Nem csak a kiégés pusztít a munkahelyeken: 7 ok, amiért pszichológusnál köthetsz ki

Vannak helyzetek, amikor tényleg nem alkalmas az idő arra, hogy felmondjunk, azonban a professzionális segítség sokat könnyíthet rajtunk. Sok munkavállaló keres terapeutát, pszichológust munkahelyi gondok miatt.

A különböző terápiás módszerek választ és megnyugvást adhatnak olyan kérdésekben, amelyek napi szinten érintik professzionális életünket. Van, aki nem tud nemet mondani a főnöknek, és van, akit a produktivitás frusztrál.

Vannak olyan pácienseim, akik nem értik mi a probléma, miért nem élvezik a munkát, és miért szoronganak. Gyakran kiderül, hogy az ok az, hogy csalódnak az álommunkában. Sajnos túl korán kell szakmát választanunk, sokan csak a pályájuk közepén jönnek rá arra, hogy amit annyira vártak igazából nem okoz nekik örömöt.

-mondta a Huffpostnak Ryan Howes, klinikai pszichológus, aki hozzátette, hogy gyakori jelenség az, hogy miután megkaptuk álmaink pozícióját rájövünk, hogy nem azt kaptuk, amire számítottunk, nem váltotta be a munkahely a hozzá fűzött reményeket.

Terapeutakén én nem dönthetek a betegeim helyett, de abban segíthetek, hogy jobban rálássanak arra, hogy kik ők, mi érdekli őket, mitől éreznék hasznosnak magukat, és hogyan érhetnék ezt el.

Sokunknak az szociális kapcsolatok okozzák a munkahelyi problémákat. Egy rossz kolléga, esetleg a vele való kapcsolat szintén megbélyegezheti azt, hogy hogyan érezzük magunkat a munkahelyen. Cicely Horsham-Brathwaite pszichológus elmondta, hogy ő gyakran hall olyan panaszokról, amikor a főnökkel, és annak hatalmával van gond. Az alkalmazott fél, hogy megharagszik rá a főnöke, kirúgják. Ő ilyenkor ezekre a kapcsolatokra próbál rávilágítani, esetleg arra, hogy valóban szükséges –e új munka után nézni, esetleg ténylegesen jelen van-e ez a nyomás.

Véget ért a távmunka

Sok dolgozónak esik nehezére az irodába való visszatérés. A megnövekedett stressz, a napok átrendezése, a 18 hónapnyi távmunka után szintén hatalmas kihívást jelentenek, csak úgy, mint a felborult napi rutin.

Egyre többen szoronganak, aggódnak, stresszelnek ráadásul megkérdőjelezik a saját képességeiket, mivel nehezen tudnak lépést tartani az irodai munka ütemével

-mondta Katheryn Perez, házasság és családterapeuta, aki kiemelte, hogy pácienseinek a szerepjáték nagyban hozzájárult ezeknek a gondoknak a megoldásához. A pandémia alatt rengetegen vesztették el a határt a munka és magánélet között, szorongásra adhat okot az is, ha valaki úgy érzi, bizonyítania kell, hogy távmunkában is dolgozik, produktív.

A mikroagresszió és diszkrimináció is sokakat érint, sokan fordulnak terapeutához, hogy ezt kezelni tudják. Gyakran a munkahely nem jelent biztonságos helyet, és sokan érzik úgy, hogy különösen figyelnek rájuk etnikai, nemi, szexuális identitásuk orientációjuk miatt. A szakszerű segítség, a terapeutával való beszélgetés ezekben az ügyekben is nagy segítséget adhat az érintetteknek, ugyanis félelmeiket, elvárásaikat jobban tudják így kezelni.

Megbecsültség

Mivel a munka nagy részét képezi életünknek, természetes, hogy szeretnénk, ha megbecsülnének bennünket. Ha nem fejlődhetünk, nem érezzük a megbecsültséget ez a csalódottság szorongásba, stresszbe és depresszióba torkolhat.

Mindannyian a saját boldogságunk kovácsai vagyunk, ezért nem kell feladnunk az állandó fejlődést, tanulást. Ha ezt a munkahelyünk nem adja meg számunkra, munkahelyen kívül érdemes keresni valamit, amiben kiteljesedhetünk

-tette hozzá Nancy Paloma, terapeuta. Végül, de nem utolsó sorban, a probléma, ami mindenkit érint az a kiégés.

Sokan elveszítik a munka iránti szeretetüket, nem érzik már magukat motiváltnak, kimerültek és csalódottak. Ez lehet a kiégés jele is.

-mondta, Lisa Orbé-Austin pszichológus, aki elmondta, hogy személyes tapasztalatai alapján ő először azt próbálja felfedezni, hogy mi az oka a kiégésnek, hiszen csak így lehet ezt sikeresen kezelni.

A magyar munkavállalókat is megviselte a pandémia, sokan panaszkodnak arra, hogy megromlott mentális egészségünk. Lapunk korábban közölte a Hays felmérését, miszerint a megkérdezett 18.500 szakemberből, a válaszadók 53 százaléka szerint negatívan, 22 százalékuk szerint pozitívan hatott a pandémia a mentális jóllétükre, míg 25 százalék nem érzékelt semmilyen változást ezen a téren.

Talán nem meglepő, hogy a válaszadók többsége szerint a pandémia nyomot hagyott a mentális egészségükön. A világjárvány alatt egy sor új kihívással kellett szembenéznünk, amit mindenki a maga módján közelített meg és élt át. Azt gondolom, hogy a munkáltatóknak felelősségük van a munkavállalóik jóllétéért, és a pandémia idején ez a felelősségi kör még nagyobb jelentőséget szerzett.

-mondta  Tammy Nagy-Stellini, a Hays Hungary ügyvezetője .