Az Aldinál dolgozni kihívásokkal teli, de fejlődési lehetőséget kínáló munkahely, a fizetések viszont széles skálán mozognak.
Munkaidőkeret 2021: Mi a munkaidőkeret számítás, hogyan történik a havi munkaidőkeret elszámolása?
A koronavírus nem csak a vendéglátóipar és a turizmus életét forgatta fel, gyökeresen megváltoztatta az irodai dolgozók életét is. Mi magunk is megfigyelhettük a változást: általános opcióvá válik a home office, egyre kevesebbet látogatjuk az irodát és egyre rugalmasabban végezhetjük el a ránk bízott feladatokat, emellett léteznek olyan munkakörök is, amelyekre alapvetően sem alkalmazható a kötött, nyolcórás munkakör.
Cikkünkben eláruljuk, mi a különbség a hagyományos es az egyenlőtlen munkaidőbeosztás között, mi az a munkaidőkeret és mi a szerepe a munkaidőkeret bevezetésének, illetve hogyan néz ki általánosságban a munkaidőkeret 2021 évében. Hogyan történik a heti vagy a havi munkaidőkeret elszámolása rugalmas feladatvégzésnél, honnan tudja a munkahelyünk, hogy tényleg dolgozunk? Milyen formákat ölthet a munkaidőkeret elszámolása, mivel jár igazán jól a dolgozó?
Hagyományos és rugalmas / egyenlőtlen munkaidőbeosztás
Hagyományos munkaidőbeosztásnak hívjuk azt a felállást, amikor a dolgozó heti 5 napon keresztül végez napi 8 óra munkát a munkaszerződésben meghatározott ebédszünetekkel, pihenőidőkkel (például egy átlagos irodai dolgozó az ebédszünet mellett tarthat óránként 10 perc pihenőt). Ezzel szemben az egyenlőtlen munkaidőbeosztás már nagyobb rugalmasságot biztosít a munkavállaló részére. Egyenlőtlen vagy rugalmas időbeosztásnál a munkáltató a legtöbbször megad egy munkaidőkeretet, amivel a dolgozó a saját beosztása szerint gazdálkodik.
Mi a munkaidőkeret?
A munkaidőkeret időtartamát a munkaszerződésben rögzítik, ugyanis minden munkavállalót a foglalkoztatónak kötelessége a munkavégzés módjáról előre tájékoztatni. A munkaidőkeret ugyanúgy lehet 5 napon keresztül napi 8 óra, ám azt, hogy a dolgozó mikor, hogyan tölti le a munkaidőkeret alatt a tényleges munkaidőt, saját beosztása szerint döntheti el. A munkaidőkeret mindig valamilyen időszakra vonatkozik, amit a munkáltató egyedi egységek szerint mérhet (pl. heti munkaidőkeret, havi munkaidőkeret vagy hosszabb munkaidőkeret egységek). Munkaidőkeret vonatkozhat az irodai munkák és projektjellegű munkák mellett például az idénymunkára is, ahol a hagyományos szabadságolási rend akár teljesen felborulhat.
Munkaidőkeret és pihenőidő
Minden munkarendnek megvan a maga szabályozása arra, hogyan kell beosztani a pihenőidőt, hogy a munkavégzés ne károsíthassa a dolgozó egészségét. A hagyományos nyolcórás munkavégzés mellett a dolgozók vállalhatnak 2 vagy 3 műszakos állást és különféle egyenlőtlen időbeosztású munkákat is. Utóbbi esetben a munkaidőkeret kitöltése lehetőséget ad az alkalmazottnak, hogy akkor tölthesse le a pihenő idejét, amikor azt ő jónak látja.
A munkaidőkeret kitöltésekor mindemellett célszerű odafigyelnünk arra, hogy ne halmozzuk a munkát vagy a pihenőidőt, ugyanis bármelyik eset áll elő, túlterhelhetjük magunkat, vagy olyan munkaidő-adósságot halmozhatunk fel, amellyel a későbbiekben nem, vagy csak nagyon nehezen fogunk tudni megbirkózni.
Hogyan történik a munkaidőkeret elszámolása?
Ha rugalmas időbeosztásban dolgozunk, mindenképpen figyeljünk oda arra, hogy tartsuk számon, mennyi időt töltöttünk tényleges munkavégzéssel, hiszen el kell tudni számolnunk azzal, hogy miért kapjuk a fizetésünket. Egyes esetekben a munkahely vizsgálja a munkaidőt (pl. mikor, mennyi ideig voltunk bejelentkezve a rendszerbe), máskor saját magunknak kell vezetnünk egy heti vagy havi munkaidőkeret táblázat segítségével a tevékenységeinket – leginkább becsületkassza alapon.
