6 °C Budapest
Kamu lenne az álomfizu? Ennyiért gályáznak Magyarországon az ételfutárok

Kamu lenne az álomfizu? Ennyiért gályáznak Magyarországon az ételfutárok

2021. november 24. 14:00

Sokakat érint hazánkban a haknigazdaság, az ebben dolgozókról viszont elég keveset tudni. Ezen segít hamarosan egy kutatás, ami az egyik nagy hazai ételkiszállítással foglalkozó cég futárait és azok munkakörülményeit kutatta. E kérdőíves felmérésből mutatunk most néhány előzetes megállapítást, emellett megszólalt lapunknak egy érdekvédő is, aki szerint túlzók a szektorról terjedő bérlehetőségek, és azt is elmondta, hogy ez miért baj.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.

Mostanában több cikkben is foglalkoztunk a haknigazdasággal – vagy más néven platformgazdasággal –, illetve azokkal a dolgozókkal, akik ilyen rendszerben szerzik bevételeiket.

A haknigazdaság lényege, hogy a dolgozók nem alkalmazottként vállalnak munkát egy cégnél, hanem szerződéses viszonyban állnak egy platformmal, amely eseti alapon, rövid távú munkákkal látja el őket. Ilyen platform például a Wolt vagy a foodpanda, illetve a hazánkban egy ideig létező, majd ellehetetlenített Uber is.

A platformgazdaság azért számít nagyon meleg témának, mert egyes becslések szerint az európai munkavállalók tíz százaléka érintett a rendszerben, tehát ilyen, eseti munkákból szerzi jövedelmét vagy jövedelmének egy részét.

Bár a szerződéses munkaviszony egy létező jelenség volt eddig is, a foglalkoztatási forma ilyen mértékű térhódítása aggodalommal tölt el több európai szabályozót. Ennek oka, hogy a platformgazdaság dolgozói nem élveznek munkavállalói védelmet, fizetett szabadsággal vagy a munkáltató által fizetett betegszabadsággal nem számolhatnak, a nyugdíjas éveikre gyakran önmaguknak kéne takarékoskodni, a platformok pedig nem fizetnek utánuk adókat és járulékokat.

További probléma, hogy szinte bármelyik pillanatban eltűnhet a bevételük – ha ugyanis nincs elég munka, még leépíteni sem kell őket, elegendő csupán, ha egy adott platform nem tesz elérhetővé munkát a felületén.

A Reuters cikke szerint legutóbb Portugáliában döntött úgy a kormány, hogy a haknigazdaság dolgozóinak jár a munkavállalói státusz. A jogszabályt még jóvá kell hagynia a parlamentnek, ám a lap emlékeztet: hasonló döntések születtek nemrég Nagy-Britanniában és Spanyolországban is, az Európai Bizottság pedig konzultációt indított a platformgazdaság ügyében.

De mi a helyzet itthon?

Eddig nem sok konkrétumot tudtunk a haknigazdaság munkavállalóiról, a helyzet azonban hamarosan megváltozhat. Kérdőíves felmérés készült ugyanis a nemrég Netpincérről foodpandára nevet váltott cég futárairól és azok munkakörülményeiről.

A részletes eredmények még nem elérhetőek, a Pénzcentrumnak egyelőre annyit sikerült megtudnia a kutatás vezetőjétől, Berde Éva professor emeritától, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatójától, a Közgazdaságtan Intézet Demográfia és Gazdaság Kutatóközpontjának vezetőjétől, hogy

a válaszadók havi bevétele 40 és 700 ezer forint között alakul havonta

– igaz, ez a szám mindenit tartalmaz, azokat is, akik főtevékenységként futárkodnak, és azokat is, akik kiegészítő jövedelmet várnak csak a tevékenységtől.

A kutatás keretein belül a válaszadók 42 százaléka mondta egyébként, hogy biciklivel dolgozik, 38 százalékuk használ autót, 18 százalék pedig robogót vagy motorkerékpárt. Az elektromos vagy vegyes rásegítéses kerékpárok aránya elenyésző, mindössze öt százalék.

A kutatók rákérdeztek, hogy a futárok hogyan képzelik ötéves távlatban a munkájukat. A válaszadók harmada továbbra is futárkodásból tervez megélni, kicsit több mint harmaduk saját vállalkozást akar majd indítani, és kevesebb mint ötödük ambicionál alkalmazotti tevékenységet.

