Alapvető hibát vétenek a magyar melósok: idővel a teljes megélhetésük rámehet

Az európai ET 2020 stratégiai célkitűzése, hogy 2020-ra az európai felnőtt lakosság legalább 15 százaléka legyen részese az egész életen át való tanulásnak (life long learning). Ez a kifejezés arra utal, hogy valaki, valamilyen egész életen át tartó tanulási tevékenységet folytat, aminek a célja a tudás, a készségek és kompetenciák elsajátítása, továbbfejlesztése. 

2018-ban az EU lakosságának 11,1 százaléka végzett life long learninget - írja friss jelentésében az Eurostat. A statisztikákból ezen felül kiderült az is, hogy az európai nők közül többen, 12,1 százaléknyian képzik magukat folyamatosan, míg a férfiak csupán 10,1 százaléka.

Az országok közötti különbségeket nézzük, azt látjuk, hogy hogy a life long learningnek Svédországban, Finnországban és Dániában van a legnagyobb tábora, sorrendben 29,2, 28,5 és 23,5 százaléka a lakossága vesz részt valamilyen tudáselsajátításban. Mindezzel szemben van öt olyan európai ország, ahol a teljes felnőtt lakosság számához képest még az öt százalékot sem éri el azok aránya, akik folytatnának bármiféle tanulást. 

Az összesített listán Magyarország hátulról a hetedik helyen szerepel, azaz éppen hogy feljebb, mint az 5 százalék alatti országok csoportja. Mindez hazánkban azt jelenti, hogy a 25-64 éves lakosság mindössze 6 százaléka folytat olyan tevékenységet, melynek célja a tudás, a készségek és kompetenciák elsajátítása, továbbfejlesztése. 

A környező országokkal összevetve érdekes, hogy Szlovákiában, Horvátországban és Romániában még a magyar átlagnál is rosszabb a helyzet, ami azt jelzi, hogy a régiónk life long learning terén igencsak Európa végén kullog. Szlovénia és Ausztria persze kivétel, hiszen mindkét országban az EU átlag felett van a tanulmányokat folytató felnőtt lakosság aránya. 

Pedig csinálni kellene

A life long learning mutató azért nagyon fontos a modern világban, mert a digitalizáció és a robotizáció révén egyre több ma ismert szakma, és ezáltal munkahely tűnik el, amiket eredményes úgy lehet majd pótolni, ha az emberek rendelkeznek új és vagy valamilyen más, eddig kiaknázatlan tudással. És éppen ezért, elég kiábrándító azzal szembesülni, hogy ez Magyarországon egyelőre a lakosság mennyire kevés részét érdekli. Pedig az élethosszig való tanulásra buzdító hangok már itthon is megjelentek. Főleg a HR szakmában. 

A Pénzcentrum HR rovatában nem rég megjelent interjúban Tóth Zsuzsanna, a Vodafone Magyarország HR vezérigazgató-helyettes például azt mondta, hogy

Hasonlóan vélekedetta folyamatos önképzés fontosságáról Endrei-Kiss Judit is, a Telenor Magyarország Zrt. HR vezérigazgató-helyettese is, aki már a saját cégük képzéseiről elmondta, hogy az utóbbi években igencsak átalakult:

Ezenfelül a szakember hozzátette, nagyon szeretnék tanulásra bíztatni minden kollégájukat, hiszen

Mindebből tehát az szűrődik át, hogy a legnagyobb techcégek igenis tudják, honnan fúj a Passzátszél, és jó lenne, hogyha ez a fajta mentalitás minél hamarabb, minél nagyobb rétegekben tudatosulna. Hiszen bár a munkaerőpiac a fejlett országokban egyre kaotikusabb képet mutat, a saját tudás megkérdőjelezhetetlensége soha nem volt változni. Minél többrétű, annál jobb.