Dúl a bérháború: ennyit fizet dolgozóinak az IKEA, a JYSK, és a Möbelix

Ahogy arról beszámolt a Pénzcentrum a múlt héten, élesedik a lakberendezési boltláncok versengése. Az IKEA továbbra is vezet, ami a belföldi értékesítésből származó nettó árbevételt illeti, azonban az osztrák XXXLutz, Mömax és Möbelix boltok folyamatosan ott vannak a nyomában. Adózott eredményt tekintve pedig a Jysk teljesítménye volt kimagasló a legfrissebb üzleti évi beszámolók alapján. Mi a helyzet azonban a munkavállalók terén? Mekkora különbség lehet a bérezésben? Ennek jártunk most utána.

Az Igazságügyi Minisztérium céginformációs szolgálatának nyilvánosan hozzáférhető adatai alapján az IKEA Lakberendezési Kft. 2020. szeptember 1-je és 2021. augusztus 31-e között átlagosan 1621 főt foglalkoztatott, míg a megelőző üzleti évben még csak 1445 főt. Így a bővülés az átlagos létszám alapján 12,2 százalékos volt. A JYSK Kereskedelmi Kft-nél szintén nőtt a foglalkoztatottak száma, 2020. szeptember 1-je és 2021. augusztus 31-e között átlagosan 775-en voltak, 30-cal többen, mint a korábbi üzleti évben.

A Möbelix és Mömax márkákat összefogó MMXH Lakberendezési Kft. az utolsó ismert üzleti évében (2020. április 01. -- 2021. március 31.) átlagban 654 főt foglalkoztatott, mely két fővel több összesen, mint a tárgyévet megelőző évben. Az XXXLutz lakberendezési Kft-nél viszont még csökkenés is volt: 2020. október 1-je és 2021. szeptember 30-a között átlagban 491 fő volt a foglalkoztatottak száma, miközben a korábbi üzleti év alatt 536, és azt megelőzően pedig - még amikor bőven Kika volt, nem XXXLutz - 579 fő. A csökkenés számottevő, 8,4 százalékos.

Ennyit költenek a dolgozóikra a bútorboltok

Az üzleti beszámolóikban a lakberendezési Kft-k feltüntették a személyi jellegű ráfordításokat, ezek fedik le a cégek munkájában résztvevőkhöz kapcsolódó költségeket. A személyi jellegű ráfordítás összesít több különböző jellegű költséget. A beszámolókban három főbb tétele a bérköltség, a személyi jellegű egyéb kifizetések és a bérjárulékok.

A bérköltség tartalmazza a munkavállalóknak és a megbízottaknak járó bruttó bért, jutalmat, prémiumot, bérpótlékokat, valamint a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közreműködése ellenértékeként kivett összeget. A személyi jellegű egyéb kifizetések a munkavállalók a bérköltségen felüli juttatásait tartalmazzák: pl. a betegszabadság díját, a munkába járással kapcsolatos költségtérítést, a lakhatási költségtérítést, étkezési hozzájárulást, a végkielégítést, stb. A bérjárulékok tételhez tartozik a szociális hozzájárulási adó, a szakképzési hozzájárulás, továbbá minden olyan adók módjára fizetendő összeg, amelyet a bérköltség, a személyi jellegű egyéb kifizetések, illetve a foglalkoztatottak száma alapján szükséges megállapítani.

Amint az az alábbi grafikonon is látszik, a cégeknek a legnagyobb személyi jellegű ráfordítást a bérköltség jelenti. Mivel az IKEA foglalkoztatja a legtöbb dolgozót, a bérköltség kiadása is kimagasló, nagyjából a duplája a JYSK ilyen jellegű ráfordításának, ahol viszont feleannyian is dolgoznak. Az is látható, hogy bár a Möbelix, Mömax és XXXLutz boltokban kevesebben dolgoznak, nem arányosan kevesebb a bérköltség. Ebből arra következtethetünk, hogy kevesebb lehet egy átlag dolgozói fizetés, mint a versenytársaknál:

Ami még szembeötlő, hogy az IKEA jóval többet költ személyi jellegű egyéb kifizetésekre is, ami például különféle térítési díjakat jelent a dolgozók számára, vagy a betegszabadságot.

Az alábbi grafikonon látható, hogy az utóbbi években az IKEA-nál emelkedett számottevően a dolgozók száma, ennek köszönhetően a bérekre fordított kiadás viszont nem csak a svéd lakberendezési áruházláncnál nőtt meg. A JYSK-ben nem dolgoznak arányaiban annyival többen, a bérköltség viszont jócskán emelkedett. Ez pedig azt jelenti, hogy jelentősebb mértékben nőhettek a bérek.

Valóban, ha az átlagos foglalkoztatottak számát - amiben, hangsúlyozzuk: benne vannak a vezetők is, nem csak a bolti eladók, és más munkakörök betöltői is - leosztjuk a bérköltséggel, akkor a JYSK vezeti a tabellát: az "átlagfizetés" 405 ezer forint volt a dán bútorláncnál. Míg az IKEA-ban 370 ezer forint jön ki ezzel a számítással, amit közelít a Möbelix és Mömax, valamint megelőz az XXXLutz:

Ahogy azt az IKEA a Pénzcentrumnak korábban elmondta, a pandémia miatt náluk nem történtek elbocsátások: sőt, munkatársaink létszáma jelentősen növekedett ebben az időszakban. Tavalyi nyilatkozatuk szerint egy kezdő teljes munkaidős pénztáros alapbére bruttó 240 ezer forint, míg egy kezdő eladóé 260 ezer forint. Erre jönnek rá a pótlékok és egyéb juttatások mint például a kedvezményes dolgozói étkezés, hétvégi/délutáni műszakpótlékok. A fizetés megállapításánál figyelembe veszik a dolgozók szakértelmét, kompetenciáját, illetve teljesítményét is. Azt is elárulták, hogy tavaly a legnagyobb mértékben a minőségellenőrök, a lakberendezési tanácsadók, a főpénztárosok, az eladási csoportvezetők és az eladók bére növekedett.

A JYSK-nél is várható egy jelentős bővülés a jövőben: épül a 143 ezer négyzetméteres új, ecseri régiós elosztóközpont, mely a tervek szerint tavasszal kezdi el működését, és fokozatosan kapcsol majd teljes kapacitásra. A központ Magyarország mellett Csehország, Szlovákia, Horvátország, Szlovénia áruházait kiszolgálva, 143 ezer négyzetméteren 205 000 paletta árut tárol majd. Itt kezdetben 300 új munkahely jön létre, a toborzás már folyik, és máris sokan jelentkeztek a cég közlése szerint. Bár bérekről nem közöltek információt, csak annyit, hogy a fluktuációtól a cégnél nem nagyon tartanak, hiszen ez náluk a kiskereskedelmi átlag (25 százalék) alatti, az előző pénzügyi évben mindössze 16,8 százalékos volt.

EZ IS ÉRDEKELHET

Őrült bérháború kezdődött: ennyit keresnek a kasszások az Aldiban, Lidlben, Sparban, Penny-ben

Ismét is elképesztő munkaerőhiány jellemzi az országot, így a kiskereskedelmi láncoknál is nagy a hiány.