Munkaidőkeret és túlóra
A rugalmas időbeosztás esetében a túlóra kérdésköre egy kicsit bonyolultabb, mint számontartani azt, hogy mennyivel később mentünk haza egy hétköznap délután a cégtől, ugyanis nincs napi 8 órában megkötve, hogy mennyit dolgozhatunk. A munkaidőkeret elszámolása attól függ, hogy heti vagy havi egységekre van lebontva a munkaidő: össze kell számolnunk, hogy mennyi munkát vár el a munkaidőkeret és összesen mennyi az egész egységre vonatkozóan a túlmunka, amit viszont a munkáltatónál el kell számoltatni.
A napi munkaidőkeret
A munkaidőkeret betartásának egyik szabálya az, hogy idealizált esetben egy munkanapon minimum 4, de maximum 12 órát kell az alkalmazottnak dolgoznia, ezen felül a heti nettó munkavégzést 48 órában maximalizálják (vagyis egy pihenőnapnak maradnia kellene). A gyakorlatban a rugalmas időbeosztás ennél is nagyobb szabadságot engedélyez egyes dolgozóknak, ám értelemszerűen nem érdemes ettől a normától eltérni.
Rendkívüli munkaidő a munkaidőkeret mellett
Számos esetben megtörténhet, hogy habár nem része a munkaidőkeretünknek, a foglalkoztató szerv rendkívüli munkaidőre hívhat be minket, amelyet szintén el kell számolni, főleg, ha az vasárnapra vagy munkaszüneti napra esik.
A munkaidőkeret időtartama
A munkaidőkeret időtartama maximalizálva van: alapvetően 4 hónap lehet egy munkaidőkeret hossza, azonban 6 hónapos egységeket is megfigyelhetünk különleges esetekben (pl. idényjellegű munka, megszakítás nélküli többműszakos munka, készenléti jellegű munkakörök, árufuvarozás és személyszállítás stb.). Kollektív munkaszerződés esetén ez a munkaidőkeret 2019 óta egy évre is kiterjeszthető.
Munkaidőkeret várandós nők / kisgyermekes anyák esetén
Alapesetben a munkáltató határozza meg, hogy a munkavégzés hagyományos munkarendben vagy munkaidőkeret betartásával történjen, kivétel ez alól a várandós nők és a legfeljebb hároméves gyermeket nevelő anyák (vagy egyedülálló szülő) esete, akiknek a beleegyezése szükséges a munkaidőkeret bevezetéséhez. Azt, hogy a hagyományos munkarend vagy a munkaidőkeret a megfelelőbb lehetőség, a dolgozó maga döntheti el.
Munkaidőkeret 2021: egyszerű munkaidőkeret minta home office-ra
Összegzés: a munkaidőkeret előnyei és hátrányai
A munkaidőkeret kitöltése és az általa végezhető egyedi beosztású, rugalmas munka számos előnyös és hátrányos tulajdonsággal bír. A munkaidőkeret nem csak az olyan munkakörökre jellemző, mint a fuvarozás, az idénymunkák vagy a gyári munkák, számos szervezet teszi egyre gyakoribb munkavégzési formává, ugyanis különösen előnyös lehet egy home office-dolgozó számára is.
A munkaidőkeret rugalmassága hatalmas előny, ha nem tudjuk tevékenységeinket összeegyeztetni a kötött, napi nyolcórás munkavégzéssel, azonban számos hátránya is lehet annak, ha nem tudunk megfelelni a munkaidőkeret elvárásainak. Problémát okozhat például az, ha nem sikerül a munkaidőkeret elszámolása, a megtörténik a munkaidő-adósság felhalmozása vagy ellentétes esetben a túldolgozás.
Rettenetes állapotban a magyar dolgozók mentális egészsége: mindennapos a stressz, szorongás, kiégés
Nem csak a toborzás, a megtartás is komoly kihívásokat állít a munkáltatók elé a pénzügyi és számviteli szektorban.
A CSA, azaz a közösség által támogatott mezőgazdasági modell hazánkban egyelőre alig ismert, pedig Nyugat-Európában és az amerikai földrészen egyre elterjedtebb.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
-
Folytatódik az árcsökkentési program a Lidlben: mutatjuk, milyen akciók érkeztek
A magyar vásárlók különösen árérzékenyek, még mindig megnézik, hogy mire, mennyit költenek.
-
Erre most még kevesen gondolnak, amikor hitelt vesznek fel
Fáy Zsolttal, a MagNet Bank elnökével beszélgettünk.
-
Videó: bejutottunk a SPAR üzemébe, ahol évi 20 millió kg húst dolgoznak fel
Jelenleg több mint 360 ember dolgozik az üzemben.
-
Élethelyzetek, amiben kivédhető az anyagi kockázat (x)
Az elmúlt években különösen sok elbizonytalanító körülménnyel kellett szembenéznünk.