26 °C Budapest
Female entrepreneur with headache sitting at desk. Businesswoman under terrible physical tension at work.

Zöld az út a jogellenes elbocsátások előtt a magyar munkahelyeken: hiába mennek perre a dolgozók?

2024. március 6. 09:20

A munkaügyi perek száma 2010 és 2021 között drasztikus mértékben, 27 ezerről 4500-ra csökkent - írja a Népszava a Friedrich Ebert Alapítvány publikálta tanulmány alapján. A magyar munkajogi útvesztőben nem csak a jogszabályok nehezítik a munkavállalók érdekérvényesítését, általában a döntések sem nekik kedveznek a megkérdezett szakértők szerint.

Az eljárásszámok csökkenése mögött egyrészt az állhat, hogy a munkaügyi perek jelentős része a közigazgatási ügyek közé került át, így például a pedagógusoké vagy a honvédeké és rendőröké is - mondta Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezet elnöke. Másrészt a  jogszabályi környezet a munkavállalókra nézve kedvezőtlenül változott. Ahogyan a munkajoggal foglalkozó Csűri Gábor ügyvéd mondta a lapnak: probléma, hogy szervezetileg megszűntek munkaügyi bíróságok. Ráadásul az új polgári perrendtartás (Pp) olyan szigorú követelményeket támaszt a perindítással kapcsolatban, amik leginkább akadálypályának minősíthetők. A kijelentést annyiban finomította Mészáros Melinda, aki egyben munkajogász, hogy a Pp 2021-es módosítása ezen a helyzeten enyhített.

Megváltozott a munkaügyi bíróságok mentalitása, mára sokkal kevésbé munkavállaló-barátok, mint korábban - írják. Nem egyenlítik ki a munkaadó és a munkavállaló közötti erőkülönbséget. Nem egy esetben politikai nyomásra a gazdasági érdeket szolgálják ki – mondta el László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke a lapnak, aki szerint

a jogellenesen elbocsátott munkavállalók közül sokan nem látnak esélyt a pereskedésben.

Ráadásul manapság a munkaügyi perek 3-5 évig tartanak, s legfeljebb 12 havi jövedelmet ítélnek meg a károsultnak, miközben maga a jogi eljárás is pénzbe kerül. Az alacsony a perérték miatt egyre kevesebb az elhivatott ügyvéd is, a jogi képviselők számára egyáltalán nem  kifizetődő az ilyen perek elvállalása – fogalmazott Csűri Gábor, amit Mészáros Melinda azzal egészített ki, hogy az ügyvédi munkadíjak ebben az esetben a 2003-ban megállapított szinten fagytak be, ami lehetetlen állapot.

A Munkatörvénykönyvét (Mt) sem dolgozóbarát módon változtattak meg, a munkavállalók jogérvényesítése nehezebb lett, bonyolulttá vált az igényérvényesítés, és megszüntették az Egyenlő Bánásmód Hatóságot, ami az alternatív vitarendezés egyik fóruma volt. Utóbbi már önmagában is gyengítette munkavállalók szóba jöhető jogérvényesítési lehetőségeit – sorolta Csűri Gábor. A Friedrich Ebert Alapítvány tanulmányának egyik fontos megállapítása, hogy: „Az Mt jelentős mértékben enyhítette a munkáltatói jogellenes megszüntetés jogkövetkezményeit.” Ez azt jelenti, hogy korábbiaknál sokkal kisebb kockázat mellett dönthet úgy a munkáltató, hogy jogellenesen bocsátja el a munkavállalót – fogalmazott László Csaba.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
HR BLOGGER
legacykft  |  2026.06.30 20:33
Az előző írásomban arról írtam, hogy a vezető nem egyszerűen döntéseket hoz, hanem jelentést ad anna...
laskainelli  |  2026.06.29 15:40
Mindannyian vágyunk a biztonságra, a szeretetre és arra, hogy érvényesítsenek minket. Vannak azonban...
hrdoktor  |  2026.06.26 12:59
Nyáron is meglepően gyakran jelentkezik torokfájás, aminek a megfázáson kívül számos olyan érdekes t...
coachco  |  2026.05.05 20:26
Izgalmas téma az 1989-es rendszerváltás. Azért is, mert sokan a mostanit is annak reméljük. [...] B...
kovacstunde  |  2025.11.15 08:00
Pár nappal ezelőtt Gabi barátnőmmel beszélgettünk, éppen ennek a cikknek a gondolataival voltam elfo...
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2026. július 2. csütörtök
Ottó
27. hét
Július 2.
UFO Világnap
Ajánlatunk
EZT OLVASTAD MÁR?