Berde Éva egy szeptemberi, a Corvinus Egyetemen tartott előadáson elmondta: a 19-20. századi iparosodással a nyugati országokban csökkent az önfoglalkoztatók száma, ez a trend viszont megállt, sőt, az elmúlt években több helyen növekedésnek indult.

Az oktató szerint több körülmény is megágyazott annak, hogy az elmúlt időszakban jelentős bővülést lehetett tapasztalni a platformgazdaságban.

Az internet lehetővé tette, hogy a korábban jól szervezett munkafolyamatokat részelemeire bontsák, így elkezdődött a termelés töredezése. 

– közölte Berde. Hozzátette: a kiszerződtetéssel a vállalatok soványabbak lesznek, és egyre inkább csak az általuk alaptevékenységnek tekintett funkciókat tartják meg, a hakni vállalatok pedig eleve csak olyan munkásokat vesznek fel alkalmazotti formában, akik saját tevékenységüket szervezik. A többi munkást csak kiközvetítik a felkínált feladatok elvégzésére.

– hívta fel a figyelmet Berde Éva.

A töredezett vállalatoknál dolgozó munkások kevesebb jövedelmet kapnak mint az anyavállalat munkásai. A hakni munkások egy jelentős része  – de nem feltétlen mindegyikük – szintén kevesebb jövedelemre számíthat, mint az azonos jellegű munkát végző alkalmazottak, a szociális ellátás pedig minden körülmények közt alacsonyabb szintű, mint az alkalmazottaké – mondta el az egyetemi tanár.

Vannak gondok bőven a szektorban

A futárok munkájával kapcsolatos problémákról, valamint a sajtóban terjedő magas bérek félreinterpretációjáról beszélt a Pénzcentrumnak Elek Attila, a Magyar Országos Futár Képviselet elnöke. Az egyesület célja, hogy képviselje a futárok érdekeit, akár piaci, akár állami szereplők előtt.

Elek Attila szerint az egyik legnagyobb probléma a sajtóban terjedő jövedelemszerzési adatokkal kapcsolatban, hogy gyakran bérként azonosítják a bevételt, pedig abból még költségeket is le kell vonni, továbbá a futárnak adóznia is kell belőle.

Sokan úgy kezdenek el futárkodni, hogy előzetesen jelentős mértékben túlbecsülik a kereseti lehetőségeket, ez pedig túlkínálathoz és nagy mértékű fluktuációhoz vezet, ami a futárkodásból élők érdekeit, tárgyalási pozícióit sérti.

Elek további problémának tartja, hogy a futároknak nemcsak, hogy nincsenek munkavállalói jogaik, de igazán tárgyalási pozícióban sincsenek a nagyobb megbízókkal szemben, hiszen a megbízási szerződések a szektorban sztenderdek, azokon a futároknak nincs valós lehetőségük változtatni.

Általános kihívás még, hogy nem minden vendéglátóipari egység engedi meg, hogy ételfelvételnél használhassák a mellékhelyiséget, pedig Elek szerint alapvető fontosságú lenne, hogy a futárnak, mint a vendég képviselőjének, ehhez joga legyen.

Az érdekképviseleti vezető szerint járműspecifikus problémának tekinthető még a benzinár, hiszen aki autóval dolgozik, annak jelentős költségnek számít a havi tankolás, a biciklis futárok pedig jó, ha havi szinten több defekttel is számolnak, ráadásul a biciklik közül érdemes megbízhatóbb, egyben drágább modelleket választani munkaeszközül.

Vidéken ráadásul jellemzően alacsonyabbak a megbízási díjak, és tovább nehezíti a helyzetet, hogy gyakran a cím is kevesebb, mint a fővárosban

– osztotta meg tapasztalatait Elek Attila.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.
HR BLOGGER
perfekt  |  2021.11.30 08:38
A Kormány 2021. november 2-án benyújtotta az egyes képzéseket és a foglalkoztatást érintő törvények...
hrdoktor  |  2021.11.29 05:13
Vannak olyan életviteli szokások, amelyek észrevétlenül elveszik az energiánkat. [...] Bővebben!
legacykft  |  2021.11.26 18:04
„Az az érzésem, Mónika, hogy kénytelen leszek szembenézni olyan hiedelmeimmel, berögződéseimmel, szo...
coachco  |  2021.11.12 19:58
Aki járt Mádon az elmúlt években, biztos, hogy járt a Szent Tamás dűlő tetején. Csodás a kilátás! Mi...
hrbonbon  |  2021.11.11 14:19
We take the idea of hierarchy for granted in organizations, but we are wrong.  Organizations need n...
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. december 1. szerda
Elza
48. hét
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?