Szakmák, hivatások megbecsültsége Magyarországon 2024

A TOP5 legelismertebbnek ítélt szakma 2024-ben is az ügyvéd, az orvos, a programozó, a mérnök és a bankár lett, ahogy a korábbi két évben is. Mindössze a sorrend változott: négy éve még az orvosok álltak az élen, 2023-ban viszont az ügyvédek átvették a vezetést, és még a programozókat is elismertebbnek tartották a válaszadók az orvosoknál. 2024-ben maradtak az ügyvédek az elsők a rangsorban, másodikak pedig az orvosok lettek, harmadikak a programozók.

Annak megítélése, hogy az egyes foglalkozást űzők munkája társadalmilag mennyire hasznos, nem változott olyan mértékben, mint például a megbecsültség, vagy a bérezés kapcsán alkotott vélemény. 2024-ben két főbb változás történt csak a rangsorban: az egyik, hogy a buszsofőrök megelőzték a szociális munkásokat a rangsorban, a másik, hogy 2024-ben a közmunkások megelőzték az önkormányzati képviselőket és papokat társadalmi hasznosság terén, így utóbbiak lettek a sereghajtók.

Még mindig az a különbség rajzolódott ki a válaszokból, hogy rengeteg az olyan szakma, amelyet a válaszadók közül sokan társadalmilag hasznosnak ítélnek, de ugyanúgy sokan tartják alulfizetettnek is. Az ápolók négy éve vannak az alulfizetettségi lista élén, a második és harmadik helyen pedig a tanárok és szociális munkások váltják egymást. 2024-ben második helyen a szociális munkások, harmadik helyen a tanárok voltak. 

Demográfia

A Pénzcentrum kérdőívét 2023. január 8-tól január 31-ig 1777-en töltötték ki, 59,8 százalékuk férfi, 40,2 százalékuk nő volt. A válaszadók 0,8 százaléka volt 18 év alatti, 3,5 százaléka 18-24 éves, 13,7 százaléka 25 és 34 év közötti, 32,9 százaléka 35-49 éves, 36,5 százaléka 50 és 64 év közötti és 12,6 százaléka 65 év feletti.

A megkérdezettek 23,6 százaléka a fővárosban él, 21,1 százaléka megyeszékhelyen, 33,7 százaléka egyéb városban, 21,3 százaléka községben és 0,2 százaléka egyéb helyen lakik. A válaszadók legmagasabb iskolai végzettsége 3,7 százalékban általános iskola, 32,5 százalékban középiskola, gimnázium, 19,3 százalékban OKJ, felsőfokú szakképzés, 43,1 százalékban főiskola, egyetem, és 1,5 százalékban PhD volt.

A kutatás nem reprezentatív. A kérdőívre adható válaszok kapcsán meg kell jegyezni, hogy természetesen orvos és orvos, tanár és tanár fizetése között is lehet különbség, szakmán belül is eltérhet elismertség, és társadalmi fontosság megítélése, azonban az összevethetőség érdekében igyekeztünk egy általánosabb képet vizsgálni. A kutatásnak ezért megvannak a maga korlátai, a felmérésre adott válaszokat ezek mentén kell értelmezni.