Így élnek Magyarország legszegényebb és legtehetősebb emberei: kegyetlen a különbség

Magyarországon az egy főre jutó nettó havi jövedelmek a legszegényebb rétegektől eltekintve legalább 15 százalékkal emelkedtek 2021 és 2022 között – derül ki a KSH legfrissebb adataiból. A statisztikai hivatal jövedelmi ötödök szerinti vizsgálatából kiderül, hogy a legszegényebb, azaz első jövedelmi ötödbe tartozóknál az egy főre jutó nettó jövedelem mértéke 77 ezer forint volt 2022-ben. A második jövedelmi ötödbe tartozóké, 123 ezer, a harmadikba tartozóké 168 ezer, a negyedikbe 209 ezer, míg az ötödikbe 358 ezer forint.

Csak pusztán ezekből a számokból is látszik, mekkora óriási szakadék tátong Magyarország legszegényebb és leggazdagabbjai között. Az egy főre jutó havi jövedelmeket vizsgálva brutális, 364 százalékos a különbség az ötödik jövedelmi ötöd és az első jövedelmi ötöd között. Az is látványos persze, hogy míg az első és negyedik jövedelmi ötöd között lévők egy főre jutó, havi nettó jövedelme között mindössze 130 ezer forint a különbség, addig csak a 4. és 5. jövedelmi ötödben lévők között 150 ezer (!).

Mindez azt is jelenti, hogy hazánk átlagosan mért leggazdagabb ötödébe tartozó emberei, még a náluk csak egyel alacsonyabb jövedelmi ötödbe tartozókhoz képest is brutálisan elhúztak. Köztük a különbség pénzben mérve gyakorlatilag nagyobb, mint a negyedik ötödbe tartozók többlete a legszegényebbekhez képest.

Az ábrán jól látszik, hogy míg a leggazdagabbak átlagosan több mint 53 ezer forinttal tudták növelni havi nettó bevételeiket, addig a legszegényebbeknek ez mindössze 6 ezer forinttal sikerült. Igaz, arányait nézve a 3. jövedelmi ötödbe tartozók havi nettó jövedelme nőtt a legjobban, egészen pontosan 19 százalékkal, ám ez összegszerűen csupán 27 ezer forintot jelentett.

Ne feledjük, 2022-ben éves szinten már 14,5 százalékos inflációt mértünk 2021-hez képest. Ez pedig azt is jelenti, hogy a legszegényebb jövedelmi ötödbe tartozóknak már 2022-ben minőségileg romlott az életszínvonala. Arányait tekintve viszont a többi jövedelmi ötödbe tartozónak is csupán 1,5-4,5 százalékkal verte a jövedelemszint-emelkedése az átlagos éves inflációt.

Hogyan élték meg mindezt a magyarok?

Az egy főre jutó jövedelmek alakulása mellett mindig érdemes megvizsgálni azt is, hogy az emberek szubjektív szemlélete szerint, mennyi pénzt is kellene keresniük ahhoz, hogy jól éljenek. Nevezetesen, hogy mit gondolnak arról, mennyi pénz kellene a nagyon szűkös, a szűkös, az átlagos, a jó és a nagyon jó megélhetési szinthez.

Nem árulunk zsákbamacskát, egészen logikus, hogy minél magasabb jövedelmi ötödbe tartozik is valaki, annál inkább úgy gondolja, hogy a különböző megélhetési szintekhez magasabb összegre lenne szüksége. De pontosan mekkorára? Míg a legszegényebb magyarok szerint nagyon jól meg lehetett élni tavaly 244 ezer forintból, addig a leggazdagabbak szerint a nagyon jó élethez fejenként inkább 480 ezer forintra lett volna szükség.

