. Ha valaki komolyan karriert akar építeni, akkor nagyon sok helyen ott kell lenni, tehát ismeretségre kell szert tenni. Sok ügyet elvállalni és nagyon jól ellátni, ezzel fölhívni magára a figyelmet. Akár egy tárgyaláson, ha az ellenfél ügyfele látja, hogy milyen jól ellátta más ügyét, legközelebb oda fog menni. Nem etikus a túlzó önreklámozás, a saját weboldal szerkesztésének is szigorú szabályai vannak, hogy mit írhat magáról egy iroda, de szorgalommal és eredményességgel mindenképp fel lehet hívni magára a figyelmet. Azt a bíró is megjegyzi, találkozik egy tehetséges fiatal ügyvéddel. Ezek nagyon sokat számítanak. Nyitottság, szorgalom empatikus képesség mind kellenek e szép hivatáshoz eredményes teljesítéséhez

– fejtette ki az elnök. Ahogy fentebb már esett szó erről jogi diplomával igencsak sok helyre el lehet helyezkedni, mi arra voltunk kíváncsiak, hogyha valaki kezdő ügyvédként, vagy ügyvédjelöltként nem ügyvédi irodához megy, hanem mondjuk ügyészségre vagy valamilyen minisztériuma esetleg, akkor ott is hasonló fizetésre számíthatnak-e, mint egy ügyvédi irodánál. Erre Dr. Havasi Dezső elmondta, hogy

mind az ügyészségen, mind az állami szférában meghatározott állami illetményrendszer van. És ugyanígy az állami szférában is megvannak a különböző előadó, főelőadó stb. bérskála

- ismertette a kamara elnöke.

Ügyvédek külföldre vándorlása

Az általunk korábban vizsgált szakmák esetén is rendre kitértünk a külföldre vándorlás témakörére. Ez itt sem volt másképp, arról kérdeztük a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét, hogy a frissen végzett ügyvédek esetén mennyire jellemző, hogy végül egy másik országban helyezkednek el. A kérdésre adott válaszában elmondta, hogy

nem igazán, mivel sok országban elég más a jogrendszer, mint itthon. Talán Ausztriában és Németországban helyezkednek el páran, de nekik is bele kell tanulni az ottani jogrendbe. Inkább az a jellemzőbb, hogy valaki már a jogi diplomát sem itthon szerzi meg és akkor nem is jön haza azzal, hanem az adott országban helyezkedik el jogi munkakörben

- válaszolta.

Fotó: Gosztola Judit, Pénzcentrum