Elmaradó bónuszok, zuhanó reálbérek: nagyon nagy bajban vannak a magyar melósok

2023 áprilisában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 568 300, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 391 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 15,5, a nettó átlagkereset 15,4%-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban – derült ki a KSH legújabb adataiból, melyet ma a Pénzcentrumon is olvashattál.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 568 300 forint volt, 15,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 523 400 forintra becsülhető, 16,9%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 530 500, a költségvetésben 497 400, a nonprofit szektorban 527 500 forintot tett ki, ami 18,9, 11,7 és 12,4%-os emelkedést jelent egy év alatt.

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője gyorselemzésében azt írta: Magyarországon továbbra is meglehetősen erős a bérkiáramlás.

Az ebből a szempontból negatív meglepetésnek nevezhető adatközlés részleteit megvizsgálva egyértelműen kiderül az ok: az egyedi kifizetések, tehát a prémiumok és bónuszok maradtak el jelentősen az egy évvel korábban kifizetett összegektől. Ezzel szemben a tartósabb bérfolyamatokat megragadó mutató, a rendszeres keresetek alakulása jobb képet fest, mint egy hónappal korábban. Áprilisban ugyanis 16,9 százalékkal nőttek a rendszeres bérek

 - írta az elemző. Szerinte a medián béreket megvizsgálva is találhatunk érdekességet, és úgy tűnik, hogy több helyen a bónusz is elmaradt.

Szintén beszédes a medián bér alakulása. A bruttó mediánbér 16,4 százalékkal múlta felül az egy évvel korábban mért szintet, ami közel azonos az egy hónappal ezelőtt regisztrált dinamikával. Mivel ez most felülmúlja az átlagbér növekedését, így ez is arra enged következtetni, hogy a magasabb keresetűek esetében elmaradtak az elmúlt évben látott nagyobb bónuszkifizetések. Persze részben az is lehetséges, hogy az átlagbér alatt keresők bérei emelkedtek inkább. Ezt a munkaerőhiány magyarázhatja, amely azokban a szektorokban a legmagasabb továbbra is, ahol az átlagbértől elmaradó kereseti lehetőségek vannak

 - tette hozzá Virovácz Péter.

Számítani lehetett a két számjegyű növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, a magas infláció, valamint az egyes szektorokban látható munkaerőhiány miatt

- fogalmazott Németh Dávid, a K&H elemzpje. Hozzátette azt is, hogy még hónapokat kell várni, hogy a helyzet kissé javuljon.

A magas infláció miatt áprilisban a reálbérek közel 7 százalékos csökkenést mutattak. A reálbérek tavaly szeptember óta a negatív tartományban vannak, ez pedig nagyon visszafogja a vásárlóerőt, ezzel összefüggésben pedig a belső fogyasztást. Utóbbi élénkülésére szeptember után lehet számítani, a mostani kilátások szerint ugyanis várhatóan akkor kerülnek pluszba a reálbérek

- írta elemzésében Németh Dávid.