Ha megnézzünk az adatokat, akkor rögvest láthatjuk, hogy míg az 1. jövedelmi ötödbe tartozók, 1 főre jutó nettó havi jövedelme (77 ezer forint) a nagyon szűkös (87 ezer forint) megélhetéshez számon tartott összeget sem éri el, eközben a leggazdagabbak, azaz 5. jövedelmi ötödbe tartozók még a saját mércéjükhöz képest is jól élnek. Ehhez szerintük ugyanis 309 ezer forinthoz van szükség fejenként, nekik pedig az egy főre jutó nettó jövedelmük 359 ezer forint volt 2022-ben.

Az viszont további érdekesség, hogy a legszegényebbek fejenként 244 ezer forintban mérik a nagyon jó anyagi jólétet. Ezt a szintet azonban ténylegesen csak a leggazdagabb ötödbe tartozó magyarok tudják megugrani. Igaz, a legszegényebbek szerint a jól levéshez elég 164 ezer forint is, amit viszont már nem csak a negyedik, de a harmadik jövedelmi ötödbe tartozók is megugranak. A második jövedelmi ötödbe tartozók ehhez képest a szűkös és az átlagos megélhetés között vannak, igaz sokkal közelebb az átlagoshoz, mint a szűköshöz.

Ebből a tekintetből egészen a harmadik jövedelmi ötödig kell várnunk ahhoz, hogy az emberek a saját keresetükhöz képest azt mondják, az egy főre jutó nettó jövedelmükből legalább átlagosan megélnek. A harmadik jövedelmi ötödbe tartozóknál ugyanis havonta 168 ezer forint az egy főre jutó nettó, miközben szerintük az átlagos szinthez 160 ezer forintra van szükség. Ugyanígy, a negyedik jövedelmi ötödbe tartozók is az átlagos és a jó anyagi szint közé lövik be magukat, igaz a jót nem érik el.

Mint azt már írtuk, saját magukra nézve is, jó anyagi szinten kizárólag az ötödik, azaz a leggazdagabb jövedelmi ötödbe tartozók élnek a saját bevallásuk szerint. Pedig, ha megnézzük kiderül, hogy az ötödik jövedelmi ötödben egy főre már annyi nettó jövedelem jut, hogy azzal

az első, a második, a harmadik, és negyedik jövedelmi ötödbe tartozók szerint is nagyon jól (!) meg lehet élni.

Természetesen a leggazdagabbnál is igaz az, hogy minél több pénze van valakinek, annál magasabbra teszi a mércét. Ezért van az, hogy a leggazdagabbaknál hiába jut egy főre 359 ezer forintos nettó jövedelem, szerintük a nagyon jó élethez ehhez sokkal több kellene, egészen pontosan 121 ezer forinttal több. Érdemes megnézni egyébként azt is, hogy míg az 1-4 jövedelmi ötöd a nagyon jó életet 245-330 ezer forintos anyagi viszonyokhoz köti, addig a legfelső jövedelmi ötöd nem hogy 400 ezer, de sokkal inkább már 500 ezer forinthoz.

Mi történt 2023-ban?

A KSH legfrissebb adatai bár a 2023-as egy főre jutó nettó jövedelmeket nem, de azt már tartalmazzák, hogy a különböző jövedelmi ötödbe tartozó emberek szerint az idei évben mennyi pénz kellene a nagyon szűkös, szűkös, átlagos, jó és nagyon jó megélhetéshez. Ezek az összegek pedig jóval magasabbak, mint a 2022-es számok

Ha megnézzük, a legszegényebb csoportokban most sincsenek eget rengető eltérések, itt sok esetben még a 10 ezer forintos bővülést sem érik el az összegek. Ahogy viszont felfelé haladunk a jövedelmi ranglétrán, egyre szembetűnőbb, hogy 20-30, de akár 50-70 ezer forinttal is többet mondanak be a különböző jövedelmi ötödökbe tartozók. Mindez pedig azt vetítő előre,

hogy a súlyosan elszálló 2023-as infláció következtében a magyarok szerint jóval több pénzre lenne szükségük a jóléthez, mint amennyire 2022-ben volt.