A mezőgazdasági irányítók harmada már 65 éves vagy idősebb, valamint 10-ből mindössze 3 nő.
Egyre többen kérnek fizetésemelést az infláció miatt, a cégek közel negyede viszont leépítéseket fontolgat egy új felmérés alapján. A legnagyobb arányban az állami szektorhoz kapcsolódó cégekben kértek fizetésemelést az alkalmazottak, míg a legkisebb mértékben a biztosítók alkalmazottjai jelzik ezt a fajta igényüket.
A magyar vállalatok mintegy felénél igényelnek rendkívüli béremeléseket az alkalmazottak, azonban a jelenlegi helyzetben sok vállalatnak már a leépítések elkerülése is gondot okoz – derült ki az Intrum Európai Fizetési Jelentéséből (European Payment Report – EPR), amelyben 450 magyar cégvezetőt is megkérdeztek. Leginkább a vendéglátásban lehetnek veszélyben a munkahelyek, azonban azok, akik főleg exportra termelnek, viszonylag biztonságban vannak.
A magyar vállalati vezetők 40 százaléka számolt be arról, hogy munkavállalóik egy része rendkívüli fizetésemelést kért az elmúlt évben, hogy fedezni tudja az infláció miatt megemelkedett kiadásait, 7 százalékuk pedig arról, hogy az alkalmazottak nagy része nyújtotta már be ilyen igényét. A válaszokból kiderül: a cégek 43 százalékánál ugyan még nem kértek béremelést, de képviselőik szerint nemsokára bejelenthetik magasabb bérigényüket az alkalmazottjaik. Csupán a cégvezetők 10 százaléka nem számít arra, hogy fizetésemelésekre lehet szükség a következő egy évben.
A legnagyobb arányban az állami szektorhoz kapcsolódó cégekben kértek fizetésemelést az alkalmazottak: itt a vezetők 23 százaléka számolt be nagyszámú béremelési igényekről. A legkisebb arányban a biztosítók alkalmazottjai jelzik magasabb fizetési igényeiket, ugyanakkor a cégvezetők 40 százaléka ebben a szektorban is arra számít, hogy hamarosan több pénzt kérhetnek a dolgozók.
Azonban kérdéses, hogy a magyar cégek pénzügyi helyzetük alapján képesek lesznek-e kielégíteni a magasabb bérigényeket. Magyarországon a válaszadók 51 százaléka mondta azt, hogy rosszabb pénzügyi helyzetben van a vállalkozása, mint egy éve, és csak 22 százalék számolt be a szervezet helyzetének javulásáról. A magas infláció és a romló fizetőképesség miatt sok cég késve jut hozzá bevételeihez, egyes ügyfeleik pedig akár tartósan fizetésképtelenné válhatnak.
Az így kieső jövedelem miatt a vállalatok a munkavállalóikra is kevesebbet tudnak költeni: a magyar válaszadók közel negyede úgy nyilatkozott, hogy a késő kifizetések miatt nem tud új munkatársakat felvenni, sőt, majdnem ennyien az alkalmazottak elküldésére is kényszerülhetnek. Ha az egyes szektorokat nézzük, a pénzhiány hasonló arányban fenyegeti a munkahelyeket, egyetlen iparág kivételével. A legnagyobb arányban a vendéglátó szektor cégvezetői válaszoltak úgy, hogy leépítésre kényszerülhetnek (27 százalék), és a többi iparágban is 12 százalék feletti a hasonló válaszok aránya. Az említett egyedüli kivétel a bánya- és nyersanyagipar: itt csak a válaszadók 4 százaléka tart attól, hogy leépítésekre lehet szükség.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
„A cégvezetők válaszai alapján főleg azok a szektorok vannak bajban, amelyek bevételei a legnagyobb arányban származnak a magyar belső piacról vagy az államtól” – mondta Üveges Judit, az Intrum
Értékesítési Igazgatója. „Ez a lakossági fizetőképesség romlásának tudható be leginkább, miközben azok a cégek, amelyek főleg a külföldi piacokra termelnek, kevésbé érzik a problémát.”
Üveges Judit hozzátette, bár egy-egy cég szempontjából kevésbé probléma a hazai helyett a jövedelmezőbb külföldi piacokat célba venni, a magyar nemzetgazdaság számára problémás lenne a belső piac háttérbe szorulása. „Egy egészséges nemzetgazdaságban a GDP nagyobb részét a belső piac termeli meg. A közelmúltban volt is példa arra, hogy a belső fogyasztás volt a magyar gazdasági növekedés motorja, most azonban ismét egyre erősebben függünk az export-ágazatoktól. Ez tovább rontja a COVID-járvány óta negatív külkereskedelmi mérlegünket, ez pedig hátráltathatja az infláció normális mértékűre történő visszaállását.”
A CSA, azaz a közösség által támogatott mezőgazdasági modell hazánkban egyelőre alig ismert, pedig Nyugat-Európában és az amerikai földrészen egyre elterjedtebb.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
-
Vállalkoznál, de nem tudod, hogyan kell? Jelentkezz a Delfinek között programra!
Pitcheld vállalkozásod a GEN Z Fest-en, ahol mentoraink segítségével lendülhetsz túl a problémákon.
-
Folytatódik az árcsökkentési program a Lidlben: mutatjuk, milyen akciók érkeztek
A magyar vásárlók különösen árérzékenyek, még mindig megnézik, hogy mire, mennyit költenek.
- A pénzügyminiszter szerint visszatért a növekedési pályára a gazdaság - nap hírei
- Nyolc amerikai lap perli az OpenAI-t és a Microsoftot a szerzői jogok megsértése miatt
- Mesés jutalom üti a grúz focistákat a továbbjutásért
- Börtönbe mehet a több ezer pszichoterápiás páciens adatait megszerző finn hacker
- 23 éve történt gyilkosságban hoztak ítéletet
- BL-elődöntő élőben: Bayern München–Real Madrid 2-2